Péter, történetünk főhőse az egyik bank felé siet, amely két évvel ezelőtt hitelt nyújtott számára egy új gépkocsi megvásárlásához. A vegetálás és a megszűnés határán lévő cégnél, ahol dolgozik, jelenleg gyurcsányi értelemben racionalizálnak, vagyis soha nem látott mértékű leépítésekbe fogtak, így korántsem biztos, hogy Péter állása megmarad. A harmincas évei közepén járó fiatalember emiatt irányítja lépteit a bank felé, amely középkategóriás, mintegy négymillió forintba kerülő gépkocsija több mint felét meghitelezte.

A svájci frank alapú hitellel rendelkező Péter szeretne megszabadulni a hatalmasra nőtt törlesztőrészletektől, mivel a kezdetben 35 ezres havi részlet helyett ma, a válság ötödik hónapjában a forint elértéktelenedése miatt már ötvenezer forintot kell leszurkolnia. Ehhez gondolatban hozzáadja a kötelező felelősségbiztosítás, valamint a banki hitel miatt kikötött casco biztosítás további, havi átlagosan tíz ezer forintját, illetve a növekvő üzemanyagárakat: csupán egy tankolással kalkulálva is havi hetvenezer forintot fizet ki az autóra. A munkahely megszűnésének árnyékában ekkora kiadást nem engedhet meg magának, és bár a híradások tele vannak a kormány által kiharcolt, a devizahitelesek életét megkönnyítő kedvezmények csalóka híreivel, Péter bizonytalanul és félve lép be a bank ajtaján.

A hitel felvételekor, két éve még zsúfolásig tömött ügyféltérben most mindössze egy másik ügyfél áll, így amint sorszámot tépett, azonnal szólítják is. A vele egykorú, jól szituált, fiatal banki ügyintézőtől először az iránt érdeklődik, hogy amennyiben bedőlni látszik egy hitel, mi a teendő. A vele szemben ülő ügyfélszolgálatos arcán Péter kérdése hallatán nem ül ki a meglepettség, elmondása szerint rengeteg ilyen esettel találkoznak, olyannyira, hogy bankjuknál meg is szűnt az ilyen irányú hitelezés idén januártól, ráadásul számítanak arra, hogy a hitelek legalább harmada be fog dőlni. Amennyiben tehát az adós bejelenti fizetésképtelenségét, először az átütemezést javasolják neki.

Péter helyesen tette, hogy személyesen járt utána a problémának, mondja az ügyintéző, mert segíteni csak azon tudnak, aki jelzi erre vonatkozó igényét egy kérelem formájában, amelyben mindegy, milyen hivatkozási alapot jelöl meg, de a válság szónak benne kell lennie. Van olyan lízingcég, ahol a könnyítéssel az adós 3 hónapig az eredeti havidíj 30 százalékát fizeti meg, és olyan lehetőség is akad, ahol az adós 12 hónapig az eddigi havidíj 60 százalékát egyenlíti ki. A cél az átmeneti fizetési nehézség enyhítése.

Mivel mindez szerződésmódosításnak minősül, alapesetben pénzbe kerül, ám például a K&H Bank ügyfelei számára a bűvös „válság” szó kérelembeli szerepeltetése ingyenessé teszi a szerződési változtatást.

A kapott könnyítést természetesen a tárgyidőszak letelte után arányosan, a teljes futamidőre elosztva hozzácsapják a törlesztőrészletekhez, vagyis az átmeneti rendezést segítő átütemezés – amelyet soron kívül, egy héten belül elbírálnak – nem ingyenes. A konstrukciók hitelintézetenként eltérnek. A CIB Leasingnél például a szerződésmódosítás harmincezer forintba kerül, a felvett hitelt pedig forint alapúra lehet váltani, fix összegűre lehet módosíttatni.

A legrosszabb, ha feladod Péter persze arra is gondol, hogyha cége megszűnik és belőle munkanélküli lesz, akkor nem csupán a devizaárfolyam ingadozása miatt nem lesz képes fizetni a kocsi hitelét.

