Jézus Krisztus ezekkel a szavakkal bízta a kereszténység ügyét földi helytartójára, a halászból lett Péter apostolra. Jól tudta, hogy bár Péter nem teljesen hibátlan, ugyanolyan emberi gyarlóságokkal rendelkezett, mint bárki más; gondoljunk arra, amikor félelmében megtagadta Jézust a húsvéti történések idején. Mégis, a Megváltó jól tudta, hogy ez az ember, minden hibájával együtt elég erős lesz ahhoz, hogy Isten útján vezesse az akkor még csekély lélekszámú kereszténységet. Péter fölnőtt a feladathoz, és élete árán is létrehozta a kétezer éve működő keresztény egyházat.

A katolikus egyház az egyetlen olyan szervezet a világon, amely Jézus földi megjelenése óta teljesíti feladatát, és hirdeti az örömhírt, az evangéliumot. Pedig az egyházak nem valami különös, embertől idegen tulajdonságra építették az egyházat, a legegyszerűbb, a legtermészetesebb, a legemberibb viszony az alkotó szeretet. A szeretet, amelynek éppúgy kell működnie Isten és ember között, mint ember és ember között. Jézus megmutatta ennek a mikéntjét és a hozadékát, de az emberek többsége elutasította ezt, sőt halállal kellett lakolnia annak, aki a szeretetet olyan fokon gyakorolta, hogy életét adta szeretteiért. Ezt nem tudták elfogadni a hatalomban és a pénzben hívő kortársak. A világ egyik legrangosabb angol nyelvű havi képes folyóirata, az Inside the Vatican (A Vatikánon belül) évente összeállítja azon személyek tízes listáját („Top ten”), akik a katolikus egyház szempontjából a legmeghatározóbb személyiségek. Akiknek véleménye odafigyelést igényel, legyen az civil ember vagy egyházi személy. A 2006-os év toplistájának negyedik helyére Erdő Péter bíboros-prímást rangsorolták. Ha pontosabban megnézzük, kiderül, hogy valójában Európa legelső katolikus vezetője a magyar bíboros-prímás. Tavaly októberben Erdő Péter magyar prímást választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökévé. Minden magyart büszkeséggel tölthet el, hogy hazánkban nevelkedett, tanult, dolgozott egy kiváló képességű egyházi ember, aki tehetsége révén alkalmassá vált olyan posztok betöltésére, amelyekből egy is elég lenne egy átlagos képességű embernek. Pedig a sors nem kényeztette el Erdő Pétert: hatgyermekes család elsőszülött gyermekeként nőtt föl. Egy ekkora családot csak a szeretet gyakorlása működtethet, így az induláshoz jó muníciót kapott. A pesti piaristáknál érettségizett 1970-ben, a Kádár-diktatúra idején, amikor az egyházi iskolák és a hívő emberek nem voltak elkényeztetve. Teológiát és filozófiát tanult Esztergomban az Érseki Hittudományi Főiskolán, Budapesten pedig a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. Egy pap számára a legemlékezetesebb nap a pappá szentelés. Ez Erdő Péter számára 1975. június 8-án érkezett el, amikor Budapesten fölszentelték. Belekóstolt a vidéki egyházi életbe is, 1975-től két éven át Dorogon szolgált káplánként. Dorog közismerten bányászfalu volt, így nem lehetett könnyű dolog örömhírt hirdetni közöttük a „puha” diktatúra idején. Közben teológiai doktorátust szerzett. Kiváló képességeit nem lehetett véka alá rejteni, így hamarosan megindult fölfelé ívelő karrierje: kánonjogi tanulmányok Rómában, amelyet doktori oklevéllel zárt le, budapesti habilitáció 1983-ban, vendégprofesszor Rómában a Pápai Gergely Egyetemen, a Pápai Magyar Intézet rektora Rómában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, majd rektora és sorolhatnám tovább rangos tisztségeit. Életének második legnagyobb eseménye volt a püspökszentelés 2000. január 6-án, a római Szent Péter-bazilikában. Külön kegy az égiektől, hogy II. János Pál pápa emelte a püspöki székbe. Hamarosan – 2002. december 7. óta – esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. Bíborossá is II. János Pál kreálta 2003. október 21-én Rómában. Meghatározó élmény lehetett életében, hogy legfiatalabb bíborosként Paskai Lászlóval részt vett a XVI. Benedek pápát megválasztó konklávén. A toplista negyedik helye mértékadó egyházi személyek véleménye szerint Erdő Péter személyi kvalitásainak tudható be. A több nyelven beszélő főpap tudományos munkássága eddig – most 54 éves – 200 szaktanulmány, 20 könyv és számos kitüntetés. Igazi tudós pap, a szó legnemesebb értelmében, emellett vidám, barátságos ember. Tehetségét talán székelyföldi őseitől örökölte. A háromszéki Gelence a Világörökség része, csodálatos XIII. századi freskókkal díszített falai, kazettás mennyezete és rovásírásos szentségtartója révén. A Szent László-legenda falra festett története magában hordozza a magyarság korai kereszténységet elfogadó hűségét is. Talán néha megjelenik Erdő Péter bíboros gondolataiban is a festői szépségű erdélyi falu és vallásos népe, amelynek üzenete „bekódolódott” a magyar katolikus egyház vezetőjébe, mutatva a nemzeti és keresztény utat ebben a megzavarodott világban. Habitusa, tehetsége, egyéb kvalitásai mértékadó szakértői források szerint „pápaképessé” (papabile) is válhat a magyar bíboros-prímás. Nem kötelezte el magát egyik egyházi irányzat mellett sem, mert számára a lényeg a hit és az egység. A bíboros-prímás jelmondata: „Initio non erat nisi gratia”. Amely röviden azt üzeni: „Csak a kegyelem.” Valóban, csak erre számíthat az egyes ember, az ország és a világ. E nélkül soha nem lesz megbékélés, soha nem találjuk meg a járható utat.