Tokaj a világ vérkeringésében

– A hazánkkal szomszédos országok közül idén két osztrák és egy horvát helység került még fel a kiváló nemzetközi úti célok listájára. Erős volt a verseny?

– Úgy gondolom, hogy igen, hiszen az alapításának 950. évfordulóját ünneplő város öt földrész mintegy 260 településével versengve nyerte el a Best Tourism Villages of 2023 díjat. A címet Tokaj minden hazai és nemzetközi reklámjában feltüntetheti, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a korábbiaknál is több turista érkezzen a településre, illetve a borvidékre. Ilyen rangos elismerést most először nyert hazai település, ráadásul nem csak a kiemelkedő borkultúránk okán.

– Miben állnak Tokaj kivételes természeti adottságai?

– Városunk páratlan panorámával büszkélkedhet, hiszen két folyó, a Bodrog és a Tisza találkozásánál, a Kopasz-hegy ölelésében fekszik. A festői látványt ma már két keréken is élvezhetik az ideérkező vendégeink a hegy köré épített romantikus hangulatú bicikliúton, ami részben a Bodrog, részben a dűlőutak mentén kanyarog. De a Tisza és a Bodrog partján húzódó mintegy négy kilométeres promenádon sétálva is igazán közel érezhetjük magunkat a természethez. Idegenforgalmi fejlesztéseink célja, hogy a borkultúra mellett ezekkel az értékekkel is megismertessük a turistákat.

– Miért különleges a helyi építészeti örökség?

– Tokaj városa a történelem korábbi évszázadaitól fogva mindig is egyfajta árucsereközpont volt. Itt futottak össze a szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonalak. Ennek részeként a településen rakodták át a folyóról a szárazföldre az Erdélyből érkező sószállítmányokat. De a Tisza egyik partjáról a másikra is Tokajnál lehetett átkelni, ami kiváltképp megerősítette a helység kereskedelmi pozícióit. A török elől menekülve nagy létszámú görög só- és borkereskedő-kolónia érkezett a településre, amelynek tagjai Észak- és Nyugat-Európába, többek között XIV. Lajos francia király udvarába szállították a helyi bort. A külföldi kereskedők megerősödő közösségei olyan hamisítatlan polgári épületekkel gazdagították Tokaj városát, amelyeket napjainkban is meg lehet csodálni a sétálóutcákon. Jelentős részük az utóbbi években esett át teljes körű felújításon. A ránk hagyott csodálatos építészeti örökség a település egykori kultúrájáról és gazdasági erejéről mesél.

– Mennyire élénk a vallási turizmus?

– Kevés olyan 3800 fős magyar településről tudunk, ahol valamennyi történelmi egyház temploma megtalálható volna. Az egykor betelepülő jómódú kereskedők ugyanis saját vallásuknak megfelelő szakrális épületeket emeltek. A római katolikus és a református templom, valamint az evangélikus gyülekezet imaháza mellett Tokajban görögkatolikus és orosz ortodox templom is épült. Utóbbi annak mementójaként, hogy a XVIII. században jelentős számú orosz borkereskedő telepedett meg nálunk. Nekik köszönhetjük, hogy a tokaji aszú jó hírét elvitték egészen Szentpétervárig, a cári udvarba is. De Tokajban épült fel a térség legnagyobb épen maradt zsinagógája is. Büszkék vagyunk arra, hogy hajdan a településen minden vallás békésen megfért és jelenleg is konfliktusmentesen él egymás mellett. Úgy vélem, a hitbéli sokszínűség jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Tokaj és vidéke napjainkra kiemelt turisztikai célterületté váljon.

– A város neve az elmúlt évszázadok során azonban elsősorban a borkultúrával, ezen belül a hungarikumként is számon tartott tokaji aszú nevével forrt össze. Holt tart most a hegy levének ismertsége Európában és a világon?

