Többszörösére nőtt a határsértők száma tavalyhoz képest
Jelentősen emelkedett idén a határsértők száma 2020-hoz képest – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Ásotthalmon, az ideiglenes biztonsági határzárnál tartott sajtótájékoztatón.
A határsértők többsége már nem szír, hanem afgán állampolgárnak vallja magát – mondta Bakondi György.
Közölte: 2020 első nyolc hónapjában 20 300 határsértőt tartóztattak fel, idén augusztus végéig 65 693-at.
Jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma is, idén eddig 629, míg a tavalyi azonos időszakában 252 gyanúsítottal szemben indult eljárás – tette hozzá.
A nyári hónapokban csaknem háromszorosára – a 2020-as 9996-ról 27 501-re – emelkedett a feltartóztatott migránsok száma – mondta Bakondi György, hozzátéve, jól mutatja a határsértők csoportos aktivitását, hogy míg tavaly 219 volt az egy napon elfogott legtöbb migráns, kedden 599 illegális határátlépőt tartóztattak fel.
Ismertetése szerint 2020-ban a többség szírnek vallotta magát, idén már a magukat afgán állampolgároknak nevezők tették ki csaknem felét a határsértőknek.
A közelmúltban Magyarországon feltartóztatott afgán állampolgárok még nem az ottani hatalomváltás miatt indultak útnak – mondta Bakondi György.
A nyáron elfogott embercsempészek közül a legtöbben, 118-an román állampolgárok voltak, 112-en magyarok, 111-en szerbek, de más nemzetek mellett 21 menekültként Nyugat-Európában tartózkodó szír is bekapcsolódott a bűncselekmények elkövetésébe – tudatta Bakondi György.
A határsértők jellemzően a szerb-magyar határszakaszon próbálkoznak, nagyobbik részük Bács-Kiskun megyében – mondta.
Az elmúlt hónapokban jónéhány erőszakos határátlépési kísérlet történt Kiszombor, Ásotthalom, Mórahalom és Bácsalmás térségében. A migránsok kövekkel, botokkal dobálták meg a határt védőket, de előfordult, hogy könnygázt használtak a rendőrökkel, katonákkal szemben – közölte a belbiztonsági főtanácsadó.
Az elmúlt években Bács-Kiskun megyében 37, Csongrád-Csanád megyében 30 a magyar-szerb határ alatt átvezető alagutat fedeztek fel – ismertette.
A magyar rendőrség folyamatos segítséget nyújtott a szerb-észak-macedón, valamint az észak-macedón-görög határ védelméhez – mondta, hozzátéve: ezt a jövőben is megteszik.
Bakondi György közölte: Európában egyre inkább terjed a kerítéses határőrizet gyakorlata, mind több ország ismeri fel, hogy a műszaki határzár szükséges a tömeges migráció elleni fellépéshez. Sokat változott az Európai Unió hozzáállása is: nagy fontosságúnak ítéli a külső határok őrizetét, hogy megelőzze a 2015-öshöz hasonló migrációs válság kialakulását – tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó az afganisztáni helyzetről elmondta, Magyarország folytatja azt a migrációs politikát, amely az emberek többségének támogatását élvezi.
A magyar álláspont világos, azokat, akik a honvédséggel együtt dolgoztak Afganisztánban, kimenekítették, mások befogadását, kvóta szerinti betelepítését nem tervezik – közölte.
