Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett.

Horváth Zita felhívta rá a figyelmet, hogy bár idén is nagyjából ugyanannyi az érettségiző, mint tavaly – körülbelül 63 ezer diák -, a felsőoktatásba most 4 ezerrel több a felvételiző. Ezt „masszív” növekedésnek nevezte.

Az alapképzésre jelentkezők száma csaknem 10 ezerrel magasabb, mint 2015-ben, és az osztatlan képzést is 2 ezerrel többen választották. A mesterképzésnél ugyanakkor évek óta folyamatos csökkenés tapasztalható: 4 esztendeje még 21 ezren akartak ezen a szinten továbbtanulni.

Állami ösztöndíjas képzést 97 312-en, önköltségest 14 722-en választottak.

A felvételizők összesen 301 536 helyet jelöltek meg, egy diák átlagosan 2,7-et a lehetséges 6-ból.

A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi – mondta Horváth Zita. Ezt csaknem 19 százalék választotta.

Ehhez hasonlóan a műszaki területre is valamivel nagyobb arányban jelentkeztek, mint tavaly: 13,8 helyett 14,1 százalékban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés esetében jobban örülnének a tapasztalt 12,6 százaléknál valamivel magasabb aránynak. Ezeket követi az informatika 10, az orvos- és egészségtudomány 9,1, majd a bölcsészettudomány 8,4 százalékkal.

Horváth Zita közölte: legnépszerűbb alatt azt értik, hogy a legtöbben jelentkeztek ezekre a területekre első helyen alapképzésre és osztatlan képzésre az összes felvételizőhöz viszonyítva.

A legnépszerűbb alapképzés a tavalyi évhez hasonlóan a gazdálkodási és menedzsment, amelyet idén még többen, 5149-en választottak – emelte ki a helyettes államtitkár. Ezt követi a mérnökinformatikus 3681 jelentkezéssel, majd az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus és a pszichológia jön a sorban. A gyógypedagógia és a tanító még mindig a kedveltebb szakok között található, ezekre óriási szükség van – emelte ki Horváth Zita.

Kitért a duális képzésre, amely a műszaki, az informatikai az agrár-, a természettudományi és a gazdasági területeken indított gyakorlatigényes alapképzési szakokon, a szociális munka alapképzési szakon, valamint a kapcsolódó mesterképzési szakokon bevezetett olyan forma, amelyben a gyakorlati képzés meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

Jelenleg 1129 olyan cég van regisztrálva, amely szerződést kötött duális képzés folytatására felsőoktatási intézménnyel, de folyamatosan csatlakoznak újak – közölte a helyettes államtitkár, megjegyezve: a hallgatók az esetleges állami ösztöndíjuk mellett 80 ezer forint körüli fizetést is kapnak.

Az ELTE-t első helyen összesen 13 459-en, alapképzésen 8423-an, mesterképzésen 3117-en, míg osztatlanon 1770-en jelölték meg, így mind a négy rangsor szerint ez a legnépszerűbb intézmény az idén. Felsőoktatási szakképzést a legtöbben, 1163-an a Budapesti Gazdasági Egyetemen választottak.

Horváth Zita ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a főváros és a vidék kiegyensúlyozottan jelenik meg, mivel a második legmagasabb számban a Debreceni Egyetemet jelölték meg, a „dobogó” harmadik fokán pedig a Szegedi Tudományegyetem áll.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte, hogy a jelentkezők átlagéletkora 24 év, vagyis lényegesen magasabb, mint az érettségizőké. A legidősebb felvételiző 78 éves – tette hozzá.

Egyre elterjedtebb az ügyfélkapus hitelesítés a papíralapúval szemben, már a jelentkezők elsöprő többsége választja ezt a módszert.

A felvételi eljárás április 19-én személyre szabott elektronikus ügyintézéssel folytatódik – tért rá a fontosabb dátumokra Gloviczki Zoltán. A jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumok másolatát július 10-éig lehet benyújtani, és eddig a határidőig van mód egyszeri sorrendmódosításra is. A ponthatárokat várhatóan július 24-én állapítják meg.

A felvételivel kapcsolatos kommunikáció a www.felvi.hu oldalon, valamint e-mailben zajlik, ezért az Oktatási Hivatal elnöke arra hívta fel a jelentkezők figyelmét, hogy fokozottan ellenőrizzék a megadott elektronikus postafiókjukat.