Több lábon kell állnunk

– Az energiaügy tavaly decemberben külön tárcát kapott. Ez is mutatja, hogy stratégiai fontosságú, és a kormánynak kiemelten kell foglalkoznia vele, mivel az orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók egyetlen év alatt felborították a korábbi status quót, megrendítve az európai és hazai energiaellátás jól működő, fél évszázados biztonságát. Korunk egyik sorskérdésévé vált, hogy miből lesz energiánk. Ön már tudja a választ?

– Érdemes mindenekelőtt az európai uniós helyzetet elemezni, mivel nagy fokú kapkodás jellemezte az unió politikáját a közelmúltban. Követhetetlenné vált, hogy melyik nap milyen szankció kerül napirendre. Brüsszel azzal az ígérettel vezette be a különféle büntetőintézkedéseket több körben is, hogy azok majd véget vetnek a háborúnak. Az emberéletek tízezreibe kerülő háború sajnos még mindig tart. Életeket menteni békével, tűzszünettel lehetne, a szankciók nem hozták közelebb a vérontás végét. Európában viszont energiaválságot, áremelkedést, ellátási zavarokat okoztak, ennek ellenére újabb meg újabb szankciós javaslatok merültek fel. Ebben a bizonytalanságban kell fogódzókat találnunk, és a magyar érdeket követve, a szankciókra nemet mondó magyar emberek véleményét meghallva ebből a kiszámíthatatlan környezetből kell a lehető legtöbbet kihoznunk.

– Optimista?

– A megfelelő kormányzati felkészülésnek köszönhetően ez a fűtési szezon már biztosan gond nélkül lezajlik. Ez ahhoz képest jókora előrelépés, hogy tavaly nyáron elég nagy volt a bizonytalanság az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Azóta sok döntést meghoztunk és rengeteg tapasztalatot szereztünk.

– Vagyis?

– Kulcskérdés, hogyan tudjuk növelni az energiaszuverenitásunkat, minél jobban kihasználni a meglévő forrásainkat, létesítményeinket, elsősorban ezekre támaszkodni, hogy minél kisebb legyen a külső kitettség, erősítendő önellátási képessé­gein­ket. Ez azért nehéz, mert Magyarországnak nincs tengere, és nemzetközi összehasonlításban is erőforrásszegény országnak mondható. De egy ilyen helyzetben mégis az a fő cél, hogy a magyar családok, intézmények és vállalkozások minél kevésbé legyenek kitéve az energiapiaci viszontagságoknak. Már vannak jó válaszaink.

– Például?

– A legfontosabb, hogy a szankciós energiaválság ellenére Magyarországon biztosítva van az energiaellátás, és a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok fizetik a legalacsonyabb energiaárakat, így minden magyar család havi 181 ezer forintot spórol meg az átlagfogyasztás mértékéig. Mindemellett segítjük az energiaintenzív vállalkozásokat is, többek között energiahatékonysági fejlesztésekre fordítható támogatásokkal.

– Valóban életben tartható ilyen körülmények közt a rezsicsökkentés?

– Ez abszolút prioritást élvez, jórészt erről szól az idei büdzsé is, amit nyugodtan nevezhetünk a rezsivédelem költségvetésének. A kormány megnégyszerezte a Rezsivédelmi Alapot, már mintegy 2600 milliárd forintról beszélünk, de ez teszi kiszámíthatóvá és megfizethetővé az energiát. Az ellátásbiztonság mellett legalább ennyire fontos a megfizethetőség. A rezsivédelmi alap azt a célt szolgálja, hogy ha a szankciók miatt ismét megemelkedne az energia piaci ára, a lakosság és az ipar akkor is védve legyen.

– Már a vége felé közeledik az idei fűtési szezon. Mik a tapasztalatok?

– Tavaly 17 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy körülbelül kilencmilliárd köbméter gázt használtunk el. Ebben biztosan szerepet játszott az enyhe tél is, de mindez nem egyedül a kedvező időjárásnak tudható be. A lakosság, az ipar és a közszféra is takarékosabban fogyasztott. A kormányzati épületek tekintetében is szigorú intézkedéseket hoztunk, és érzékelhe­tően nőtt a tudatosság.

