Törvénytelenül épített luxus

A Demokrata július 27-i számában megjelent írás.

A Metropol múlt héten elején hozta nyilvánosságra, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke a szükséges engedélyek nélkül építtetett kétszintes családi házat a II. kerületi Pesthidegkúton. A lap információi szerint a csalásra az úgynevezett e-naplóból lehet következtetni. Ezen elektronikus formában vezetett építési jegyzőkönyvben többek között a kivitelezés során elvégzett munkákat, környezeti hatásokat, építési hibákat kell feljegyezni. A Tordai Bence családi házának kivitelezése alatt vezetett dokumentáció szerint a régi sváb parasztházat, amely a telken eredetileg állt, a földdel tették egyenlővé, és egy új háznak ástak géppel alapot. A Metropol szakértőkre hivatkozva állítja, hogy a dokumentumokból egyértelműen kiderült, a terveken szereplő „megmaradó” falakat a valóságban elbontották, helyettük vázkerámia falazat készült. A gyanítható csalás miatt feljelentés érkezett a rendőrséghez, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a beadványt.

Magyarázkodás

A botrány kirobbanása óta eltelt két hétben a főként harsány és botrányos viselkedéséről ismert Tordai előbb csendesen, majd vélhetően a táboron belüli nyomás hatására egyre indulatosabban kezdte tagadni a sajtóban megjelent csalási vádakat. Előbb egy Facebook-bejegyzésben magyarázkodott, majd kilátásba helyezte, hogy pert indít minden médiafelület ellen, amely a felmerült vádakról beszámol. A politikus ingerültsége azért furcsa, mert könnyen tisztázhatná magát, amennyiben közzétenne minden olyan dokumentumot, amely az építkezés jogszerűségét bizonyítja.

A védekezés és fenyegetőzés komolyságából sokat elvesz, hogy Tordai főként olyan vádakra reagál, amelyek el sem hangzottak. Visszautasítja többek között, hogy medencés luxusingatlana lenne, állítása szerint egy szerény, 70 négyzetméter alapterületű, tetőtér-beépítéses háza van a főváros legdrágább részén, amelynek nettó alapterülete nem több mint 131 négyzetméter. Tény, ami tény, amikor felkerestük Tordai Bence családi házát, az udvaron mi magunk is mindössze egy merev vázas gyermekmedencét láttunk, amely luxusnak semmiképp nem nevezhető; rengeteg vidéki háztartásban található ennél drágább mobil medence. (Talán azzal a különbséggel, hogy a többség az ilyen medencét nem villanyoszlop közelében állítja fel, a gyermekek ugyanis hajlamosak pancsolás közben a medence tágabb környezetét is vízbe borítani…)

Annak a polémiának a végére is pontot lehet tenni, hogy vajon mekkora Tordai Bence házának valós piaci értéke. A képviselő ugyanis válaszolt a találgatásokra, amelyek a szóban forgó ingatlan árát igyekeztek megbecsülni. Állítása szerint nem tudja és nem is érdekli, hogy családi háza valóban 150 millió forintot ér-e, ő ugyanis nem szeretné eladni, nem vagyon­elemként, hanem az otthonaként tekint a II. kerületi, kerámiavázas házikóra. Az Origo, a Metropol és más sajtótermékek ugyan cirka 150 millióra taksálták Tordai házának értékét, azonban az ingatlanközvetítő oldalak találatai alapján a kétszintes ház ára a II. kerületben sokkal közelebb áll a 180, mint a 150 millióhoz. Gond nem ezzel van, a hiátus az építés jogszerűségét bizonyító okiratok tekintetében mutatkozik.

Balos kettős mérce

Az igazság megismerését nehezíti, hogy Tordai Bence jellemzően a közösségi médiában és a baráti sajtó felületein teszi közzé magyarázatait. A baloldali sajtó pedig kritika nélkül áll Tordai mellett, a botrány kirobbanásának első pillanatától, gyakorlatilag majdnem változtatás nélkül közölve a politikus védekezéseit. Így egyetlen, az építkezés jogszerűségét firtató kérdés sem hangzott el egyetlen baloldali lap részéről sem.

Mégsem teljes azonban az elkötelezettség Tordai igazsága iránt a baloldalon sem. A II. kerület szocialista polgármestere, Őrsi Gergely, aki nem mellesleg Tordai Bence szoros politikai szövetségese, jelen helyzetben igyekszik eltolni magától a Tordai-botrányt. Elmondása szerint csak a sajtóból értesült a csalás gyanújáról, majd pedig főépítészi tájékoztatást kért az ügyben. A Metropolnak adott válaszában elmondta azt is, hogy az építési szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak, betartásukat azonban az építésügyi hatóság vizsgálja, amely 2020. márciusától Budapest Főváros Kormányhivatalához került.

A Tordai Bencét érintő építkezési botránynak különös pikantériát ad, hogy majdnem pontosan egy évvel korábban Tordai Bence még Csipak Péter ingatlanmilliárdos törvénysértő módon épített háza előtt tiltakozott, követelve azonnali lebontását. A Csipak-villa esetében a visszaélés minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, Csipak Péter egy védett erdőrészt kerített el, a bíróság ennek alapján elmarasztalta a villa építtetőjét és a fővállalkozót egyaránt. Tordai Bence akkor az állítása szerint jobboldali üzletember támadásából igyekezett politikai hasznot húzni. Egy videós bejelentkezésében így nyilvánult meg: „Csipak Péter azt gondolta, hogy ő mindent megtehet. Barátja a polgármester, gondolta, hogy nem lesz következménye annak, hogy megvesztegetve mindenféle kishivatalnokokat, sikerült úgy tenni, minthogyha nem sértették volna meg az összes elképzelhető építkezési szabályzatot.”

Szálka és gerenda

Tordai gyakori szereplése a Csipak-ügyben mindössze politikai haszonszerzésről szólt, a fák és az erdő védelme, a törvényszegés nem igazán érdekelték. Sőt, a jelek szerint a Csipak-módszer követője hosszú évek óta. Az abban az ügyben felmerült vádak közül most több is visszaköszön Tordai építési botrányában. A polgármester baráttal a háta mögött a politikus joggal gondolhatta, hogy áthághatja a szabályokat. Most azonban Csipak Péter állhatna oda a Tordai-villa elé azzal, hogy kezdjék meg a ház azonnali bontását vagy legalább a maradó falak feltárását…