Trócsányi László: az identitás napjainkban védekező reakció a globalitásra

A 21. század egyik legnagyobb kérdése az identitás, amely napjainkban egyfajta válasz, védekező reakció a globalitás problémáira – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, a Velencei Bizottság korábbi póttagja az alkotmányozás dilemmáiról szóló kötete angol nyelvű kiadásának bemutatóján csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

A miniszter megjegyezte: az aktuálpolitikát figyelmen kívül hagyva is megállapítható, hogy egy állam identitásának része a lakossága, annak összetétele.
    
Minden alkotmány születését meghatározza egy személy és a korszak, amelyben létrejön. Így történt ez Magyarországon is, ahol ez a személy a politikai hatalmat megtestesítő miniszterelnök, a kor pedig a globalitás kora, amelyet meghatároz az EU és a tagállamok viszonya – mondta.
    
Hivatalosan semmi nem mozdul és mégis minden változik – vélekedett Trócsányi László, aki szerint ma a korábbitól jelentősen eltérő jelentést kapnak olyan alapvető fogalmak, mint szuverenitás, demokrácia, hatalommegosztás.
    
A szakember kifejtette: a szuverenitást belső és külső erők gyengítik. Ilyen belső erő a regionalizmus, a föderalizmus, az elszakadás problémája, amelyre példa Skócia vagy Katalónia. A szuverenitást gyengítő külső erők közé tartoznak a nemzetek feletti szervezetek, például az oligarchikus szakértői hatalom, amely esetenként kötelező erővel akarja megmondani, mi helyes és mi helytelen. De ilyen erő lehet külső eladósodottság esetén a hitelező, aki a szuverenitást érintő feltételeket is diktálhat.
    
Hozzátette, a demokráciával kapcsolatban megfigyelhető, hogy zavarossá vált a néphez való viszony, bizonyos csoportok félnek a néptől. A hatalommegosztás terén pedig világszerte a bírói hatalom felértékelődése érzékelhető, az igazságszolgáltatás helyenként már ellenőrzi a politikai hatalmat, politikusok, miniszterek kerülnek börtönbe. A régi fogalmak a mai valóságban esetenként egészen mást jelentést kapnak – mutatott rá Trócsányi László.
    
A miniszter szerint a magyar alaptörvény körüli viták elcsendesedtek, ám a problémák megmaradtak. Ezek kulturált megvitatásához kíván hozzájárulni a kötet – jelezte.
    
Paczolay Péter alkotmányjogász, Magyarország római nagykövete, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, a Velencei Bizottság korábbi tagja, majd tiszteletbeli elnöke előadásában beszélt arról, hogy a viszonylag gyorsan és szűk részvétellel megalkotott alaptörvény létrejöttének szegényesek a dokumentumai, ezt is pótolhatja Trócsányi László műve.
    
A kötet egy elméleti és egy fontos dokumentumokat tartalmazó részből áll. Az utóbbiban olvasható a többi között az Európa Tanács szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a magyar alkotmányozással, a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos véleménye.
    
Az elméleti fejtegetések egy uniós tagállam alkotmányos kultúrája, identitása, valamint a nemzetközi – uniós – kötelezettségei közötti feszültségeket, dilemmákat járják körül. A kötet bemutatja az alaptörvény születését, szerkezetét, módosításait és a nemzetközi szervezetek, köztük a Velencei Bizottság reakcióit, kritikáit – ismertette a szakember.
    
Paczolay Péter felhívta a figyelmet azokra az új jelenségekre, amelyek például a Velencei Bizottsággal kapcsolatban figyelhetők meg. Egyrészt, hogy a testület már nemcsak az új, kelet-európai, hanem a nagy múltú nyugati demokráciákat is vizsgálja, például a belga és a finn alkotmányt, a norvég választási rendszert vagy az olasz médiaviszonyokat. Másrészt szerinte aggasztó, hogy a Velencei Bizottság dokumentumai az EU egyes politikai döntéshozóinak kezében eszközzé válnak. Úgy kezelik azokat, mintha egy független bíróság megkérdőjelezhetetlen döntései lennének, holott inkább tanácsadó vélemények, esetenként szubjektív értékpreferenciákkal.
    
A szakember szerint egy bizonytalan útkeresés is megfigyelhető az unióban: próbálják kialakítani a jogállamiság megerősítésének új kereteit, a nemzeti parlamentek döntéseire alkalmazható, kötelező erejű nemzetközi sztenderdeket, a jogállam mérésének, a rendszerszintű kételyek megfogalmazásának módozatait. Efféle uniós eszközkeresés tapasztalható legutóbb Lengyelországgal kapcsolatban.
    
A minden államra érvényes egységes mérce megalkotásától azonban még elég messze vagyunk – jegyezte meg az Ab korábbi elnöke.
    
Patyi András, a NKE rektora a könyvbemutatón a mai magyar alkotmányjogi felfogás lenyomataként méltatta a nehéz időben született művet, amelyben egyes valótlan állítások cáfolata is megtalálható.
    
Trócsányi László Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció című kötete 2014 tavaszán született meg, magyar kiadása után előbb a francia, most pedig The Dilemmas of Drafting the Hungarian Fundamental Law Constitutional Identity and European Integration címmel az angol változat látott napvilágot, amely kisebb kiegészítésekkel a két évvel ezelőtti magyar kiadást követi.

(Forrás és fotó: MTI)