Traktorokkal Brüsszelbe

– Immár nemcsak az Agrárkamara első embere, hanem a közelmúltban Hajdú-Bihar vármegye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében a helyi Fidesz-szervezet elnöke is lett. Mik a feladatok helyben?

– A Hajdúság különleges tájegysége magyarságunknak. Komoly, szorgos, dolgos, tanult emberek lakják, hatalmas agrárpotenciállal rendelkezik. A művelhető hajdúsági földek igen jó minőségűek, nagy hagyománya van az állattartásnak. Debrecenben jártam egyetemre, diploma után ott maradtam, egy évtizedig agrártámogatási és vidékfejlesztési területen dolgoztam. Alaposan megismertem a Hajdúság minden erényét, lehetőségét és a megoldandó problémákat is. Nagy kihívás, hogy miként tudjuk az ott megtermelt javakat a feldolgozóipar segítségével magas hozzáadott értékű termékké alakítani, a rendelkezésre álló munkaerővel a hatékonyságot növelni és adott esetben új termékekkel előállni. De nemcsak nagy agrárpotenciál van a Hajdúságban, hanem építészeti és kulturális hagyományai, jó infrastrukturális adottságai alapján a turizmus is fejleszthető. Sok még a teendő a meglévő tudásra és az abból fakadó innovációra alapozva. Ennek jegyében kértek fel a Balmazújvárost, Folyást, Görbeházát, Hajdúböszörményt, Hajdúdorogot, Hajdúnánást, Tiszagyulaházát, Újszentmargitát, Újtikost magába foglaló választókerület elnökének.

– Bő egy éve irányítja az Agrárkamarát; miről tud beszámolni?

– Több mint 1260 irodánk és 700 falugazdászunk van, mind eredményesen működnek. Rendkívül sok pályázat, információ, kihívásokra adható hatékony válasz, egyszóval tudás gyűlt össze az Agrárkamaránál, nekünk az a dolgunk, hogy mindezt eljuttassuk a gazdálkodókhoz, segítve őket abban, hogy hatékonyabb legyen a mindennapi munkájuk. Számos pályázatban díjmentesen működtünk közre, legyen szó tanyafejlesztésről, élelmiszeripari üzemek megújításáról, öntözési és vízgazdálkodási ügyekről, a fiatal gazdák előtt nyitva álló lehetőségekről vagy a nemzedékek közti gazdaságátadásról; utóbbi témában országos fórumsorozatot szerveztünk, számos kiadvánnyal és előadással segítjük a generációváltást. A gazdálkodók és a feldolgozók versenyképességének növelése érdekében számos jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, részt vettünk a készülő törvényjavaslatok előkészítésében. Az előző évekhez hasonlóan fontos feladatunk volt a gazdálkodók érdekeinek érvényesítése a földpiacon, a helyi földbizottságok közreműködésével idén nagyjából 50 ezer olyan adásvételi és csereszerződés köttetett, amelyekről a földforgalmi törvényben rögzített vizsgálati szempontok alapján állást foglaltunk, figyelembe véve a helyi közösségek érdekeit és azt, hogy a föld azé legyen, aki ténylegesen megműveli. Szintén kiemelt feladatunk az oktatás erősítése, feltárva a hiányszakmákat, javaslatokat téve az agrárszakképzés formálására, új szakok indítására az agrár-szakigazgatástól az állategészségügyön át az élelmiszer-biztonságig. Népszerűsítjük a diákok között az ágazathoz kötődő szakmákat, segítünk bekapcsolni a tanulókat a gyakorlatot adó duális képzésbe, a Szakma Sztár Fesztivállal együttműködve élő példát állítva eléjük.

– Látnak távlati lehetőséget az mezőgazdaságban a fiatalok?

– Határozottan igen, ezt érzékeljük a fiatal gazdáknak szóló pályázatok népszerűségéből, és az agrárszakképző intézményekben is azt tapasztaljuk, hogy az ott tanulók lelkesek, céltudatosak, komolyan készülnek a gazdálkodásra. Az agrárium az elmúlt 10-15 év rendkívüli fejlesztéseinek köszönhetően megújult, korszerűsödött a géppark, jelentős részben digitális hátterű lett, számottevően nőtt a hatékonysága, ez is vonzerőt jelent. A fiatalok támogatásának egyik fontos lépéseként kezdeményeztük az Otthon Start Program megnyitását az őstermelők előtt. Feladatunk a tanyán élők életkörülményeit is javítani, lehetőségeik körét bővíteni, ebben falugazdász-hálózatunk is aktív szerepet vállalt.

– Mi történt még az elmúlt esztendőben?

