Történelmi esély előtt áll a Magyar Honvédség

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Bálna honvédelmi élményközpontban arról beszélt, a haza fegyveres ügyének most van egy nagy, de talán utolsó esélye, mert ugyan korábban sokat beszéltek erről és sokat is tettek érte, de a több mint egy éve kitört háború és minden ebből következő változás „különleges helyzetet teremtett”.

Hozzátette: a háború legkeményebb, legdurvább, legvéresebb arcát mutatja meg Magyarországtól néhány száz kilométerre, ez pedig „mindent megváltoztatott”. Van egy küldetésünk, ez egy hatalmas esély és ki kell használnunk – mondta.

Megjegyezte: eddig részeiben, elemeiben sok jót tartalmazott a magyar hadsereg, de még „nem volt az, amit mindannyian látni szeretnénk”, egy olyan haderő, ami képes a magyar emberek biztonságát száz százalékban garantálni a NATO keretein belül. Most minden „együtt áll” ehhez – mondta.

Kiemelte: Novák Katalin köztársasági elnök a hadsereg főparancsnokaként, Orbán Viktor miniszterelnök a kormány vezetőjeként, és személyesen ő is miniszterként elkötelezett a magyar haderő megújítása mellett. Hozzátette: az átalakításhoz most a források is rendelkezésre állnak, a háború jelentette nehéz gazdasági helyzet ellenére a honvédelmi tárca a jövő évi költségvetés győztese, jövőre is a GDP két százalékát fordíthatják a honvédség fejlesztésére, üzemeltetésre.

Emlékeztetett rá: az év elején toborzókampányt indítottak, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, a haza fegyveres védelme mindannyiunk ügye.

A tárca vezetője hangsúlyozta, a szomszédban zajló háború miatt a társadalom is támogatja a magyar katonákat, akik esküjükben azt ígérik, életük árán is megvédik az embereket. Jelezte: el akarják érni, hogy a magyar katona azzal a megbecsültséggel, tisztelettel, példával álljon a társadalom előtt, amit megérdemel, és amit a 175 éves múlt alatt kivívott.

A miniszter szólt arról is, milyen feladatok állnak a Magyar Honvédség előtt. Kiemelte az új eszközök beszerzésének fontosságát, hogy a sok elemében használhatatlan eszközöket modern, 21. századi, digitális, NATO-kompatibilis eszközökre cseréljék le.

Hozzátette: emellett mélyreható szervezeti kultúraváltásra van szükség a honvédségen belül, hogy „egyenruhás munkavállalók” helyett harcképes, harci szellemmel átitatott, bátor katonák alkossák, ennek az átalakításnak pedig fontos eleme a fiatalítás. Megjegyezte: azzal, hogy Böröndi Gábor altábornagy lett a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség legjobbjai állnak ennek a szervezeti kultúraváltásnak az élén.

A harmadik fejlesztendő területnek a hadsereg szervezetét jelölte meg, mint mondta, ennek része a MH Területvédelmi Erők Parancsnokságának megalakítása. Mint mondta, a területvédelmi erők eddig nem kapták meg az őket megillető figyelmet, holott ez az erő biztosítja a hadseregnek az ország területi lefedettségét, a helyi jelenlétet, és a katonai értékén túl fontos szerepe van a társadalmi kapcsolatokban is.

Hozzátette: a Magyar Honvédség az elmúlt 175 évben számtalan átalakuláson ment keresztül, de most történelmi esély van arra, hogy ütőképes haderővé váljon. A miniszter szerint az átalakulás nem egyszerű, nagy áldozatokkal jár, de azt kérte, mindenki segítse, hogy könnyebben menjen végbe.

Isten éltesse a Magyar Honvédséget a születésnapja alkalmából – zárta beszédét a miniszter.

A Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén elismeréseket és kitüntetéseket is átadtak.

A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.