– A legrosszabb forgatókönyv, ha a gépkocsi kulcsát hozod leadni hozzánk – tájékoztatja a fiatalembert a banki ügyintéző. – Ebben az esetben autódat egy telepre szállítjuk, amelyért szállítási költséget, autópályadíjat, valamint tárolási díjat számítunk fel. Ez összegszerűen ötven és százezer forint között lehet. A gépkocsit árverésen, licitálással megpróbáljuk ugyan értékesíteni, ám mivel a használt autók piaca gyakorlatilag halott, évekig tarthat, amíg megveszi valaki. Amíg el nem adjuk a kocsit, ugyanúgy fizeted a havi törlesztést, a biztosításokat, a tárolás költségét. Ha pedig a volt kocsid elkelt, lehet, hogy áron alul veszi meg valaki – ad felvilágosítást az ügyfélszolgálatos, miközben a papírjai közt matat. – A te esetedben például a négymilliós kocsid kétévesen már nem ér hárommilliót sem. A felvett hiteled összege pedig több mint kétmillió forint, erre rájön még az előtörlesztés büntetőkamata, mivel a futamidő előtti kifizetés előtörlesztésnek minősül, ez a svájci frank jelenlegi kedvezőtlen árfolyama miatt megközelítőleg hétszázezer forint, s ezzel az összeggel az aktuális tartozásod egyenlege hárommillió- egyszázezer. Ha a kocsid áron alul kel el, az eladási ár és az aktuális hitelösszeg közti különbözetet utóbb saját zsebből még ki kell fizetned, ráadásul autód sem lesz – fejti ki a leadott kulcsok forgatókönyvét az ügyintéző, aki Pétert immár bennfentesként kezelve, elmondja a fiatalembernek, hogy a válság miatt bankjuk már nem is ad új hitelt, az ezzel foglalkozó munkatársakat, egy egész emeletnyi embert szélnek eresztettek.

Péter a hallottak hatása alatt támolyog ki a bankból, és alig képes felfogni, hogy a saját élete már nem a saját kezében van Gyurcsány Ferenc Magyarországán, ahol a válság idején csak a pénzügyminiszter luxus Audi A6-osát finanszírozzák közpénzből.

Csúsztatott kuplung

Kühne Attila, az MKB-Euroleasing gépjármű-finanszírozási üzletágának kereskedelmi vezetője arra figyelmeztet, ilyen esetben mindenképpen keressük fel a hitelt nyújtó bankot, mert vannak olyan szerződésmódosítási lehetőségek, amelyek segítenek a fizetésképtelenné vált adóson. Megoldást jelenthet a hitel átütemezése, az autó kisebb értékűre való cseréje, és a szerződés fix havidíjassá vagy maradványértékessé alakítása. A fix havidíjas szerződés esetén a forint árfolyam-ingadozása nincs hatással a havi törlesztőrészletre. Ekkor a futamidő hossza változik, a havi törlesztésünk azonban továbbra is változatlan.

– El kell kerülni, hogy az adósok pánikszerűen, tömegesen próbáljanak megszabadulni autóiktól, mert ez az ügyfelek és a finanszírozók számára egyaránt káros – hívta fel a Demokrata olvasóinak figyelmét a lehetséges veszélyekre, hozzátéve, hogy az autó visszaadása csak a végső megoldás lehet.

Ha már itt tartunk, vajon a válság milyen hatással van a visszaadott autók számára, azaz hány autóhitel dőlt be a válság miatt? Erről pontos adatok azért nem állnak rendelkezésre, mert a Magyar Lízingszövetség nem publikál erre vonatkozó statisztikát. Egy gazdasági hetilapnak adott interjúban a Lízingszövetség elnöke elmondta, a bedőlt hitelek miatt visszavett autók nyilvántartása a cégek kockázatkezelő részlegeinek feladata. A kérdésre, hogy mégis mennyi lehet a bedőlt hitelek száma, így válaszolt: „Nem tudom. Sokféle számot hallani, húszezret is, harminc-, sőt negyvenezret is. Magyarországon egymillió finanszírozott gépkocsival számolhatunk, s ha ennek két-három százaléka problémás eset, az úgy gondolom, nem sok.” Mészáros György elnök szerint, amíg a reáljövedelmek nem csökkennek, és a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások elbocsátásainak számáról sincs hivatalos adat, addig nem lehet előre jelezni azt sem, hogy tovább növekszik-e a bedőlt autóhitelek száma.

