A nemzetpolitikai államtitkárság pénteki tájékoztatása szerint eddig az egyszerűsített honosítás keretében 132.342 kérelem érkezett, esküt több mint 30 ezren tettek. A honosítási eljárás zökkenőmentes.

Az augusztus 20-i ünnep alkalmából Hódmezővásárhelyen és Abaújszántón szabadtéri rendezvényeken háromszáz-háromszáz külhoni magyar teszi le az állampolgársági esküt, és szintén eskütételt szerveznek Lakitelken. A hódmezővásárhelyi ünnepségen beszédet mond Lázár János (Fidesz) polgármester, Abaújszántón jelen lesz Kövér László házelnök, Wetzel Tamás kormánybiztos és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is.

Augusztus 20-án a vajdasági Szabadkán az eskütételt Hende Csaba honvédelmi miniszter vezeti, ekkor veszi át a százezredik kérelmező az állampolgársági okmányait: a délvidéki Balog Virág Lászlót és családját június 27-én köszöntötték Budapesten, a Parlamentben. Akkor felidézte, hogy korábban már voltak magyar állampolgárok, 1941-45-ig: őt 1942-ben, amikor Csúrogon megszületett, magyarnak anyakönyvezték; tíz évvel ezelőtt kérte régi állampolgárságának honosítását, de a rendőrök akkor csak „mosolyra húzták szájukat, nem tettek semmit ennek érdekében.”

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Tállai András: legyünk büszkék magyarságunkra

Aki magyar szülőktől született, vallja magát büszkén magyarnak, függetlenül attól, hogy sorsa hová vetette – mondta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára pénteken Emődön.

Tállai András a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvárosban abból az alkalomból szólt, hogy az erdélyi Parajd ötvenkét lakosa tett állampolgári esküt a településen augusztus 20. előestéjén.

Az államtitkár úgy fogalmazott: Szent István király volt az az ember, aki a pogány Magyarországot keresztény hitre térítette, hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság büszke és erős nemzetként álljon a külső és belső próbatételek elé.

Több mint ezer évvel ezelőtt alapított államunk ma is működik, létezik, miközben nálunk nagyobb népek tűntek el a történelem süllyesztőjében – tette hozzá.

Beszédében arról is szólt, hogy Szent István törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta meg, tudta, hogy sikerrel csak olyan kormányzás járhat, amely a haza, a magyarság érdekeit tartja szem előtt. Olyan tetteket vitt végbe, amelyek évszázadokon át biztosították, hogy Magyarország Európa szívében megmaradjon függetlenségében, kereszténységében, magyarságában – fogalmazott a politikus.

Tállai András beszédében szólt a magyarság összetartásáról. Mint mondta, amikor egy évvel ezelőtt pusztító ár sújtott több települést, és több száz család veszítette el otthonát, az összefogásnak szentelte az ország augusztus 20-át.

Az összefogás megmutatta, hogy nem a szavak és álmok, hanem a tett az, ami az otthonokat újjáépítette, a tettek azok, amelyek ezt az országot, a nemzetet megújíthatják, mert Magyarországnak meg kell újulnia – fogalmazott.

Az államtitkár szerint az összefogás megmutatta, hogy amikor együtt cselekszik a magyarság, akkor „magunknak teremtünk”, amikor tettekben is együtt az ország, akkor erős lesz az alap, olyan, mint Szent István idején volt.

Tállai András hangsúlyozta: most csak a magyarságon, az összefogáson és kitartáson múlik, hogy sikeres legyen Magyarország. A 2010-ben megalakult Országgyűlés a Szent István-i örökségre alapozva a nemzet sorsát hosszú távra meghatározó, a társadalmi rendet megújító alaptörvényt fogadott el – utalt az új alkotmányra, mondván, István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot. Az új alkotmány méltó Szent István örökségéhez – szögezte le.

A parajdiak egy székely kaput ajándékoztak a településnek, az ünnepségen a városban turulszobrot avatnak, és utcát neveztek el a testvérvárosról.

(MTI)