Idén közel 20 ezerrel több diák folytathatja tanulmányait valamelyik hazai főiskola vagy egyetem alap- és mesterképzésein, mint tavaly. A hallgatói helyekért vívott verseny azonban még nem zárult le teljesen. Akiknek nem sikerült bekerülni az első körben megcélzott intézménybe, még választhatnak a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetett szakok között.

Évről évre nő azoknak a száma, akik a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, noha mint a KSH adatai mutatják, egyre kisebb létszámú korosztályok ostromolják az intézmények kapuit. Míg 2016-ban közel 80 ezren nyújtottak be felvételi kérelmet, idén majdnem 106 ezer fiatal jelentkezett nappali rendszerű alap- és mesterszakos képzésre. A jelentkezők 68,8 százaléka sikerrel pályázott az első körben: 72 ezer 641 diák készülhet a beiratkozásra. 2016-ban ez a szám alig érte el az 53 ezret.

A felvettek közül 55 ezer 733 diák teljesítménye állami ösztöndíjat hozott, vagyis nem kell tandíjat fizetniük. Az önköltséges helyekre eddig több mint 16 ezer 900 diák jutott be. Ez a szám azonban még nőhet, hiszen a pótfelvételi eljárás keretében az intézmények többnyire fizetős férőhelyeket hirdetnek meg.

A számok azonban nemcsak arra világítanak rá, hogy a családok szemében felértékelődött a főiskolai és egyetemi diplomák értéke. Úgy tűnik, érzékenyen reagálnak a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokra. A legtöbben olyan szakokra jelentkeztek és nyertek felvételt, amelyek a gazdasági életben induló karrierre készítenek fel. Továbbra is népszerűek a közgazdasági képzettséget adó szakok, a jelentkezők 17,1 százaléka ezekre adta be jelentkezését. A legtöbb hallgatót pedig a mérnök informatikus képzésekre vették fel. Szintén népszerűek a gépészmérnöki, a programtervező informatikusi, a gazdaságinformatikusi, valamint az általános orvosi diplomát adó képzések. Tanári szakokra körülbelül ugyanannyian jelentkeztek, mint tavaly, ám a műszaki és természettudományok területén egyszázalékos visszaesés tapasztalható.

Biztató, hogy némileg nőtt a nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők aránya. Ez reményt ad arra, hogy a jövőben csökkenhet azoknak a száma, akik nyelvvizsga hiányában a sikerrel teljesített vizsgák ellenére késedelmesen vehetik át a diplomájukat.

Az idei jelentkezési szezon nem hozott újdonságokat az egyetemek vonzóerejét illetően. A legtöbb hallgató nappali állami ösztöndíjas képzésre az ELTE-re nyert felvételt. Második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, és dobogós hely jutott a Debreceni Egyetemnek. A Szegedi Tudományegyetem a negyedik, a Pécsi Tudományegyetem az ötödik helyre került.