Tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat
Tovább kell erősíteni az együttműködést az agrárdigitalizáció, a növénynemesítés és a mezőgazdasági kárenyhítési gyakorlatok tekintetében Magyarország és Ausztria között – jelentette ki Nagy István tárcavezető, aki csütörtökön Bécsben tárgyalt Norbert Totschnig osztrák szövetségi agrárminiszterrel az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.Az MTI-hez eljuttatott közlemény ismerteti: a miniszter kifejtette, a mezőgazdasági témák és kihívások hasonlók a két ország között. Az agráriumnak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az orosz-ukrán háború és klímaváltozás hatásai. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása azonban közös felelősség.
A minisztérium közölte, a találkozón erdészeti kérdések is szóba kerültek. A miniszter szerint szakmai vitát kell lefolytatni arról, hogyan és milyen új erdőtelepítéseket kell végrehajtani a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
Nagy István kiemelte, nagyon szívesen megosztják a tapasztalatokat a búzatermesztéssel és a GMO mentes termeléssel kapcsolatban. Magyarország az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra a génbankjaiban keresi a megoldásokat. A régi magyar fajták nemesítésével komoly eredményeket érnek el. A világon az egyik legnagyobb génbank működik Magyarországon. Vannak nagy állami kutatóintézetek, Martonvásáron, ami az éghajlatváltozásra adódó megoldást keresi, Szegeden pedig a toxin rezisztenciával kapcsolatban végeznek vizsgálatokat. Az eredményeiket készek megosztani osztrák partnereikkel – fűzte hozzá a miniszter.
A tárcavezető az ukrán mezőgazdasági termékek kapcsán arról beszélt, a szárazföldi szállítmányozás magas költsége miatt nem jut el a gabona a földközi-tengeri kikötőkbe, ezért beragad az Ukrajnával szomszédos frontországokba, ezzel komoly piaci feszültséget okozva a gazdálkodóknak. Magyarország elkötelezett abban, hogy megvédje a magyar termelők érdekeit, és hosszú távú megoldást találjon a kihívásokra – hangsúlyozta.
Kiemelte, az osztrák vásárlói tudatosságot nekünk is el kell sajátítanunk, illetve a bormarketing területén is példaként tekintünk Ausztriára. Emellett az osztrák mezőgazdasági kárenyhítési rendszer tekintetében felhalmozott tapasztalatokat is szeretnénk megismerni, valamint az agrárdigitalizáció vonatkozásában is fontos szövetségese Magyarország Ausztriának – ismertette az Agrárminisztérium.
A miniszter részt vett a magyar-osztrák gazdasági kerekasztal-beszélgetésen is, ahol a magyar agrárium megújítására hívta fel a figyelmet. Kifejtette, ma az jelent valódi versenyelőnyt a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő szaktudással, kellő rugalmassággal és nyitottsággal válaszolnak. A mostani uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország 2021-től soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni. Már több mint 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint beruházási támogatásban – tette hozzá.
Nagy István elmondta, a magyar gazdálkodók 2022-ben 686 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számítva 81 százalékkal többet, mint 2010-ben. Így nem véletlen, hogy a területi termelékenységben az elmúlt 12 évben a hektárra jutó hozzáadott érték több mint két és félszeresére növekedett. A mezőgazdaság beruházásai látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez – sorolta a tárcavezető a szaktárca közleménye szerint.
Nagy István ausztriai látogatásán Kismartonban egyeztetett Hans Peter Doskozillal, Burgenland tartományfőnökével is – tájékoztatott az Agrárminisztérium.