A tárcavezető Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját követően elmondta, hogy fontos napirendi pont volt az ukrajnai helyzet is, ugyanis hazánk nap mint nap szembesül a háború negatív következményeivel, mások mellett a menekültválság, a magas infláció, a szankciós politika miatt elszálló energiaárak formájában, miközben magyar emberek is halnak meg a harcokban. „Úgyhogy ha valaki, akkor mi abban vagyunk érdekeltek, hogy végre béke legyen, érjen véget a háború. Ugyanakkor az is világos, hogy ez a háború a tárgyalóasztalnál tud véget érni. Mert a harctéren nincsen megoldás, a harctéren halottak vannak” – szögezte le.

Hirdetés

Rámutatott, hogy a diplomáciai rendezéshez tárgyalásokra lenne szükség, amelynek pedig előfeltétele a kommunikációs csatornák nyitva tartása, így ezek elvágásával a béke reményét is feladná a világ. „Minden egyes nappal még több halott van és még nagyobb a pusztítás (.) Tehát a béke körülményei jobbak voltak tegnap, mint ma, holnap meg rosszabbak lesznek, mint ma” – jelentette ki. „Természetesen miniszterelnök úr a mai tárgyaláson is a béke lehetőségéről beszélt, és a béke mellett állt ki. A válasz, amit kaptunk, az egész találkozónak a mondanivalója, az ott elhangzottak sajnos nem túl sok pozitív reménykedésre adnak okot” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tárgyalás másik súlypontja az energetikai együttműködés volt a két ország között, hiszen igenis szükség van a józan észre és kölcsönös tiszteletre alapuló kapcsolatok fenntartására Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához. „Tetszik vagy nem, magyar-orosz együttműködés nélkül Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható. Az energiaellátás kérdése nem politikai és nem ideológiai kérdés. Hogy valaki honnan vesz energiahordozót, az nem politikai állásfoglalás, az fizikai kérdés” – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, hogy idén eddig 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszországból Magyarországra, döntően a Török Áramlaton keresztül, illetve több mint 3,5 millió tonna kőolaj is leszállításra került, ez az év végéig nagyjából 4,8-5 millió tonnára fog felmenni. Emellett zajlik a paksi bővítés, megkezdődött az építkezés a nemzetközi projekt keretében, a jelenleg zajló résfalazást például amerikai vállalat végzi.

Aláhúzta: „az energetikai együttműködés kapcsán a helyzet áttekintése úgy végződött, hogy az ország energiaellátása biztonságban van, a magyar-orosz együttműködés ezt az energiabiztonságot szolgálja”. A miniszter végezetül kitért arra is, hogy Bulgária nemrégiben jelentősen megemelte az orosz földgázra vonatkozó tranzitdíjakat, amit ráadásul nem is jelzett előre hazánknak. „Először is szeretném világossá tenni, hogy Bulgáriának ez a döntése ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben, egy ilyen lépéssel veszélybe lehet sodorni más országok energiaellátásának biztonságát” – szögezte le. Majd rámutatott, hogy a földgázszállítás nem áll szankciók hatálya alatt az Európai Unióban, és a bolgár miniszterelnök érvelése így hiteltelen, s minden alapot nélkülöz, az intézkedés pedig teljesen ellentétes az európai szolidaritással, ráadásul sértheti a közösségi szabályokat is a vámok kivetésével, az áruk szabad mozgásával kapcsolatban. Illetve tudatta, hogy többször is beszélt ez ügyben az ugyancsak Pekingben tartózkodó Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettessel, akivel megegyeztek a lépések jövőbeli egyeztetésében. „Hamarosan a két kormánynak egy közös állásfoglalása nyilvánosságra is fog kerülni, és nem hagyjuk válasz nélkül ezt az ellenséges bolgár lépést” – jelentette ki.

Kiemelte: a téma Vlagyimir Putyinnal is szóba került, aki a Gazprom vezérigazgatójához hasonlóan arról biztosított, hogy le fogják szállítani Magyarországnak a szerződések szerinti földgázmennyiséget. „Ezt megerősítette a miniszterelnök-helyettes, aki az energiakérdésekért felel, és világossá tette Putyin elnök is, hogy a Magyarország irányába fennálló szerződéses kötelezettségeiket teljesítik” – mondta.

Korábban írtuk