A tárca azt írta: az ápolók béremelésére 200 milliárd forintot fordít a kormány. Kiemelték: az egészségügyi szakdolgozók keresete így 2010 óta mintegy négyszeresére emelkedik, átlag alapbérük eléri az orvosi átlag alapbér 37 százalékát.

Hirdetés

A béremelés, amely megközelítően 84 ezer munkavállalót érint, valamennyi, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozóra és egészségügyben dolgozóra vonatkozik.

A korábbi pótlékok többsége – például a szakterületi pótlék, a vezetői pótlék, a címpótlék, az idegennyelv-tudási és a képesítési pótlék – beépül az alapbérbe, azok innentől kezdve már beleszámítanak a nyugdíjba. Mivel a szakdolgozók – alapbéren felüli – mozgóbérének számítási alapja az alapbér, így az alapbér emelkedésével a mozgóbér összege is nő – ismertették.

A Belügyminisztérium hozzátette: fontos változás egy új, öt fizetési osztályt tartalmazó sávos bértábla bevezetése. Az öt fizetési kategórián belül a dolgozót – az ellátott szakterületnek, valamint munkakörnek megfelelően – alap vagy kiemelt kategóriába kell besorolni. A kiemelt szakterületek és a munkakörök listáját kormányrendelet tartalmazza.

Az új bértábla minimum és maximum összegei között a munkáltató állapítja meg a béremelés mértékét, a munkavállalóknak április elején utalják az első emelt bért – közölték. A tárca a közleményében kitért arra, hogy a béremelés végrehajtásáról az egészségügyi intézmények módszertani tájékoztatót kaptak a Belügyminisztériumtól.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 2010-ben 170 900 forint volt, az idei március 1-jei béremelést követően havi keresetük meghaladhatja a 800 ezer forintot – tudatták.

Korábban írtuk