– A borászok társadalma, a borászati infrastruktúra és a termékek minősége is nagyon sokat fejlődött a rendszerváltás óta. A szakemberek folyamatosan azon dolgoznak, hogy újrapozicionálják a világpiacon a helyi borászatok fő profiljaként megjelenő aszút. Fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy az édes borokhoz az utóbbi években a száraz fehér fajták is felzárkóztak. A nemzetközi kereskedelem fókuszába ugyanis egyre inkább az utóbbiak kerülnek. Úgy vélem, kijelenthetjük, hogy ma már Amerikától Európán át a Távol-Keletig egyre népszerűbb a tokaji bor, és tovább erősödik a presztízse. A turisztikai fejlesztésekkel az export mellett a helyben történő fogyasztást is népszerűsíteni szeretnénk.

– A hazai szakemberek évek óta panaszkodnak, hogy jelentősen visszaesett a borfogyasztás. Mit gondol, mennyire szeretjük mi, magyarok a hazai bort, ezen belül az aszút?

– Akadna még jócskán tennivalónk e téren. A járvány évei alatt a csaknem harminc települést magában foglaló Tokaji borvidéken is csökkent kissé a fogyasztás, de az éttermek újranyitásával szerencsére ismét felfutó ágba került. A további felíveléshez az is hozzájárulhat, hogy a minőségi termékeken alapuló kulturált borfogyasztást a fiatalok körében is hirdessük. Kezdő lépésként például tovább emelhetné a márka tekintélyét, ha a nemzeti, a családi ünnepeink alkalmával egy-egy hazai fajtával, például aszúval koccintanánk.

– Bírja-e majd az infrastruktúra a turisták növekvő számát?

– Az ENSZ azért is tartott bennünket méltónak erre a címre, mert a térségben itt történt a legnagyobb minőségi változás a szállásfejlesztés terén. Az igényes turizmus jegyében tavaly adtunk át egy ötvenöt szobás, négycsillagos hotelt, és egy százszobás ötcsillagos szálloda is megnyílt. Nagyon büszke vagyok rá, hogy nem áll meg a fejlesztés a 950 éves településen, sőt, Tokaj a teljes megújulás küszöbén áll. A magyar kormány támogatásával olyan látványos, történelmi léptékű, átfogó fejlesztési terv van napirenden, amelynek részeként új parkokkal, attrakciókkal bővül a város. A grandiózus terv célja, hogy az ideérkező turisták színvonalas élményeket szerezhessenek, és ennek köszönhetően tovább is maradjanak városunkban. Megújul majd a belváros sétálóutcája, és kávézókkal, éttermekkel, különböző látványosságokkal szélesedik a városban látogatható helyek köre. A modernizált, ugyanakkor a város történelmi nívóját megőrző épületekbe pedig új, a kulturális, valamint a bor- és gasztroturizmushoz kapcsolódó, munkahelyteremtő szolgáltatások költöznek.

– A Budapest–Közép-Duna-vidék és a Balaton turisztikai régió után az ország harmadik legjelentősebb idegenforgalmi úti céljává szeretnének válni. Most hol helyezkednek el a rangsorban az Észak-Magyarország turisztikai régió részeként?

– Jó úton vagyunk efelé. Hiszek benne, hogy Tokaj akkor lehet sikeres turistacélpont, ha a helyi értékek megőrzésével, élménycentrikus, professzionális bemutatásával fejlesztjük és újítjuk meg kínálatát. Úgy gondolom, hogy a beruházások révén elérjük ezt a célt, és képesek leszünk arra, hogy Tokaj mind a Nyíregyháza turisztikai térség, mind az ország különleges zászlóshajójává váljon.

– Hogyan ünneplik meg a nemzetközi díjat?

– December 10-én, a tokaji aszú nemzetközi napján a szakmai rendezvények mellett egy jó helyi halászlé elfogyasztásával is szeretnénk felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kisvárosunkat a világ legajánlottabb úti céljai közé választották. Hogy még teljesebbé tegyük az ünnepet, az ország jeles borszakértői mellett meghívtuk az eseményre Ripka Gergelyt, a Borkollégium oktatóját is. A sikerre az általa megálmodott aszúspohárba töltött hungarikummal is koccintunk majd.