– Nagy eredmény, hogy képesek vagyunk gyorsan reagálni, idén erre különösen hagy szükség volt, hiszen egymás után jöttek a különböző állati járványok, de az időjárás és a nemzetközi gazdasági környezet is rendre váratlan kihívások elé állítja a termelőket. Az Agrárkamara állandó tagja az Aszályvédelmi Operatív Törzsnek, és a vízgazdálkodás átalakításán dolgozó tárcaközi bizottság munkáját is segítjük. Új profilunk a pályázatírási szolgáltatás, ez egyre népszerűbb, eddig mintegy 200 falugazdász kolléga csaknem 1000 termelői pályázatot nyújtott be.

– Ki tudja, meddig lesznek ilyen pályázatok, ha Brüsszelen múlik…

– Le kell szögezni, hogy az Európai Bizottsággal nemcsak nekünk, magyaroknak van bajunk, hanem az összes EU-tagország gazdáinak és gazdaszervezeteinek. Az aszály problémája, a járványok, az erőltetett ukrán EU-csatlakozás az egész európai mezőgazdaság számára ugyanolyan kihívás, akárcsak a bizottság ellenséges hozzáállása az agráriumhoz. Most ott tartunk, hogy a jelenleg bemutatott dokumentumok alapján az 1962 óta az európai termelők kiszámítható munkáját és ezáltal egyébként a fogyasztók biztonságos élelmiszer-ellátását segíteni hivatott közös agrárpolitika (KAP) támogatásainak mintegy 25 százalékát elvonnák az ágazattól a 2021-es költségvetéshez képest. Mi azt akarjuk, hogy megmaradjon a KAP jól bevált rendszere, azon belül a terület- és jószágalapú támogatásokból álló egyes és a beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket segítő kettes pillér. Ez létfontosságú a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Nem akarjuk, hogy összevonják a KAP forrásait más pénzügyi alapokkal, mert ezzel a bizottság gyakorlatilag láthatatlanná tenné az agráriumnak szánt forrásokat. Jelenlegi elképzelése szerint kikerülne a támogatható tevékenységek köréből a feldolgozás, noha alapvetően ez biztosítja a piacot. Az agrárium Európa élelmiszer-biztonságának és gazdasági stabilitásának alapja, ezért a KAP forrásainak csökkentése különösen olyan időszakban, amikor a geopolitikai helyzet ingatag, a piaci bizonytalanság és az importnyomás nő, egyszerűen megengedhetetlen.

– Miben van még vitájuk Brüsszellel?

– A szabadkereskedelmi megállapodások is súlyos veszélyt jelentenek. Az Európai Unió meg tudja művelni mind a 161 millió hektárját, el tudja látni biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel mind a 450 millió lakosát. Az EU-ban kötelező termelési feltételeket hírből sem ismerő technológiával előállított ukrán termékek előtti uniós piacnyitás így indokolatlan, viszont tönkreteszi az európai gazdákat. Ráadásul a bizottság az uniós termelőktől elvont pénzt egyértelműen Ukrajnába küldené, abba az országba, amelynek agrár-nagyvállalatai döntő részben nyugat-európai és amerikai offshore cégek. Magyarországnak nagyjából ötmillió hektár művelhető földje van, Ukrajnának 41 millió, és ezen nagy mennyiségben termelnek génmanipulált növényeket. A piacnyitás mindezeket beengedi hozzánk, az erőltetett uniós tagság pedig azt jelenti, hogy nagyjából 250 milliárd euró eleve járna Ukrajnának – ez a teljes uniós költségvetés 15 százaléka. Hasonló a probléma az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Dél-amerikai Közös Piac, a Mercosur esetében is. A 2019-ben megkötött szabadkereskedelmi egyezmény hatálybalépését ugyan eddig sikerült megakadályozni, de a veszély folyamatos. Ukrajnával, illetve a Mercosurral olyan szereplők jelennének meg az európai piacon, amelyek hatására az európai termelők versenyképessége hirtelen drámaian romlana. Mindebből arra kell következtetnünk, hogy az Európai Bizottság gazdaellenes, a külső piacokat támogató intézmény. Számos hazai és brüsszeli egyeztetésen, szakmai fórumon, érdekképviseleti tárgyaláson elmondtuk, hogy a KAP forrásainak csökkentése vörös vonal, és bár a gazdák partnerek a jövő tervezésében, csak olyan döntéseket fogadnak el, amelyek nem veszélyeztetik a megélhetésüket és Európa élelmiszer-biztonságát. Ennek adunk nyomatékot Brüsszelben december 18-án.

– Hogyan?

– Várhatóan több mint tízezer európai gazda vonul a belga fővárosba, sokan traktorral a legjelentősebb európai érdekvédelmi szervezet, a több mint 23 millió termelőt és 22 ezer szövetkezetet tömörítő COPA-Cogeca szervezésében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállalt a tiltakozó demonstrációban, mintegy száz magyar gazdával képviseljük a hazai agrárium érdekeit. Aktív szervezői és kezdeményezői vagyunk ennek az európai szintű fellépésnek.