Több Brüsszel vagy több Magyarország?
Több Brüsszel vagy több Magyarország? címmel rendeztek vitát az EP-választás tétjéről a Tranzit Választások éve – változások éve című tavaszi konferencián vasárnap Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője, és Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője részvételével.A rendezvény Facebook-oldalán élőben közvetített beszélgetésen Horn Gábor azt mondta: a tét nem elsősorban Magyarország, hanem Európa és a világ szempontjából fontos, és abból áll, hogy marad-e ez a középen levő majd’ négyötödös többség, vagy alapvetően felborul. Az elemző úgy látja, bár a magyar kormányzati politika utóbbira játszik, csak minimális erőviszony-átrendeződés várható.
Pulai András szerint erősebb Európára, illetve erősebb Magyarországra van szükség, és mivel Magyarország egy népszavazással szuverenitása egy részét odaadta az Európai Uniónak, egy erősebb Európáért harcolva saját szuverenitásáért is harcol. Hozzátette: a magyar miniszterelnök megnyilvánulásai abba az irányba mutatnak, hogy az orosz határ közelebb kerülhet, ez pedig az uniós politikai szereplőknek nem érdeke.
Kiszelly Zoltán jelezte: a kormányfő által remélt fegyverszünet és béketárgyalás épp azt szorgalmazza, hogy a frontok befagyjanak és ne jöjjenek közelebb. A választás tétjéről szólva megjegyezte, a magyart követő lengyel, Donald Tusk vezette föderalista elnökség jövőre nekifuthat a többségi szavazásra való áttérés megvalósításának, így ezért sem mindegy, hogy milyen összetétele lesz az európai parlamentnek.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a magyar stratégia az, hogy ne legyen ellenzékben a Fidesz az európai parlamentben, és része legyen a nagykoalíciónak. Ennek eszköze az új jobboldal megszervezése, a 15-20 százalékot is szerezhető tömörülésnek az olasz Georgia Meloni és a francia Marine LePen lehet az oszlopa Orbán Viktor mellett.
Horn Gábor szerint a nemzetközi közvélemény-kutatások nem mutatnak földindulásszerű változásokat, Pulai András pedig kérdésesnek tartja, hogy egy esetleges jobboldali szövetségben a résztvevők „tudnak-e egy gyékényen árulni”.
Kiszelly Zoltán arról beszélt, hogy ha az európaiak közül sokan szavaznak protestpártokra, az Európai Néppárt megpróbálhat alkukat kötni azok némelyikével, míg Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, az Európát most irányító nagykoalíció veszíteni fog, amelynek nagy vesztesei a liberálisok és a zöldek lehetnek.
A magyarországi EP-választásról szólva Horn Gábor Magyar Péter pártjának 3-4 mandátumot jósolt, megjegyezve, hogy leginkább a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazóit szívják el. A Gyurcsány Ferenc irányítása alatt egyesülő baloldali pártoknak 4-5 mandátumot vár, a Fidesz pedig szerinte se nyerni, se veszteni nem tud, 12-13 mandátumot szerezhet.
Pulai András hasonlóan vélekedett, a vesztesek közé sorolva a Mi Hazánkat, úgy vélve, nekik egy mandátumuk lehet. Nem zárta ki, hogy a Momentum bekéredzkedik a DK által vezetett összefogásba, és a Fidesznél ő is hasonló számú mandátumot vár.
Kiszelly Zoltán a mandátumbecslésben nem vett részt, inkább azt nevezte a nagy kérdésnek, hogy később Magyar Péter ott köt-e ki Gyurcsány Ferenc mellett, ahol Márki-Zay Péter, a Momentum, az LMP meg a Jobbik is kikötött azután, hogy kezdetben vele szemben állónak nevezte magát.
Mráz Ágoston Sámuel a Momentumot nevezte a legnagyobb vesztesnek, amely akár el is tűnhet a politika színteréről, a baloldalt pedig hárompólusúnak látja Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt körül. A közéleti helyzet a Fidesz tábort is mozgósítja szerinte, de a mandátumokat az befolyásolja majd, hogy hány párt éri el az öt százalékos küszöböt.
