Török Bernát: Új jogi módszertant kell találni az internetes platformok szabályozására

Török Bernát, az EJKK vezetője úgy látja, erős jogszabályi keretet kell adni és új jogi módszertant kell találni az internetes platformok szabályozására. Véleménye szerint fontos a platformok szabályozási keretéről szóló párbeszéd. Mint mondta, ezt szolgálja a transzatlanti konferenciájuk, amelyen a téma legnagyobb szakértői vesznek részt.

Úgy véli, a jogszabályalkotás önmagában nem elegendő, az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet a szabályokat alkalmazni folyamatosan változó környezetben. Nehéz olyan gyakorlati sztenderdeket találni, amelyek a mindennapi életre reagálnak – állapította meg.

Szerinte az európai jogszabályok sokszor bürokratikusak, ezért nem mindig kínálnak jó megoldást. A transzatlanti dialógus segíti a jövőt, hiszen rálátást kapunk arról, hogy az amerikai techcégek hogyan látják a szabályozást – mondta Török Bernát.

Egyensúlyt kell találni a tradicionális jogszabályalkotás és az olyan új területek, mint például a mesterséges intelligencia között – emelte ki. Hozzátette, a G7-csúcson is napirenden volt ez a kérdés, mert az internetes platformok közös társadalmi kérdésként jelennek meg világszerte.

Mireille Hildebrandt, a Radboud Egyetem professzora online előadásában azt hangsúlyozta, hogy a jogászoknak meg kell érteniük az új technológiát. „Be kell tömni a szakadékot”, ami a jogszabályalkotás és az alkalmazás között van – emelte ki. Mint mondta, olyan rendszereket kell kialakítani, amelyek a jogászok és a programozók, IT-szakemberek együttműködésén alapulnak.

Kifejtette, hogy a jogi módszerek a logika, a szociológia és a hermeneutika alapján vizsgálhatók. A logika a megvalósíthatóságra fókuszál, a szociológia elsősorban a statisztikai adatok alapján dolgozik, míg a hermenautika az értelmezést és a megértést vizsgálja. Az értelmezést, az interpretációt a gép nem tudja megoldani – fűzte hozzá.

Megjegyezte, hogy egy-egy jogi szöveget többféleképpen lehet értelmezni, „de nem akármiképpen”. Fontos a kontextus és a háttértudás is – jegyezte meg. hozzátéve: ennek alapján jogi problémákat nem lehet egyetlen egy módon lefordítani és értelmezni.

Úgy látja, ahhoz, hogy automatizálható legyen egy jogi döntés, sok szempontnak kell megfelelni. Értékelése szerint fontos, hogy a szakemberek értsék és védeni akarják a jogállamiságot, együttműködés alakuljon ki a jogi és az IT-területek képviselői között, és új módszertan jöjjön létre az együttműködésre.

Ashutosh Bhagwat, az UC Davis Jogi Iskola professzora előadásában a közösségi médiára vonatkozó szabályozásokat vizsgálta, mint mondta, ezt a területet másképpen közelítik meg az Amerikai Egyesült Államokban és Európában.

Véleménye szerint az elmúlt hat évben a közösségi média kiemelt helyre került a közbeszédben, és a platformokon megjelent a politika is. Ez egyszerre üdvözlendő, hiszen egyre többen érzik úgy, hogy részt vesznek a demokratikus folyamatokban, javaslatokat tehetnek, véleményezhetnek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megjelenik a manipuláció és a gyűlöletbeszéd is – mondta.

Úgy látja, hogy az online platformok szabályozására különböző megoldások születtek, és összességében nagyon szövevényes jogszabályi hálózat jött létre, az egyes országok más-más területre fókuszálnak.

Példaként említette a tartalomszabályozás kérdését, megjegyezve, hogy Németországban például erősen blokkolják a gyűlöletbeszédre vonatkozó tartalmat, míg Magyarországon az LMBTQ témája került fókuszba. Hozzátette, hogy Kanadában olyan törvény született, amely a Facebookon tiltja a szenzációhajhász tartalmakhoz való kapcsolódást, és Ausztráliában is hasonló szabályozást terveznek.

Azt is hangsúlyozta, hogy a jogalkotóknak folyamatosan változó környezetben kell a szabályokat kialakítaniuk. Három-öt évre előre kell gondolkodni úgy, hogy nem tudjuk, mit hoz a jövő, mi lesz a Facebookkal, a TikTokkal, és mennyire lesz releváns a politika ezeken a platformokon – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy van olyan eset, amikor a jogszabály több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, például ha költségeket generál a felhasználóknál.

Bírálta, hogy túlságosan részletes, iparág-specifikus szabályok születtek, amelyek két-három év alatt elavulnak. Véleménye szerint a jelenlegi GDPR-szabályok is rossz irányban befolyásolják a folyamatokat.

Véleménye szerint a túlszabályozás akár a szólásszabadság korlátozásának veszélyét is felvetheti. Példaként említette, hogy vannak törekvések a kisebb online közösségi csoportok szabályozására. Ezekre ugyanazon elvek vonatkoznának, mint a nagy platformokra. Ez olyan, mintha a magánbeszélgetéseket is moderálni akarná valaki – vélte a professzor, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia használata is újabb kérdéseket vet fel.

Szólt a versenyjogi relevanciákról is, mint mondta, nem tudták megakadályozni a nagy techcégek felvásárlásait, egyesüléseit. A mai napig megengedett, hogy a befolyásos vállalatok felvásárolják a startupokat, és ezzel korlátozzák a versenyt – jegyezte meg.