– Megijedtünk?

– Racionális lépés, ha a szankciók okozta energiaválságban és bizonytalanságban mindenki jobban odafigyel a fogyasztására. A kormány pedig magán kezdte a takarékoskodást.

– Sokan már a következő fűtési szezon miatt aggódnak. Mi lesz, ha tényleg nem jön több orosz gáz?

– Ez a veszély jelenleg nem fenyeget. Egyelőre zavartalan a szállítás a Török Áramlaton keresztül. Próbálunk diverzifikálni, de nem könnyű, mert itt vagyunk a kontinens közepén, tengeri kijárat nélkül. Rövid távon az orosz gáz a legfontosabb forrásunk, ezért ellenzünk minden ellene irányuló szankciós lépést. Brüsszelben ugyanis még mindig ezt erőltetik, ezért is volt kulcsfontosságú a nemzeti konzultáció, ami megmutatta, hogy a magyarok egyértelműen elutasítják az energiaválságot okozó szankciókat. Ez nem ideológiai kérdés: egyszerűen arról van szó, hogy az orosz forrásból érkező hatalmas mennyiséget lehetetlen egyik napról a másikra pótolni.

– Hogyan áll össze jelenleg a hazai energiamix?

– Földgázkitettségünk európai összehasonlításban is magasnak mondható, az egész ország energiamixében 43 százalékot képvisel. Ebből 15 százalékot fedez a saját kitermelés.

– Az mennyi?

– Másfél milliárd köbméter. A kormány ezen is szeretne változtatni: azt tervezzük, hogy ezt kétmilliárd köbméterre emeljük.

– Mennyi gázt rejthet még a hazai föld? Kutatták már, hogy hol vannak a legígéretesebb lelőhelyek?

– Folynak a kutatások és a próbafúrások. Több helyen is találtak a közelmúltban ígéretes gázmezőket. Emellett el lehet mozdulni a villamosenergia-felhasználás irányába, mivel áramot helyben elég sokat termelünk. A Paksi Atomerőmű a hazai termelés felét adja. Olcsó, megbízható, kibocsátásmentes, tehát minden kritériumnak megfelel. Ezért döntött úgy a kormány, hogy megvizsgálja az üzem­idő-hosszabbítás lehetőségét. Ez hatalmas érték. Emellett Paks II.-re is szüksége van az országnak.

– Atomenergetikai szakemberek szerint kellene akár egy Paks III. is.

– Először a Paks II.-t kell elindítanunk, ráadásul Pakson már nincs hely harmadik erőmű számára.

– Közben az ország egy része valóságos napelemlázban ég. Óriási rá az igény, egyre nő a kereslet. A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a hazai napelemes kapacitás már a duplája a paksi atomerőmű teljesítőképességének. Konk­rétan 4000 megawatt. Ez igaz lenne? Hiszen a napelem csak akkor termel, ha süt a nap. Mivel ingadozik a termelése, jó, ha 15 százalékos hatásfokkal működik. Télen még rosszabb a helyzet, miközben épp télen van szükség több energiára. Ráadásul ezt az ingadozó teljesítményt ki kell egyenlíteni, mert a villamos hálózat nem bírja el az ilyen kilengéseket. Nemcsak a hazai, tudtommal a német sem.

– A négyezer megawatt a beépített kapacitás, és lehet, hogy hihetetlen, de már valóban a meglévő paksi kapacitás duplájánál tartunk! A ténylegesen megtermelt energiamennyiség valóban nagyban függ az időjárás alakulásától. A napelem legnagyobb előnye akkor érvényesül, ha a megtermelt energiát jórészt helyben azonnal el is fogyasztják. Olcsó, de az kiszámíthatatlan, hogy mikor süt a nap, ezért fontos, hogy tárolni lehessen az energiát. A hálózati ingadozások kiegyenlítésénél kapnak szerepet a gáztüzelésű erőművek, amelyeket egész Európában használnak a megújulódömping miatt.

– Hogyan lehet tárolni a fel nem használt energiát?

