Sátoraljaújhely polgármestere, Szamosvölgyi Péter kezdeményezte, hogy a környékbeli települések kérjék el a Tokaj Kereskedőház Rt-t. Ez a jog kifejezéseivel élve térítésmentes tulajdonszerzés lett volna. Szamosvölgyi Péter elmondta, a 19 ezer lakosú Sátoraljaújhelyen 18 százalékos a munkanélküliség. A polgármester nem is annyira az új munkahelyek teremtésében bízott, ő már azt is nagy eredménynek tartotta volna, ha a régieket sikerül megőrizni.

Összesen három alkalommal próbálkoztak a Tokaj Rt. privatizációjával. Mindháromszor elutasították őket. Nagyon érdekes Veres Jánosnak, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökének válaszleve, amit Szamosvölgyi Péternek küldött. Ebben Veres János leszögezi, hogy azért nem kaphatják meg a környékbeli települések a céget, mert a kormány értékesíteni szeretné a jól működő vállalatot, és már döntött is erről 2004. III. 31-i határozatában. Ezt az ÁPV Rt-től kapott levél is megerősítette. Mindez azért furcsa, mert napjainkban éppen azt hangoztatja Gyurcsány Ferenc, hogy a Tokaj Rt. tartós állami tulajdonban marad. Szamosvölgyi Péter puszta kitalációnak tartja az ÉS című lap Orbán Viktort érő vádjait. A polgármester szerint épp az Orbán-kabinet igyekezett megerősíteni a Kereskedőházat, ami drágábbá tette a céget. Azok az erők, amelyek privatizálni akarnak egy vállalatot először népnyelven szólva: lerohasztják. Hogy aztán bagóért megvehessék. Golopnak 665 lakosa van, s 30-32 százalékos a munkanélküliség a faluban. Kondráth József polgármester szerint sok a baj a szőlő értékesítésével. Tavaly voltak olyan gazdák, akik megpróbálták ugyan eladni a szőlőjüket, de nem vették meg tőlük. Voltak, akik nem is szüreteltek, eleve ott hagyták a termést a tőkéken, mások viszont már eljutottak a préselésig, de aztán kiöntötték a mustot, mert nem tudtak mit kezdeni vele. Kondráth József szerint ha az önkormányzatok kezébe kerül a Tokaj Kereskedőház, sikerül megoldani a felvásárlási és értékesítési gondokat. Az 1800 lelkes Olaszliszkán Varga Ferenc alpolgármester elmondta, a helyi képviselő-testület döntött arról, hogy a falu csatlakozik a 19 település kezdeményezéséhez. Varga Ferenc leszögezte, a kistermelők legnagyobb problémája az, hogy nagyon nehezen tudják eladni termésüket.

Makkoshotyka település önkormányzata is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely a Tokaj Kereskedőház Rt. megvásárlását tűzte ki célul. A Tokajtól 25 kilométerre fekvő faluban a lakosság szőlőműveléssel foglalkozik. Úgy gondolták, ha együttesen lépnek föl, a nagy múltú kereskedőház a környező önkormányzatok tulajdonába kerülhet, mondta el lapunknak Gyárfásné Bartus Rózsa, a település polgármestere. Az ezer főt számláló kistelepülésen rendkívül nagy a munkanélküliség: Makkoshotykán minden ötödik ember állástalan. De magas a leszázalékoltak, a betegek aránya is. Emellett komoly problémát jelent az elvándorlás, a csökkenő lélekszám és a település elöregedése. Rátka település 1070 lelket számlál. Viszonylag nagy a munkanélküliség, megközelítőleg 15-20 százalék, mondta Héring Istvánné polgármester. A rátkai borászok elsősorban kistermelők. Héring Istvánné lapunknak elmondta, nagyon tartanak attól, hogy ha valaki megveszi a Tokaj Kereskedőház Rt.-t, akkor a munkanélküliséggel küzdő lakosság még ettől a kevés kiegészítő jövedelemtől is elesik. A 218 lelkes Baskóban mintegy 30 aktív korú lakos él, a többség nyugdíjas. Hegedűs Szilárd polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kezdeményező a sátoraljaújhelyi polgármester volt, ők csak támogatták az ötletet. Szegilongban más a helyzet, 15 és 20 százalék között mozog a munkanélküliségi ráta. Alexa Ilona jegyzőnő elmondta, hogy a szomszéd településen, a 346 lakosú Szegiben is ugyanez tapasztalható. A kezdeményezők célja azonban nem elsősorban a munkahelyteremtés volt, hanem a meglévő felvásárlási szerződések megőrzése.

