Százmilliárd forintos családtámogatási intézkedéscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök a Családok Budapesti Világtalálkozójának demográfiai fórumán. A gyermekvállalás ösztönzésére 1900 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés, családtámogatásra pedig immár a GDP 5 százalékát fordítja a kormány.

A kormány tovább növeli a családi adókedvezményt, ezúttal a kedvezményezettek a kétgyermekes családok lesznek. A jövő évtől kezdve a jelzáloghitellel rendelkező családok a harmadik gyermek vállalása esetén egymillió forintot leírhatnak adósságukból, további gyermekek születése után pedig szintén egy-egy milliót – ezek költségeit az állam vállalja át. Ugyancsak a jövő évtől a diákhitel-tartozás ötven százalékától szabadulhatnak meg a kétgyermekes fiatal nők, harmadik gyerek vállalása esetén pedig a teljes adósságot elengedik. A diplomás gyed időtartama egy évről kettőre emelkedik, ami azt jelenti, hogy már a gyermek kétéves koráig jár az ellátás az egyetemistáknak is. Nagyszabású bölcsődefejlesztéseket is indít a kormány, a családtámogatási rendszert pedig a külföldön tartózkodó vagy ott élő magyarok előtt is megnyitják. A most bejelentett gyerekvállalást ösztönző akcióterv 2018-as költsége a százmilliárd forintot is elérheti – derült ki a legutóbbi kormányinfón, ahol az is elhangzott, hogy a kormány a következő két évben a jelenlegi 4,6-ról 5 százalékra emeli a családtámogatások GDP-arányos összegét. Ez jövőre ezerkilencszázmilliárd forintos támogatási összeget jelent, ami nagyjából duplája a 2010-ben erre szánt keretnek, és mintegy hét százalékkal haladja majd meg az ideit.

Ezen a téren évek óta az Európai Unió élvonalában van Magyarország, régiós szomszédjainkat megelőzve. 2011-ben hazánk a GDP 2,9%-át fordította a családokra, abban az évben Svédország 3,1%-ot, Franciaország 2,5%-ot költött hasonló kiadásokra, míg az EU27 átlaga 2,2% volt. 2012-ben nálunk már a GDP három százaléka jutott a családoknak, egy 2014-re vonatkozó Eurostat-jelentésből pedig az is kiderült, hogy a szociális kiadások egészéből is jelentős hányad jut erre a célra. Abban az évben az összes szociális kiadás 11,9 százalékát költötte az állam családtámogatásra. Uniós viszonylatban hazánk ezzel harmadik helyen állt, nálunk nagyobb arányban csak Írországban (13,1%) és Luxemburgban (15,6%) fordítottak többet erre. Utolsó helyen Hollandia végzett, 2014-ben ugyanis szociális kiadásaiknak alig több mint három százaléka jutott a családok támogatására.

Fotó: shutterstock/Monkey Business Images

A nagyszabású támogatásokkal az a célja a kormánynak, hogy 2030-ra 2,1 százalékra emelkedjen Magyarországon a születési ráta. Hazánk népessége 1981 óta csökken, a KSH adatai szerint 2015-ben egy családban mindössze átlag 1,45 gyermek született – igaz, 2012-ben ugyanez az érték csupán 1,23 volt. A jelenlegi magyar termékenységi ráta még mindig csak a ciprusi, olasz, horvát, görög, spanyol, portugál, lengyel és olasz gyermekvállalási arányszámnál magasabb, az EU-ban listavezető franciáknál családonként 1,96 gyermek születik. Arra azonban nincs adat, hogy utóbbi gyermekszámból mekkora arányt képviselnek az elmúlt évtizedekben érkezett bevándorlók leszármazottai. A témával kapcsolatban Orbán Viktor azt is kiemelte: Magyarország demográfiai problémáit nem bevándorlással, hanem saját erőforrásaira támaszkodva kívánja megoldani.