Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Hirdetés

Mint kiemelték: ez a vízmennyiség egy alacsony mederteltségű folyóba érkezik, amelyben bőven van helye a többletvíznek, ezért – legalábbis a most következő 6 napban – nem kell számítani komolyabb fokozat elrendelésekre.

Tájékoztatásuk szerint a főbb magyarországi vízfolyások fontos vízgyűjtő területein hétfőn reggelre sokfelé hullott területi átlagban is számottevő mennyiségű csapadék, jellemzően eső formájában. A meteorológiai előrejelzések szerint a csapadékos időjárás a következő 48 órában is folytatódik, a jelzett lehűlés miatt a keddtől hulló csapadék már vegyes halmazállapotúnak ígérkezik.

A jelentős (három nap alatt területi átlagban a Duna bajor, osztrák területein, a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtőin 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű) csapadék, helyenként kiegészülve a meleg idő miatt keletkező, nem túl jelentős mennyiségű olvadékvízzel, sokfelé számottevő vízszintemelkedéseket okozott, illetve várhatóan okoz majd a következő napokban.

A Dunán a jelenlegi előrejelzések szerint Nagybajcsnál a legalacsonyabb, elsőfokú készültségi szint meghaladása, esetleg a másodfokú érték elérése várható. Komáromnál és Esztergomnál az elsőfokú szintek körüli, lejjebb azokat el nem érő tetőző vízszintek valószínűsíthetőek. Budapestnél a tetőzés a hét végén várható, a jelenlegi számítások szerint az alsó rakpartok magasságát el nem érő vízszinttel.

A Tisza vízrendszerén a Túr, a Szamos, a Bodrog, a Körösök vízrendszerén, valamint a Tisza mentén szintén várhatóak jelentősebb vízszintemelkedések. Ezek – a Fekete-Körös kivételével – várhatóan nem érik el az elsőfokú készültségi szinteket, de a Fekete-Körösön Antnál a hét második felében az elsőfokú szintet meghaladó tetőzés valószínűsíthető.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az „előrejelzések jelentős mértékben a még le nem hullott csapadék előrejelzések alapján készültek, valamint arra, hogy a keddtől várhatóan vegyes halmazállapotú csapadék hatásának figyelembe vétele törvényszerűen megnöveli az előrejelzések bizonytalanságát”.