Bodrogkeresztúr polgármestere, Májer József a Demokrata érdeklődésére hangsúlyozta, hogy a borvidék települési elöljárói közös felelősséggel tartoznak az itt élő emberekért. A kezdeményezés célja ezért az volt, hogy a Tokaj Kereskedőházat nyereségesen irányító jelenlegi cégvezetés maradjon a helyén, s a céget kerülje el a kalandor tőke.

Tokaj városában Cseh Zoltán alpolgármester elmondta, hogy ugyan a Kereskedőház Rt.-nek nincs telepe, de a tokajiak mégis saját gyermekükként tekintenek a cégre. Az alpolgármester szerint küzdelmes dolog lenne a 19 település számára a Kereskedőház irányítása és üzemeltetése, de sok szempontból megérné. Mert akkor a Hegyaljáé maradna a patinás vállalat. Hercegkúton 713 lakos él. Rák József polgármester szerint kedvezőbb helyzetbe kerülhetne a térség, ha az önkormányzatok megkapnák a Tokaj Kereskedőházat, bár sokak számára szokatlan lenne, ha a települések működtetnének egy ilyen intézményt. Erdőbényén 1455 ember él, 29 százalékos a munkanélküliség. Bajnok Imréné polgármester szerint amennyiben meg tudnák szerezni a Tokaji Kereskedőházat, biztosított volna a hegyaljai szőlészeknek és borászoknak a must és a szőlő felvásárlása, tárolása. A kereskedőház abból épült, amit a hegyaljai szőlészek és borászok megtermeltek, tehát magunkénak érzik. Sok hozzáértő ember van a térségben, így adott volna a lehetőség az előrelépésre és a biztos értékesítésre.

Mád 2633 lélekszámú település, 40 százalékos a munkanélküliség. Csontos György hegybíró a Tokaji Kereskedőház állami tulajdonban maradását szorgalmazza, mert szerinte hosszabb távon így lenne a legelőnyösebb a kistermelők számára, és továbbra is nyereséget könyvelhetnének el. Ez a megoldás Hegyalja egy részének garanciát jelentene. A 350 lakosú Szegin 40-50 körüli a munkanélküliek száma, míg nagyjából százan vannak olyanok, akik aktív korúak és dolgoznak is. Fekete Ferencné polgármester elmondta, a kezdeményezés a kistermelőket szolgálta. Senki sem tudja ugyanis garantálni, hogy ha egy nagyvállalkozó veszi meg a Tokaj Kereskedőházat, akkor törődik majd a kistermelőkkel is. – Nekem is van szőlőm, pontosan tudom, hogy most sincsenek könnyű helyzetben a szőlőtermelők. Meg kell tehát védeni ezt a réteget, és persze azt se felejtsük el, hogy Tokaj nemzeti kincs. Erdőhorváti polgármestere, Soltész Árpád, szerint amennyiben nem megfelelő kézbe kerül a Tokaj Kereskedőház, úgy a mintegy háromezer-ötszáz kistermelő kerül veszélybe. – Olyanok vagyunk, mint karikás ostoron a bojt, amivel a földet csapkodják. Döntenek a fejünk felett, de mi kerülünk bajba. Ahogy bojt elkopik, mi is elfogyunk egyszer – jegyezte meg keserűen a 700 lelket számláló, 40 százalékos munkanélküliséggel küzdő település polgármestere.