– Nagy lehetőséget látunk az akkumulátorokban. Már nagyobb méretben képesek az energia tárolására. Nem biztos, hogy hosszabb távon ez fogja megoldani a tárolás kérdését, de mindenképp segíthet. Az energiatárolás másik bevett módja a szivattyús-tározós vízerőmű, de ezeknél megint a földrajzi adottságainkkal együtt járó korlátokba ütközünk.

– Miért van betáplálási moratórium? Miért nem lehet új napelemeket felcsatlakoztatni a hálózatra?

– A legnagyobb probléma, hogy a négyezer megawattnyi napenergia-kapacitás nagyon megrángatja a hálózatot, ami alapvetően nem erre a terhelésre lett kiépítve. Ezért döntött úgy tavaly ősszel a kormány, hogy a lakossági napelemeknél az ellátásbiztonság érdekében az újak most ne tudjanak feltáplálni a hálózatra, hogy a fejlesztéseket végre lehessen hajtani. Utol kell érnie magát a hálózatnak, ami hosszabb folyamat, de ha a Magyarországnak járó uniós források megérkeznének, fel lehetne gyorsítani. Mintegy 3000 megawatt új napelemes kapacitás csatlakoztatását lehetővé tevő beruházást úgy indítunk el, hogy a hazai költségvetés részben megelőlegezi a projektgazdák kiadásait.

– Hogyan lehet kielégíteni a Magyarországra települő nagy iparvállalatok energiaigényét?

– Ez nagy kihívás. Mindenki az elektrifikáció irányába megy, a közlekedésnél villanyautóban, a fűtésnél hőszivattyúban gondolkodnak. 2030-ra több mint másfélszeresére nőhet a hazai áramigény. Ezért kellenek alaperőművek, Paks üzemidő-hosszabbítása, Paks II. és a gáztüzelésű erőművek, amelyek elő tudják segíteni, hogy több megújuló jöhessen a hálózatra.

– Mi a helyzet a szénnel? Ezt azért kérdezem, mert Németországban a külszíni lignitbányászat gőzerővel folyik. Falvakat is lerombolnak a külszíni lignit kitermelése érdekében. Más kérdés, hogy ez a folyamat nem igazán a karbonsemlegesség irányába mutat. A széntüzelésű erőművek ugyanakkor alaperőművek, és jól látszik, hogy a német ipar sem tudja nélkülözni őket. Mi hogy állunk a szénnel?

– A kormány azt a döntést hozta, hogy fokozott kapacitással működjön a Mátrai Erőmű. A német példa egyébként jól mutatja, hogy mekkora a fejetlenség Európában. Leállították az atomerőműveket, és nekem úgy tűnik, hogy túl sok mindent akarnak egyszerre. Ebből adódik az az abszurd helyzet, hogy egy zöldpárti kormány dönt amellett, hogy ha nincs nukleáris energia, akkor a lignitet kell favorizálni.

– Van még egy energiaforrás, amiről talán kevesebb szó esik. Magyarország óriási geotermikus kincsen ül, és felvetődik a kérdés, hogy nem kellene-e jobban kihasználnunk ezt az adottságunkat…

– Geotermikus potenciálunk európai összehasonlításban is kiemelkedő. Nagyon sok településen használnak már termálhőt a távfűtőművek, például Szentesen, Szegeden vagy Miskolcon, ahol be is van kötve a távfűtési hálózatba. Olyan erőmű, amely áramot is termel, egyetlenegy van, Turán. Ez is kicsi, mindössze 2,7 megawattos. A szakemberek szerint a legnagyobb lehetősége Magyarországnak nem is annyira a geotermikus erőművekben, mint inkább a távfűtésben rejlik, a termálvízzel való fűtés ugyanis sok helyen kiválthatja a gázt. Vannak lokálisan jól működő projektjeink, ezeknek a számát kell megsokszoroznunk. Ez kiemelt célunk. A kormány stratégiai ülésén meghatározta a jövő irányait, kimondta, hogy a hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig elegendő energia kell. Ha meg tudunk állapodni az Európai Unióval, és fel tudjuk venni a helyreállítási alap hitelrészét is, akkor az döntően az energetika területén rengeteg és sokféle beruházásban hasznosulhat.