„Simor András nem állta ki a morális próbát, amelyet egy gazdasági válságban a baloldal elvár felelős poszton levő emberektől, ezt pedig az MNB elnökének végig kellene gondolnia. Számos olyan jó szakember van Magyarországon, aki vissza tudja szerezni a monetáris politika hitelét a nemzetközi piacokon” – vélekedett egy évvel ezelőtt Tóbiás József szocialista politikus Simor Andrásról azt követően, hogy kiderült, a jegybank elnöke addig befektetési jegyekben tartott, közel egymilliárdos vagyonát áthelyezte egy ciprusi off shore cégbe. A művelettel Simor összesen 20 százalék adóteher megfizetése mellett szabadon használhatta fel a befektetési jegyekből származó jövedelmét, míg az adóparadicsomokban kevésbé járatos magyar átlagpolgárok legalább kétszer ekkora adóteher fizetésére kötelezettek.

„Torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől off shore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket” – utalt Bajnai, Oszkó és Simor ellentmondásos magatartására tavaly tavasszal Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

Simor, miután kérdőre vonták egy éve, még érteni vélte a kifogásokat. „Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is szigorúbb viselkedési szabályok kell hogy vonatkozzanak, ezért a társaságban levő befektetéseket a lehetőségekhez képest leggyorsabban értékesítem, majd a társaságot megszüntetem, a befolyó összeget pedig hazautalom” – magyarázkodott, majd a közkedvelt „nem erkölcsös, de jogszerű” balliberális alaptézis szerint hozzáfűzte, ciprusi cége révén nem ment ki pénz Magyarországról, valamint szerinte Orbán Viktor mondatai ártanak „az MNB hitelességének és tekintélyének”, sértik a jegybankelnök jó hírnevét.

„Mindenki számára világos, hogy Ciprus nem éppen az átláthatóan gazdálkodó, törvénytisztelő, példás adófizető üzletemberek gyűjtőhelye, a jegybankelnök jó hírnevét megsérteni pedig lehetetlen, mert az jelenleg nem létezik” – kommentálta Simor szavait Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője.

Az MNB teljesítményét a korántsem hízelgő kettes érdemjeggyel minősítette a Századvég Gazdaságkutató Intézet közgazdásza, Heim Péter: „Végül is átment, nem bukott meg, sőt voltak pillanatok, egy-egy nap, amikor nagyon jó volt. De e pár pillanaton kívül olyan a produkciója, mintha nem történne semmi” – jellemezte Heim a jegybank közelmúltbeli teljesítményét.

„A parlamentnek joga van megváltoztatni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és a Nemzeti Bankra vonatkozó szabályokat. A Fidesz meg fogja vizsgálni, hogy lehetséges-e hatékonyabbá tenni a pénzügyi szervezetek felügyeletét, indokolt új szempontokat felvetni. Büszkék szeretnénk lenni az MNB intézményére és a vezetőire is; nem az off shore-lovagok helye az” – mondta a múlt héten kétharmados többséggel választási győzelmet arató Fidesz elnöke. Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján, szavait elsősorban a Gyurcsány által kinevezett Simor András jegybankelnöknek címezte.

„A politika világába tartoznak a kijelentések, a jegybank teszi a dolgát és tenni fogja a következő három évben is, ameddig tart a megbízatásom” – replikázott Simor, aki közleményben adta tudtul, ki akarja tölteni a hatéves ciklusából még hátralévő három esztendejét az MNB élén, és felajánlotta teljes együttműködését az új kormánnyal.

„A jegybank alkotmányos kötelezettsége együttműködni a kormánnyal” – állapította meg Navracsics Tibor leendő miniszterelnök-helyettes, akinek megítélése szerint eléggé furcsán nézne ki, ha kormány és jegybank eltérő célokat követne.

A magyar és a balliberális médiamunkások által informált külföldi és honi sajtó természetesen azonnal Orbán nyakába varrta a forint múlt heti gyengülését, miszerint a Simorra vonatkozó megjegyzés áll a honi fizetőeszköz értékcsökkenése mögött, majd mellékesen hozzátették, hogy „abban talán a görög államcsődnek is része lehetett”. Az Index internetes hírportál arról cikkezett, „a piacnak nem tetszik”, hogy Orbán Viktor megindította a támadást Simor ellen, ez okozza a forintgyengülést, miközben nyilvánvaló, hogy egész Európa a görög és portugál krízis hátrányait szenvedi el. Néhány nappal később az Index a hiteles gazdaságpolitikával párosuló gyors vezetőváltást az MNB élén már nem tartotta az ördögtől valónak. A Wall Street Journal egy karikatúrát közölt, ahol Simor páncélos lovag képében, „Itt nincs helye politikusoknak!” felkiáltással védi az MNB-t, amelyet a népviseletbe öltözött, fokost lóbáló, elefántháton ülő Orbán „Itt nincs helye off shore-lovagoknak!” csatakiáltással épp megtámadni készül.

