Több ügy, több urna
A jövőben már a választások napjára, valamint az azt megelőző és az azt követő 41 napon belüli időpontra is ki lehet tűzni országos népszavazást. A Kúria a parlament döntésével párhuzamosan a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás több kérdését is helybenhagyta, így megnyílhat az út az előtt, hogy a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon döntsenek a választók a gyermekeket érintő sorskérdésekről is.
A Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke által még szeptemberben benyújtott törvénymódosítási kérelmet a népszavazási eljárás módosításáról a parlament egyhangúlag, 183 szavazattal elfogadta, így mostantól mind az országgyűlési képviselők, mind az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásának napján – és az azt megelőző és követő 41 napon belül – tartható országos népszavazás. Javaslatát Szabó Tímea a takarékossággal és a választási részvétel növekedésével indokolta, amellyel a kormány is egyetértett. A parlament emellett elfogadta Volner János független képviselő kapcsolódó, több részletszabályra vonatkozó javaslatát is.
De minek tudható be a politikai életben szokatlan, pártokon átívelő egyetértés? Részben talán annak, hogy a népszavazáson való magas részvétel mindenkinek fontos. Az ellenzéknek a Fudan Egyetem építésének megakadályozása, a kormánynak pedig a gyermekvédelmi szabályozások legitimálása miatt.
Társadalmi felhatalmazás
A gondolat, hogy ugyanazon a napon népszavazást és választásokat is tartsanak, nem egyedülálló. Romániában például a 2019-es európai parlamenti választásokkal rendeztek párhuzamosan országos népszavazást. A hazai szabályozás nemzetközi összehasonlításban még így is sok tekintetben szigorú követelményeket támaszt a népszavazások érvényességével szemben: az Alaptörvény értelmében az országos népszavazás akkor érvényes, ha azon az összes választópolgár több mint fele érvényesen adta le voksát. Ezzel szemben Svájcban minden népszavazás érvényes, Romániában mindössze 30 százalék a küszöb, Szerbiában pedig éppen most kerül a parlament elé a törvénytervezet, amely az érvényességi küszöb megszüntetését célozza.
De miért volt szükség a törvénymódosításokra?
– A most elfogadott módosítások elősegítik azon nemzeti érdeket, hogy a létfontosságú társadalmi kérdésekben minél többen fejezzék ki közvetlenül a véleményüket, ezáltal pedig a mindenkori kormány érvényes népszavazásokon keresztül kaphasson világos társadalmi felhatalmazást az ország sorsát érintő ügyekben – mondja lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.
A szakember elmondja, hogy az elfogadott módosító javaslat a magasztos célokon túl a logisztikai szempontok, valamint a módosítással megspórolható több milliárd forint közpénz okán is üdvözölendő. A módosítás mindezeket a közös eljárás fogalmának bevezetésével, valamint a gyakorlati lebonyolításra vonatkozó előírásokkal szolgálja.
– Két célt szolgál az a részletszabály, amely szerint a közös eljárás esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására és a testület döntésére, valamint az országos népszavazásnál a jogorvoslat benyújtására és elbírálására szabott idő három napra rövidül. Egyrészt, tekintettel a közös eljárás új intézményére, harmonizálja a népszavazási eljárásról szóló törvény jogorvoslati rendszerét a választási eljárásról szóló törvényben foglaltakkal, másrészt elősegíti, hogy a választópolgárok esetleges panaszai a lehető leggyorsabban rendeződhessenek, ami megkérdőjelezhetetlen közérdek – mondja a szakértő.
Jogi huzavona
A törvénymódosításokkal párhuzamosan a múlt héten három, a kormány által júliusban beadott gyermekvédelmi népszavazási kérdésnek engedett szabad utat a Kúria. Bár a referendumot hitelesítette korábban a Nemzeti Választási Bizottság, októberben a Kúria elgáncsolta azt a kérdést, hogy „támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”. A döntést a kormány alkotmányjogi panaszban támadta meg, mondván, a végzés sérti az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot.
A konkrét kérdés kapcsán megfogalmazott felülvizsgálati kérelmek szerint a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen rá lehessen válaszolni, továbbá az Országgyűlés a népszavazás eredménye alapján el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A nemi átalakító műtétek népszerűsítésére vonatkozó kérdést illető bírálat szerint nem világos, milyen tevékenységet támogatna az állampolgár az „igen” és minek a támogatását utasítaná el a „nem” válaszal, tekintve hogy a kérdés nem definiálja, mit ért népszerűsítés alatt, valamint kinek a népszerűsítési tevékenységére utal.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a felülvizsgálati kérelmek nem megalapozottak, ugyanis ha egy adott fogalmat a jogi norma külön meghatározás vagy más jogszabályi definícióra való utalás nélkül használ, annak létezik egy általános, közismert jelentéstartalma.
– A „népszerűsítés” lényeges, jellegadó fogalmi eleme a reklámozásnak. Nemcsak általánosan ismert hétköznapi fogalom, hanem a médiatörvény is ekként használja, a tájékoztatás és a népszerűsítés jelentéstartalma pedig nem azonos – fejti ki.
A szakértő elmondja, hogy a kérdések megfelelnek az Alaptörvényben és a népszavazási törvényben támasztott formai és tartalmi követelményeknek, az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak, nem érintenek tilalmazott tárgykört, a válaszadás pedig egyértelmű, ahogy a parlament is fel tudja mérni a jogalkotási kötelezettségét, illetve milyenségét.
– Az Alaptörvény világosan fogalmaz: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország pedig védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Az Európai Unió alapjogi chartája kimondja, hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie, az pedig egyértelmű, hogy a nemváltás és a genderideológia propagálása kiskorúaknak nem a gyermekek érdekét szolgálja.
A referendum jelentősége
Az ellenzék szereplői szokásukhoz híven nem csak itthon, hanem Brüsszelben is politikai támadásokat folytattak Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvénycsomag elfogadása miatt. Céljukat elérték: Brüsszel – különböző okokra hivatkozva, de valójában a gyermekvédelmi törvény miatt – felfüggesztette a szakmai egyeztetések utolsó fázisában lévő, uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó kifizetéseket.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az ügy jogi szempontból is több sebből vérzik. Egyrészt a törvénycsomag által érintett területek – az oktatás, a család- és gyermekvédelem – egytől egyig nemzeti hatáskörbe tartoznak, az ezekbe történő „hatáskörátlépő” uniós beavatkozás pedig ellentétes a közösségi joggal, és a szakértő szerint a nemzeti szuverenitás lopakodó megtámadásának minősül.
Másrészt az EU jelenlegi működésével kapcsolatban is felvet kérdéseket, ugyanis az Európai Bizottság, mely intézménnyel szemben elvárás a függetlenség, nemzeti hatáskörbe tartozó területen indít politikai alapú támadást egy tagállam ellen, ráadásul ezek után olyan jogi eszközhöz nyúl (lásd: kötelezettségszegési eljárás), amelynek már pusztán az előbbiek okán sincs jogalapja.
A gyermekvédelmi törvényt megerősítő népszavazáson való részvétel nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír.
– Nem kell nagyon messzire visszatekinteni a múltban, hogy emlékezzünk, a migráció kérdésében indított népszavazás milyen mértékben erősítette meg Magyarország pozícióját a nemzetközi támadásokkal szemben. Ha a kormány a gyermekvédelem ügyében egy érvényes és eredményes népszavazás során megkapja a támogatást a magyar néptől, azt Brüsszelnek kötelezően tiszteletben kell tartania. Ezért van érdemi jelentősége a jövőbeli népszavazásnak – szögezi le ifjabb Lomnici Zoltán.
