Érdekes – és számunkra kedves – cikkre bukkantunk a V4 Report című, egy korábbi republikánus kongresszusi jelölt által írt és szerkesztett, a visegrádi országokkal foglalkozó honlap archívumában. A cikk még 2016 novemberében íródott, ám a szerző éleslátását dicséri, hogy 2018 első hónapjaiban ugyanolyan hiteles, mint közel másfél esztendővel korábban.

Fotó: MTI, archív, illusztráció


Fotók: MTI, archív, illusztráció

Bill Ravotti cikke elején leszögezi, hogy mind a Brexit, mind Donald Trump választási sikere meglepte, no, nem azért, mintha ezzel a kijelentéssel degradálni akarná bármelyiket is, azonban szerinte mindez két évvel korábban nem következhetett volna be: meggyőződése szerint ugyanis a migránsválság kirobbanása volt mindkét győzelem katalizátora.

Szerinte az online médiumoknak köszönhetően az amerikai választópolgárok végignézték, mit is jelentenek valóban a nyitott határok és milyen kulturális káosz alakult ki szerte Európában Görögországtól kezdve Németországon át Franciaországig. 
Nagy-Britanniában pedig mindezt nem csupán a képernyőkön keresztül követték végig a választók, de saját maguk meg is élték.
“Az uniós vezetőknek nem sikerült válaszolniuk a kihívásra, nem voltak hajlandók lezárni a határokat, és arrongáns módon megpróbálták ráerőltetni multikulturális víziójukat azokra, akik ebből nem kértek” – írja Ravotti.

Az Egyesült Államokban mindeközben Obama, Clinton és szövetségeseik voltak azok, akik a nyitott határok mellett kampányoltak és legitimálták az utcai keménylegényeket, akik nyíltan szembeszálltak a rendőrséggel. 
“Európában és Amerikában számtalan rendes, törvénytisztelő család vélte úgy, hogy életvitelüket és kultúrájukat megtámadták. Sok félelmünket csak lesöpörték az asztalról, és a globális elit idegengyűlölőnek, tanulatlannak, rettegőnek bélyegzett bennünket” – emlékszik vissza a szerző. 

“De történt valami 2015 őszén, ami átformálta a vitát és millióknak adott erőt ahhoz, hogy a sarkukra álljanak és szembeszálljanak azokkal, akik meg akarják törni a lelküket. A helyszín Magyarország, a főszereplő pedig Orbán Viktor” – érkezünk el a cikkben a számunka talán legszívmelengetőbb részhez. – “Miután az országba beözönlöttek az ismeretlen migránsok, akiket Görögország engedett tovább, Orbánnak elege lett. Bár ezzel nyíltan szembeszállt Merkellel, Orbán lezárta a magyar határt, polgárai biztonságát minden más elé helyezte, és dacolt az EU nyitott határokat erőltető felfogásával. Mindezért a média és az establishment mindennel megrágalmazta – ám sok európai számára ő lett a valódi bajnok. Ahogy a migránsválság elhozta a káoszt Európába, mások is elkezdtek Orbánra hallgatni. A többi visegrádi állam – Csehország, Szlovákia és Lengyelország – csatlakozott Magyarországhoz a migránskvóták elleni fellépésben. Az egykoron ismeretlen V4 most már valódi erővé vált az EU-n belül és soha ilyen tiszteletnek még nem örvendtek. Miután elveszítették a Merkelbe vetett bizalmat, a balkáni államok, Ausztria és mások ma már a V4-gyel (és nem az EU-val) működnek együtt a belső határok biztosításának érdekében. A forradalom magvait elvetették…”

“2016-ban a meggyengített establishmentre kőkemény ütéseket mért a Brexit és Trump. Mára már kiütötték. Egyértelmű, hogy ez a hatalmas, fősodratú mozgalom nem ott állna ma, ahol áll, Orbán Viktor és a magyar polgárok bátorsága nélkül, amivel szembeszálltak a globális Góliáttal” – zárja írását Ravotti. – “Emelem poharam Magyarországra. Szép munka volt, barátaim, szép munka volt!”

(demokrata.hu)