A különlegesen független MNB képét némileg árnyalja, hogy március végén a jegybank, nyilván a szakmaiság jegyében, pályáztatás nélkül hivatalosan is alkalmazta Braun Róbertet, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány korábbi stratégiai főtanácsadóját. Hírek szerint Braun szerződtetésével Simor a várható támadásokra igyekezett felkészülni, vagyis Gyurcsány korábbi emberével és korábbi módszerével verbális harcot akar folytatni Orbán Viktor ellen az érdemi jegybanki munka helyett.

Az MNB átalakításáról számos elképzelés öltött testet a honi sajtóban. Az egyik variáns szerint összevonják a PSZÁF-fal, az új intézmény élére pedig új, hiteles vezető érkezhet. A közel nyolcmillió forintos havi fizetést élvező Simor erre így válaszolt: „nem szeretnék megnyilatkozni az összevonás kérdésében, a jelenlegi Bajnai-kormánnyal már lefolytattuk az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány esetleg ne kívánná újratárgyalni a lehetőséget.

Simornak mennie kell. A legegyszerűbb és legelegánsabb megoldás a lemondás volna. „Miért nem adja meg a lehetőséget Járai Zsigmond a másik oldalnak, hátha lemondása után jobban mennének dolgok?” – kérdezte hat éve a jegybanktörvény vitája során Járai Zsigmond akkori MNB-elnököt Gulyás László szocialista képviselő, akinek akkori szavait nem kísérte semmiféle felzúdulás. A 2010-ben Simor András mai jegybankelnöknek lényegileg ugyanezt a kérdést feltevő kétharmados politikai erőt viszont sokan úgy látják, „aláássa az MNB tekintélyét, gyengíti a forintot és kivívja a piacok haragját”.

Orbán Viktor ezeknek a megélhetési aggódóknak is üzent: „Bátorság, elvtársak és elvtársnők, mától minden másképp lesz, a hivatásos rettegők, a húsz-huszonöt éve az egypártrendszert szolgálók véleménye sajnos kevesebbet nyom ma reggeltől kezdve a latba.”

Udvarhelyi István

* * *

Te is járhatsz így…

1990 után Antall József kormánya volt az első, amelyik összetűzésbe került az akkori jegybankelnökkel. Surányi György MNB-vezér aláírta azt a Demokratikus Chartát, amely lényegében véve jogtiprással vádolta meg az első szabadon választott kormányt.

„Aligha lehetett valaki előtt kétséges, hogy a Konrád György által megfogalmazott Demokratikus Chartának politikai célja van, nagyon egyszerű politikai célja, hogy amikor leszögezi és kijelenti, akkor egyidejűleg ország-világ előtt úgy állítja be, mintha ez probléma lenne Magyarországon, és itt a szólásszabadságról lenne szó. A Charta aláírása után Surányi György elnök úrral közöltem, hogy ez egy bankelnök funkciójával összeegyeztethetetlen, akkor is, ha a kormány alá tartozó tisztviselőről van szó. Éppen azért, mert bankelnök nem kérdőjelezheti meg ezeket a kérdéseket, amelyek hitelkérdések, hitelképesség, a bankrendszer kérdései, még kevésbé a jegybank parlamenti vitája közepette” – mondta Antall József miniszterelnök egy felszólalásában 1991-ben.

A balliberális ellenzék később Surányi védelmében egész oldalas politikai hirdetést tett közzé a Népszabadságban „Te is járhatsz így!” címmel. A hirdetés önmaga paródiájává lett, mert bár az új jegybanktörvény elfogadását követően Bod Péter Ákos váltotta Surányit, őt azonban az MDF 1994-es bukását követően Hornék lemondatták, és az MNB elnöke ismét Surányi György lett, aki ezúttal kitöltötte hatéves mandátumát. Surányi időszaka alatt csappant meg az MNB aranytartaléka, amely addig sohasem csökkent 60 tonna alá, és sokak szerint szerepet játszott az MNB leányvállalata, a bécsi székhelyű CW Bank botrányában, amely gyanús körülmények között helyezett ki hiteleket a kilencvenes évek végén.

* * *

Jegybankelnökök 1990 után

SURÁNYI GYÖRGY (1990. július 1. – 1991. november 30.)

BOD PÉTER ÁKOS (1991. december 9. – 1994. december 14.)

SURÁNYI GYÖRGY (1995. március 1. – 2001. március 1.)

JÁRAI ZSIGMOND (2001. március 2. – 2007. március 2.)

SIMOR ANDRÁS (2007. március 3. – )