Ha bedőlt autóhitelekről draskovicsi értelemben egyelőre nem is beszélhetünk, bedőlt autópiacról annál inkább. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete januárban tette közzé adatait, miszerint jelentősen, 10,4 százalékkal csökkent 2008-ban az értékesített új személygépkocsik száma 2007-hez képest. 2007-ben 176 978 darab személyautót adtak el, 2008-ban csak 158 628-at. A legfrissebb adatok még sokkolóbbak. A Jato Dynamics adatai szerint Magyarországon 2008 első hónapjához képest 52,1 százalékkal csökkent az autóeladások száma.

Míg 2008 januárjában 12 466 darab eladott autó szerepel a Jato adataiban, addig idén csupán 5967 darab. Ezzel Európában a harmadik legrosszabb helyre kerültük, Izland (88 százalékos csökkenés) és Írország (66 százalék) mögé. Európában összesen 954 ezer autót adtak el 2009 januárjában, egy évvel korábban azonban még 1,289 millió kelt el, azaz 26 százalékkal csökkent a kontinensen forgalomba helyezett új autók száma.

– Nyáron havi tizenöt eladott kocsiból tizenhárom hitelre ment el, most ez az arány tízből egy. Nagyon visszaesett a hitelezés, sokkal több a készpénzes vásárlás – mondta el a Demokratának egy használtautó-kereskedő, majd hozzátette, a „több” jelen esetben nagyon keveset jelent, mert az embereknek nincsenek megtakarításaik.

Nyáron, az „ingyenhitelek” idején valóban még minden nagyon szép volt. Júniusban megkérdezték öt európai ország (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Németország) állampolgárait, terveznek-e autóvásárlást, és ha igen, miből és mennyi pénzt szánnak a gépkocsikra. A magyarok egyharmada válaszolt a kérdésre igennel. A válaszokból kiderült, a németek után a magyarok költenék a legtöbb pénzt autóra, 2,2 millió forintot. A magyarok 76 százaléka a megtakarításaiból venne autót, de a megtakarítás mellett a megkérdezettek 68 százaléka hitelből is fedezné az autóvásárlás költségét. A kutatás megállapította, ez a régió országai között is egyedülálló, hiszen a lengyelek és a románok inkább a családtól és a barátoktól kérnének kölcsön. Még egy érdekes adat: a németek azt tartották a legfontosabbnak, hogy hitelük egy esetleges előtörlesztés esetén is kifizetődő legyen, míg a magyarok az alacsony törlesztőrészletet és a minél hosszabb futamidőt részesítették előnyben a hitel kiválasztásánál. Ennek a hitelfelvételi láznak köszönhetően jelenleg mintegy 260 milliárd forintot tesz ki a lakossági gépjárműhitel-állomány, amely kilencven százalékban svájci frank alapú.

Vegyél autót!

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete 2009. január ötödikétől megszüntette a nullaszázalékos önerővel kínált autóhiteleket, amelyek lehetővé tették, hogy azok is autóhoz jussanak, akikről egyértelmű volt, hogy nem tudják majd fizetni a részleteket, és a hiteleik előbb-utóbb bedőlnek. Az új feltételek szerint minimum húsz százalék önerő szükséges egy gépkocsi vásárlásához, és maximum 96 hónapos futamidő adható.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az elkövetkező pár hónapban érdemes igazán autót venni, akár hitelből is. A legtöbb autógyárnál a szállítási idő több hónap, azaz a válság kirobbanása előtt rendelt autók mostanában érkeztek meg. A kereskedőknél nagy készletek halmozódtak fel, ezért állt le az autógyártás. Az eladásra szánt autókból túlkínálat van. Ez nem azt jelenti, hogy olcsóbban lehet autót venni, mint tavaly, mert az árak a forint–euró-árfolyamtól függnek, hanem azt, hogy most olcsóbban lehet venni, mint egy-két hónap múlva. A jelenlegi készleteket ugyanis még az erősebb forint idején rendelték, így ha ezek elfogynak, tovább emelkednek az árak. Erre mondja a pesti fekete humor, hogy a helyzet most közepes. Rosszabb, mint tavaly év végén volt, de jobb, mint néhány hónap múlva lesz.

Lass Gábor, Udvarhelyi István