Tóth Bertalan: a kormány a maga pecsenyéjét sütögeti
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés hétfőn. A miniszter elmondta: a járvány elleni védekezésben észszerű és körültekintő egyensúlyra kell törekedni, tekintettel az emberi élet és egészség védelmére, a gazdaság újraindítására és a normális élet visszanyerésére.A tárcavezető kiemelte: a kormánynak az elmúlt napokban hozott intézkedéseit hármas célrendszer határozta meg, ennek része az egészségügyi ellátórendszer felkészítése egy eddig soha nem látott helyzetre, kedvező startpozíció biztosítása a gazdaságnak az új világgazdasági korszakban, valamint az utazási korlátozások miatt önhibájukon kívül külföldön rekedt magyarok hazahozatala.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: politikai vitákkal is szembesültek az elmúlt időben, „alapvető és megmosolyogtató hazugságokkal” a koronavírus-törvény vonatkozásában. Hallhatták, hogy nem ülésezik a parlament és találkozhattak „sunyi nácizással is” – fogalmazott.
Közölte: most, hogy az Országgyűlés arra készülhet, hogy jogszabállyal vessen véget a veszélyhelyzetnek, mindenki, aki „ennek ellenkezőjét hazudta”, elnézést kérhetne. Ez ugyan nem fog megtörténni, de elég az, hogy „belesültek a hazugságaikba” – jelentette ki a külügyminiszter.
Észszerű és körültekintő egyensúlyra kell törekedni
A frakciók válaszai:
Arató Gergely (DK) azt kérdezte: miért nem ment el Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament ülésére, ahol a magyar felhatalmazási törvényt vitatták meg, ha azzal minden rendben van?
Szerinte a járványhelyzetet a kabinet arra használja, hogy a nyilvánosságot kikerülve osztogasson pénzt „a haveroknak” és egyes multiknak. Eközben a kisvállalkozások semmilyen érdemi segítséget nem kapnak.
Szólt arról is, hogy bár behoznak az országba védőfelszereléseket, azok szerinte mégsem állnak rendelkezésre a kórházakban vagy rossz minőségűek.
Választ várt arra, hogy miért van Magyarországon több áldozata a vírusnak, mint a környező országokban?
Keresztes László Lóránt (LMP) sajnálatosnak nevezte, hogy a korábban beígért bérkiegészítést még nem kapták meg az egészségügyi dolgozók.
Kijelentette: a kormány botrányos döntést hozott akkor, amikor 80 milliárd forintot átcsoportosított a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projektre a gazdaságvédelmi alapból, mert a forrást így a „kínai nagyhatalmi érdekek érdekében feláldozta”.
Úgy számolt: ha az innovációs tárca 80 milliárd forintból 70 ezer munkahely létrehozását vállalja, a vasútfejlesztésre idén szánt mintegy 150 milliárd forintból 125 ezer munkahelyet lehetne létrehozni, amelyről így lemond a kormányzat.
Arra is választ várt: mely cégek vesznek részt az eszközbeszerzésbe, kinél lehet a garanciákat érvényesíteni.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) hiányolta az egészségügyért felelős minisztert a parlamentből, a külgazdasági minisztert pedig arra kérdte: beszélje meg a kínai partnerekkel, hogy több magyar embert már ne küldjenek el, miután egy oroszlányi autógyárból 250 embert építenek le.
Bírálta, hogy jelenleg, amikor emberek sokasága veszíti el az állását, éppen a munkaerőt kiváltó automatizálásra igényelhető támogatás.
Feltette a kérdést az uniós bírálatokat megfogalmazóknak: egy megosztott Európa hogyan tudna hatékonyan reagálni a jelenlegi helyzetre?
Arra is választ várt, vannak-e adatok a rossz minőségű kínai egészségügyi berendezésekről.
Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormányzat arra használta a járvány miatti felhatalmazást, hogy „saját pecsenyéjét sütögesse”, és „tovább haladjon a lopakodó diktatúra” útján. „Budapest elleni támadásokról”, az önkormányzati jogok csorbításáról és az emberek vegzálásáról beszélt.
Bírálta, hogy a kormány milliárdos munkahelyvédelmi kiadásokról beszél, eddig azonban mindössze 600 millió forintot költött 300 cég támogatására. Eközben jutott forrás sportlétesítmények fejlesztésére vagy a vadászati kiállításra – mondta.
Szerinte a nyugdíjasok nem kaptak segítséget a védekezésben, a fertőtlenítők vagy a maszkok még mindig a raktárakban vannak.
Azt is sérelmezte, hogy számos beteget hazaküldtek a kórházakból.
Kijelentette: uniós forrásból valósulhat meg az emberek átképzése vagy a turizmus fejlesztése, a kormányzat mégis azt állítja, hogy a közösség nem segít a kialakult helyzetbe.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány a jövőben meghatározza a világpolitikát és a világgazdaság irányait. Az emberi élet védelmén túl meghatározó lesz, hogy mely országok képesek a gazdasági együttműködésre. Ebben Magyarország nagyon sikeres, a szomszédaink nagyrészével kiváló kapcsolatot ápolunk – rögzítette. Külön kiemelte Szerbiát, ahol 18 milliárd forintnyi beruházást valósítanak meg a magyar vállalatok.
Ausztriával összefüggésben kitért az új átkelők megnyitására is, ami az ingázást könnyíti meg.
A szlovák-magyar kapcsolatokat sikertörténetként értékelte a KDNP-s politikus, a szomszédos ország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner. A komáromi híd augusztus megnyitása nem csupán szimbolikus lépés, hat további átkelő nyílhat meg.
Azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a koronavírus járvány után az unió jövőjét és sikerességét az fogja meghatározni, hogy sikerül-e a nyugat-balkáni térséget integrálni vagy sem. Juhász Hajnalka hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a koronavírus elleni védekezésben, egyetlen országnak sincs joga megkérdőjelezni hazánk demokratikus jogállamiságát, a szükségesség és arányosság területén mindent megtettek. Az Európa Tanács főtitkárának arra volt energiája, hogy Magyarországról kritikus levelet írjon, de arra nem láttak törekvést, hogyan valósítja meg a koronavírus elleni védekezést – jegyezte meg.
Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek, majd rámutatott: az egészségügyet fel kellett készíteni arra, hogy szembenézzen a járvánnyal. Ennek azonban nem csupán az eszközökről kellett volna szólnia, hanem a dolgozók, betegek felkészítéséről is. Ez úgy valósulhatott volna meg helyesen, ha nem kerülnek ki betegek ellátatlanul az utcára, és meg tudták volna akadályozni, hogy a kórházakban gócpontok alakuljanak ki, ezáltal is veszélyeztetve a szociális intézményeket, és mindazokat, akik az első vonalban harcoltak.
Rendkívül látványosnak nevezte a transzparencia hiányát. Mint mondta, a miniszter beszámolt arról, hogy milyen eszközök érkeztek, milyen minőségben, de a járvány eleje mégis attól volt hangos, hogy szórványosan, és kevés eszköz jutott az orvosoknak, egészségügyben dolgozóknak. A járvány második szakasza pedig attól volt hangos, hogy minőségi kifogások merültek fel az eszközökkel összefüggésben. Szóvá tette, hogy lényegében csak kínai termékekkel dolgoznak.
Azt kérdezte, hogy mikor kapják vissza az egészségügyi intézmények a teljes kapacitásukat, illetve hajlandó-e a kormány előrehozott béremelést biztosítani az egészségügyben?
Kocsis Máté (Fidesz), a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szintén köszönetét tolmácsolta az egészségügyi védekezésben résztvevőknek. A világjárvány visszaszorulni látszik, de nem tudni, hogy eltűnik-e az életünkből. Ugyanakkor, ha érkezik még egy hulláma, az már jóval felkészültebben éri az országot. A magyar egészségügy képes volt felvenni a harcot a járvánnyal, minden kritika ellenére megfelelő gyorsasággal és színvonalon reagált rá – rögzítette. Megjegyezte azt is: a magyar honfitársak hazahozatala helyett az európai közösségtől indokolatlan és alaptalan kritikákat kaptak. Nem tévedés volt, amikor azt mondták, hogy nem ülésezik a magyar parlament, hanem „szimpla, közönséges hazugság” – jelentette ki. Hozzátette: ami nem ülésezik rendesen, az az Európai Parlament és a fővárosi közgyűlés. Utóbbit Karácsony Gergely főpolgármester mind a mai napig nem hívta össze.
Arató Gergely (DK) felvetésére, a „haveroknak történő pénzosztásról” Kocsis Máté mondta: nehogy a munkahelyteremtő cégek között felbukkanjon Leisztinger Tamás, „vörösbáró”, mert akkor bajban lesz az ellenzéki politikus az érvelésével. Ha mégis felbukkanna, illene bocsánatot kérni – közölte, kiemelve: a kormány nem politikai alapon szervezi újjá a gazdaságot. Kitért arra is, hogy Niedermüller Péter, VII. kerületi polgármesternek a járvány alatt a legnagyobb problémája az volt, hogy a DK-s párttársakkal szerződést kössön.
Szólt továbbá arról, hogy a Fidesz megítélése szerint a keleti nyitás politikája jól vizsgázott.
Miniszteri viszonválasz
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszonválaszában úgy reagált: jól láthatóan az osztályharcos logika még jelen van a parlament egyik oldalán. Arról a 416 magyar vállalkozásról, amelyik eddig támogatásért jelentkezett, fogalma sincs, hogy fideszesek, MSZP-sek, vagy bármi mások, de nem is érdekli – mondta.
Ha érdekelné – folytatta – akkor az elmúlt években a tárcájához tartozó intézmények nem nyújtottak volna támogatást a Wallisnak, vagy olyan cégeknek, amelyeknek tulajdonosa Leisztinger Tamás vagy Kóka János. Ezen cégek gazdasági sikere magyar gazdasági siker – értékelt, hangsúlyozva: ezek a vállalkozók magyar embereknek adnak munkát. Az, hogy ez az ellenzéknek nem számít, már többször világossá vált a magyar Országgyűlésben – mutatott rá.
Az a több száz magyar vállalat, aki a tulajdonosának párthovatartozása nélkül kért támogatást, meg is fogja kapni a kormány segítségét – jelentette ki. Kitért arra is, hogy a pályázati kiírás világos, csak az kaphat támogatást, aki megtartja az összes munkavállalóját.
Az egészségügyi védekezés sikerességéről szólva kiemelte: az egymillió főre eső megbetegedéseket tekintve Magyarország a negyedik legalacsonyabb adatot tudja felmutatni az unióban, az elhunytak számát tekintve pedig a tizenhetedik.
A magyar orvosok, ápolók, nővérek és az egész egészségügyi ellátórendszer jól vizsgázott, mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák még az előre nem látható körülmények közepette is – összegzett.
További felvetésre kitért arra, hogy a román elnököt azért bírálták, mert a helyi magyar közösségekre támadt. Ilyenkor egy magyar kormánynak kötelessége fellépni – jelentette ki.
Megjegyezte még azt is: a szervezett bűnözői köröknek éppen egy legyengült gazdaság az érdeke, mert akkor tudnak teret foglalni. Ilyen gazdaságot akar az ellenzék, amikor a segélyeket próbálja a munkahelyek elé helyezni, de ez nem fogják hagyni – rögzítette a tárcavezető.