Történelmi csúcsponton a magyar–amerikai kapcsolatok
Történelmi csúcsponton vannak a magyar–amerikai kapcsolatok – emelte ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a The Washington Summit: A New Chapter in U.S.-Hungary Relations elnevezésű pódiumbeszélgetésén szerdán.Az eseményen, amelyet a Magyar Külügyi Intézet rendezett Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök washingtoni találkozójáról, Magyar Levente elmondta: a két ország közti diplomáciai kapcsolatok soha nem voltak ennyire intenzívek, lényegesek, pozitívak a jövőre nézve.
Ügyek széles skáláján is komoly előrelépést értek el, egyezségek, megállapodások köttettek – mutatott rá.
Nem volt szükség a Donald Trump és Orbán Viktor közti barátság demonstrálására, hiszen az köztudott, hanem a barátságot sikerült egy organikus találkozón konkrét, látható eredményekkel alátámasztani – hangsúlyozta.
Nemcsak a két vezető, de a két kormány között is jó a viszony, nem csupán szavak hangzottak el közös értékek és egyező ideológiák alapján – tette hozzá.
„Ez a csúcspont, de ugyanakkor ugródeszka is még magasabbra” – jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy a magyaroknak Magyarország az első, az amerikaiaknak pedig a saját hazájuk, és ettől az őszinteségtől, valamint a közös érdekek, célok megtalálásától működik a két ország közti kapcsolat. Korábban az Obama-adminisztráció nem az amerikaiak érdekét nézte, hanem ideológiát vetített ki más országokra, nem fogadva el világnézeti különbségeket – magyarázta.
Mint elmondta, a washingtoni találkozón téma volt az ukrajnai háború is, és szerinte talán ennek lehet a legnagyobb jelentősége a világ számára. Azt mondta, a magyar álláspont a „béke a lehető leghamarabb”, míg a nyugat-európai országok harcolni akarnak, pénzt és fegyvereket pumpálnak az ukránoknak, és remélik, hogy azok megnyerik a háborút.
Úgy folytatta: Németországban például háborús hisztéria figyelhető meg, pedig nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország a NATO megtámadását tervezi. Az ukrajnai háború egy egyenlő harc, aminek nem lesz gyors, katonai lezárása, az eszkaláció veszélye pedig nagy – fűzte hozzá.
Robert Palladino, a budapesti amerikai nagykövetség leköszönő ügyvivője szerint az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt évben gyökeresen megváltoztak: a korábbi, ideológiai alapú „morális színjátékkal” terhelt időszak után ma már a nemzeti szuverenitás és a család fontosságáról vallott közös felfogás adja az együttműködés alapját.
Emlékeztetett, hogy a magyar és amerikai vezetők közötti szívélyes hangulatú washingtoni találkozón hosszú távú megállapodások születtek az energiabiztonság, a nukleáris technológia és a kulturális együttműködés terén.
Hangsúlyozta: Trump elnök külpolitikája a nemzeti érdek érvényesítésére épül, és Magyarország ezt azért értékeli nagyra, mert gyakorlatias, kölcsönösen előnyös együttműködést tesz lehetővé. Szerinte mindkét ország törekszik egy olyan mélyebb szövetségre, amely a közös civilizációs értékek megőrzésére épül, és amelyben Magyarország a saját hagyományaihoz való hűség révén válik egyre fontosabb partnerévé az Egyesült Államoknak.
Palladino szerint mindkét országban határozott a vágy egy mélyebb szövetség kiépítése iránt, amelyben Magyarország a saját történelmi, kulturális és vallási gyökereire támaszkodva vállal nagyobb felelősséget, és éppen ezeknek a tudatosan őrzött közös nyugati értékeknek a megvédése az, ami tartósan összeköti majd a két országot.
Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke felidézte: amikor Trump elnök nem volt hatalmon, Magyarország akkor is következetesen kitartott saját – és a Trump által vallott értékekkel összhangban álló – álláspontjai mellett, gyakran jelentős diplomáciai árat fizetve ezért.
Különösen beszédesnek nevezte, hogy Trump felvetette, Budapesten rendezzék meg a jövőbeli csúcstalálkozót, amit Pappin a magyar diplomácia teljesítményének elismeréseként értékelt. Úgy fogalmazott: Magyarországot korábban sokan „felforgató” szereplőnek tartották, ám a válságok évei közepette éppen következetes döntései és energiahelyzete tette a térség egyik megbízható szereplőjévé, és a korábban sokat vitatott magyar irány mára szemmel láthatóan más megvilágításba került.
Úgy vélte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben az a kérdés, milyen alapvető értékeket akar a Nyugat megőrizni, és ebben Trump elnök és Orbán Viktor értékalapú megközelítése szembetűnő összhangot mutat. Pappin szerint ez a világos, identitást vállaló szemlélet egy új nemzetközi diplomáciai nyelv alapját teremtheti meg a következő években.
