Továbbra is napirenden a kvóta az unióban
Magyarország továbbra is az illegális migráció megállítását, és nem menedzselését, a külső határok védelmét tartja a legfontosabb megoldandó feladatnak – emlékeztetett a magyar kormány következetesen képviselt álláspontjára dr. Pintér Sándor belügyminiszter a Bel- és Igazságügyi Tanács (BIUT) 2019. december 2-án Brüsszelben megrendezett ülésén.
A belügyi tanácson ismét napirendre került a kötelező kvóta, amelyet Magyarország határozottan elutasít. Az illegális bevándorlókat nem behozni és szétosztani kell Európában, hanem kivinni innen őket. Az Európát sújtó migráció nem csökken, az olasz kikötők megnyitását követően és a balkáni migrációs útvonalon egyre súlyosabb a helyzet, a magyar határon újra nő a migrációs nyomás. A migráció egész Európa biztonságát veszélyezteti, ezért nem szabad újabb „meghívókat” adni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlóknak.
Az EU migrációs és menekültügyi politikájának jövőjéről szóló vita során Magyarország ráirányította a figyelmet arra, hogy az új jogalkotási ciklusban az uniós migrációs és menekültpolitika jövőjének kialakításakor az uniós menekültügyi rendszer céljaként kell kitűzni az illegális migráció megállítását, az illegális határátlépők és a menekültügyi rendszerekkel visszaélők visszaküldését, valamint a harmadik országokkal való hatékony együttműködést.
A magyar kormány álláspontja szerint a migrációs válság kirobbanása óta uniós szinten nem kerültek biztosításra a megfelelő jogi és eljárási keretek. Hazánk továbbra is elutasít mindenfajta kötelező kvótára vonatkozó kezdeményezést és hangsúlyozza, hogy a legális migráció a tagállamok nemzeti kompetenciájába tartozik.
Az EU belső biztonságának jövőjéről szóló vita során a magyar delegátus egyetértett azzal, hogy az informatika és a technológia rohamos fejlődése következtében a rendészeti szerveknek is új eszközökre, módszerekre van szükségük. A rendészeti szerveknek már a kezdeti szakaszban részt kell venniük a technológiai fejlesztések folyamatában, és ebben az uniós ügynökségeknek – különösen pedig a budapesti székhelyű Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) – kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie.
A tanácskozáson a miniszterek áttekintették a rendészeti, a határőrizeti és a menekültügyi szervek információs rendszerekhez való hatékony hozzáférését biztosító ún. uniós interoperabilitási csomag előrehaladását. Magyarország az első tagállamok között kezdte meg a szükséges jogalkotást és fejlesztést.
Az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2019. december 4-én lép hatályba. Magyarország a kezdetektől ösztönzi, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) biztosítson támogatást a tagállamoknak és a harmadik országoknak az EU felé irányuló illegális migrációs elleni fellépés során, ugyanakkor a Frontex mandátumának megerősítésével nem sérülhet a tagállamok szuverenitása a külső határaik védelmére vonatkozó elsődleges felelősségüket illetően, és az ügynökség megerősítése nem veszélyeztetheti a tagállamok határvédelmi feladatainak ellátását.
