Tóth Gabi: mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem

Tóth Gabi közösségi oldalán szeretett volna tisztázni néhány dolgot és reagált az őt ért támadásokra.

„Sokan, sok mindent írtak rólam, többnyire az én megkérdezésem nélkül az elmúlt majd egy évben. Néhány cikk köszönőviszonyban sem volt a valósággal, ezért igyekeztem a közösségi oldalaimon elmondani minden esetben az igazat. Ami velem történt, valójában egy klasszikus karaktergyilkosság volt. Az Eucharisztikus Kongresszussal kezdődött, ahol én nyilvánosan is megvallottam a hitemet, amit egyébként sosem titkoltam, hiszen gyerekkoromtól velem van és természetes része a mindennapjaimnak. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez egyes médiumokból, emberekből milyen elképesztő gyűlöletet vált ki. Pont azokból, akik folyamatosan az elfogadást, toleranciát kérik számon azoktól, akik nem az ő szájuk íze szerinti értékrendet vallják. Folyamatosan azzal támadtak, hogy nincs érettségim, magyarán leostobáztak, megvett a hatalom, álszent vagyok… Miközben ebben az időszakban nekem a politikához közöm nem volt. Csendben jegyzem meg, a választási kampányban sok vidéki honfitársam kapta meg az ostoba jelzőt.

Mondjátok, mi ez, ha nem kirekesztés, lenézés?

Számomra persze ez nem volt újdonság, 17 év alatt kaptam már ennél durvább támadásokat is, például a magukat értelmiséginek tartó kollégák rendszeresen gúny tárgyává tettek azzal, hogy tájszólással szóltak hozzám. A sokadik ilyen megkülönböztetés után rájöttem arra, hogy nemhogy nem kell szégyellni, de büszkének kell lenni arra, hogy honnan származom. Mint ahogy az is bebizonyosodott idővel, hogy nem a papírok száma határozza meg az embert.

Eddigi szakmai pályafutásom alatt sosem jutott eszembe, hogy közéleti szerepet vállaljak. Az értékrendem sosem volt titok, ezt hoztam otthonról.”

Az énekesnő leírta azt is, utalva a baloldali liberális közegre, hogy rengeteg támadás érte, de ez a sok támadás az, ami végül a jobboldal karjaiba sodorta, ahol végre megtalálta a helyét.

„Az a nemtelen, sokszor igaztalan támadáscunami azonban, ami a magukat elfogadónak és toleránsnak hirdető oldalról érkezett felém, gyakorlatilag belesodort egy olyan szerető közegbe, ahol valóban el- és befogadtak. A legnagyobb bajban álltak mellém és segítő kezet nyújtottak. Az őszinte igazság az, hogy soha nem vártak tőlem semmit ezért cserébe és »megvenniük« sem kellett, hiszen mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem”

– írta az énekesnő.

„Biztosan sokan emlékeznek még 2012. márciusára, amikor a 15-ei ünnepségen, a Kossuth téren büszkén énekeltem többedmagammal a Nemzeti dalt. És így érkezünk meg az elmúlt hetek történéseihez. Terror Háza Múzeum emlékkoncert, Daloskönyv, Békemenet és a Himnusz Székesfehérváron. De lehet bárhol, a nemzet himnuszára sosem mondanék nemet, mert úgy érzem, hogy elárulnám azzal a hazámat.

Elképesztő érzés volt állni azon a színpadon, mert még el sem kezdtem énekelni, máris olyan szeretet áradt felém a tömegből, ami felülírt minden meghurcolást, gyűlöletet, amit az elmúlt hónapokban kaptam. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki kitart mellettem és a szakmai teljesítményem alapján ítél rólam.

Én ma is ugyanaz a lázadó vagyok, aki harcolni fog az igazságért, a családjáért és értetek”

– zárta sorait.