Kiemelték: a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett áramárplafon július elsejétől összesen 40 milliárd forinttal csökkenti a korábban magas szinten rögzített árú szerződéseik miatt hátrányt szenvedő cégek rezsiterheit. Versenyképességük erősítése érdekében a feldolgozóiparban működő, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással foglalkozó vállalkozások sokkal olcsóbban jutnak villamos energiához 2023 második felében.

Hirdetés

A háború tavaly nyár végén, ősz elején súlyos ellátási bizonytalanságokat és drasztikus áremelkedést okozott a nemzetközi energiapiacon. Sok magyarországi versenypiaci fogyasztó csak rendkívül magas áron tudta biztosítani a működéséhez szükséges árammennyiséget. A történelmi csúcsokról azóta kezelhetőbb szintre csökkentek a világpiaci árak, a korábban rögzített költségek így mára jelentősen rontják az érintett cégek versenyhelyzetét. A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyik első intézkedéseként döntött a jogszabályi beavatkozás mellett – közölték.

A kapcsolódó kormányrendelet a főtevékenységként feldolgozóiparral, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással (szállítást kiegészítő tevékenységgel) foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó meglévő áramvásárlási szerződésében fixált árat csökkenti le.

Az egységesen alkalmazandó áramárplafon július elsejétől megawattóránként legfeljebb nettó 200 euró lesz. A ráépülő további díjakkal együtt ez a jelenlegi árszinthez közelítve kilowattóránként mintegy bruttó 125 forintos kiadást jelent. Összehasonlításképpen: az MVM Csoport 2022 végén az úgynevezett Váltó fix tarifák bevezetésével segítette azokat a piaci ügyfeleket, akik ennek hiányában ellátatlanul maradtak volna. A kormány korábbi döntése május elsejétől megfelezte az e körbe tartozó fogyasztók energiadíjait. E cégek és intézmények így jelenleg körülbelül bruttó 134 forintos egységáron kapják a villamos energiát. A gazdaságvédelmi akciótervvel megsegített vállalkozások tarifája tehát még ennél is kedvezőbb lesz júliustól az év végéig – ismertették.

Az áramárplafon automatikusan a szerződések részévé válik, érvényesítése érdekében a vállalati ügyfeleknek nincs teendőjük.

A kedvezményezetteknek 2023. június 1-jén a rendeletben rögzített TEÁOR-számok szerinti főtevékenységet kell végezniük, és fix áras áramszerződéssel kell rendelkezniük. Az árcsökkentés fejében a cégek növelik gyártási kapacitásaikat, és az év végéig nem emelnek árat. E vállalások betartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrzi majd.

Az energiakereskedők a döntés nyomán összesen mintegy 40 milliárd forint bevételtől esnek el. A teljes tétel nagyjából háromnegyede az állami tulajdonú MVM Csoportnál jelentkezik, de a kormány a többi áramkereskedőt is 100 százalékban kompenzálja – közölték.

„A szankciós intézkedések nem vetettek véget a háborúnak, ám gazdasági hatásaikat az uniós tagállamok mindegyike súlyosan megszenvedi. A kormány az átlagfogyasztásig fenntartott rezsivédelemmel garantálja Európa legalacsonyabb áram- és gázárait a magyar családok számára” – fogalmaztak.

A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései – köztük a leginkább érintett ágazatok vállalkozásainak kiszabadítása a fix áras áramszerződésekből – a nemzetgazdaság védelmét szolgálják a háborús infláció elleni küzdelem jegyében – olvasható a közleményben.

A kormány 5 ezer vállalkozást szabadít ki a fix áras áramszerződéséből

A gazdaság védelme és az ipar fejlesztése érdekében a kormány 5 ezer vállalkozást szabadít ki az extrém magas áron kötött fix áras áramszerződéséből – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az elhúzódó háború és a hibás szankciók egész Európában energiaválsághoz vezettek: a gázár 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamos energia 650 euró/megawattóra feletti áron tetőzött.

Az energiaár-robbanás hazánkban egybeesett a gáz- és villamosenergia szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része a félelemtől vezérelve rendkívül magas áron kötött szerződést, amelynek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz képest és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához – írták.

Különösen aggasztónak nevezték a helyzetet a villamosenergia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki, amely rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz. Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is – fűzték hozzá.

Emlékeztettek, hogy a kormány a gazdaság és a vállalkozások érdekében már korábban is több intézkedést vezetett be, hogy megóvja a hazai vállalatokat az energiaár-emelkedés romboló hatásaitól.

Hozzátették: a kormány 2022 októberében meghirdette a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot, majd az ügyfelek érdekében célzott kezességvállalási programot indított az energiakereskedők számára.

Végül áprilisban a „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozásokat támogatta kedvező átkötési ár biztosításával. Az intézkedések több tízezer vállalkozást támogattak, így több százezer munkahelyet, azaz családot védtek meg a nehéz helyzetben – áll a közleményben.

Úgy folytatták, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara június 12-én bejelentett javaslatára a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, majd a kormány is részletesen megvizsgálta a fix áras energiaszerződések helyzetét. A kormány megállapította, hogy elsősorban az áramszerződések esetén magas azoknak a vállalatoknak az aránya, akik fix és általában magas, sőt sokszor extrém magas áron kötöttek szerződést.

A villamos áram tekintetében a szerződések 81 százaléka fix áras, a 2023. évre vonatkozó fix áras áramszerződések átlagára pedig a rendelkezésre álló adatok alapján 250 euró/megawattóra körüli, ami – még az alacsonyabb áron történt újraszerződések és a váltófix szerződések piaci áron történt fixálása ellenére is – többszöröse a jelenlegi 100 euró/megawattóra körüli tőzsdei árszintnek.

A fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen megfizetni. Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza, azáltal, hogy számos vállalat az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe – tájékoztatott a tárca.

Korábban írtuk