Történelmi vidékfejlesztés
Mintegy 7,5 ezer milliárd forint jut a magyar vidék komplex fejlesztésére a 2020-as évtizedben. A soha nem látott nagyságú hazai és uniós forrásokból korszerűsíthető a teljes élelmiszeripar és mezőgazdasági termelés. A folyamatnak a falvak és a megyei jogú városok egyaránt nyertesei lesznek, tíz év alatt radikálisan átalakulhat a magyar vidék képe.
A nemzeti kormánynak 2010 óta egyik elsődleges célja volt a vidékfejlesztés, a vidéki életminőség javítása, a jövedelmező megélhetés megteremtése. Ennek jegyében zajlottak le egyebek mellett a földprogramok, elindult a Modern városok, majd a Magyar falu program, életbe lépett a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, januártól pedig hatályos a családi gazdálkodók munkáját jelentősen megkönnyítő, terheiket csökkentő jogszabály.
A kormány emellett további jelentős forrásokat juttat a magyar vidéknek. Egy friss kormányhatározat a vidéki Magyarország megújítását, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének megőrzését irányozza elő a 2021–27-es időszakban. A szabályozás radikálisan megváltoztatta az uniós források nemzeti kiegészítésének gyakorlatát. Ez jellemzően azt jelentette eddig, hogy az összes pénz mintegy 85 százaléka EU-s eredetű volt, amihez a magyar állam 15 százalékot adott hozzá. Mostantól viszont a magyar önerő 80 százalékot tesz majd ki a vidékfejlesztési források esetében – úgy, hogy a brüsszeli pénzek összege többé-kevésbé változatlan marad. Így bizonyos területek akár több mint négyszer annyi forráshoz juthatnak, mint korábban.
– Történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legnagyobb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé – mondta a Demokratának Nagy István agrárminiszter. – 2014 és 2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz, és nagy valószínűséggel a mostani időszakban sem fog.
A tárcavezető tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a következő hét évben a 2014–20 közötti Vidékfejlesztési program forrásainak háromszorosa, 4,265 milliárd forint jut a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások pedig további 3,272 milliárd forintnyi uniós forrással segítik a termelőket, ami összesen 7,537 milliárd forint vidékre áramlását jelenti.
A támogatások két szakaszban lesznek hozzáférhetők.
– Már az idei év első felében meghirdetjük a 2014–20 közötti szabályok alapján lehetséges új programokat és felhívásokat. Ugyanis, bár a szabályok csak 2023-tól változnak, 2021 és 2022 pedig átmeneti év lesz, az új költségvetési keret terhére már most kiírhatók az új pályázatok. A második lépésben a 2023-tól 27-ig tartó időszakra vonatkozóan a közös agrárpolitika stratégiai tervéhez illeszkedő felhasználás irányait és tartalmát dolgozzuk ki, szintén még az idén – mondta a részletekről az agrártárca vezetője. Nagy István hozzátette, mindkét szakaszban széles körű konzultációt folytat majd a szaktárca. A cél ugyanis az, hogy a fejlesztéseket magáénak érezze a vidék Magyarországa a falvaktól a megyei jogú városokig, egyszersmind nőjön a versenyképesség, zökkenőmentessé váljon a mezőgazdasági nemzedékváltás, az élelmiszeripar megerősítésével magasabb legyen a feldolgozottsági szint, emelkedjen a gazdálkodás jövedelmezősége, és még nagyobb figyelem jusson a teremtett világ megóvására.
A 2020-as években tehát óriási lendületet vehet a magyar vidék felvirágoztatása. Ma még talán elképzelhetetlen, hogy az infokommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése, ami a mezőgazdaságot jelentős részben a precíziós gazdálkodásra állíthatja át, milyen lehetőségeket rejt magában. Ugyanakkor elég akár csak Ausztriáig menni, hogy a takaros, tehetős falvak láttán leszámoljunk a kommunizmus, majd a rendszerváltás időszakát jellemző lepusztított vidék képével. A magyar kormány döntése nyomán 2030-ra a magyar agrárium és annak kapcsolódó ágazatai ma még hihetetlennek tűnő fejlettségi szintet érhetnek el. A kiürülő, elöregedő falvak jelentős része újjáéledhet – nem skanzenszerű, romantikus mesevilágként, hanem megélhetést nyújtó, XXI. századi otthonok formájában.
