Tudatfoglaló háború kezdetét éljük

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: száz évvel ezelőtt Európában egy véres területfoglaló háború zárult le, napjainkban pedig „egy tudatfoglaló háború” kezdetét éljük, és csak remélni tudjuk, hogy ez a küzdelem vértelen marad.

„Európa – annak kivétel nélkül minden állama és nemzete – jelenleg egy ilyen tudatmegszállás célpontja, minden európai ország a célkeresztjében van azon szupranacionális érdekcsoportoknak, amelyek elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy maguk alá gyűrjék a profitmaximalizálási törekvéseiknek a még korlátokat szabni tudó nemzetállamokat és ezek demokratikus döntéshozatali mechanizmusait” – mondta.

A házelnök szerint ennek az újfajta hadviselésnek egyik célja, egyben egyik legsúlyosabb következménye, hogy elidegeníti a fiatalokat a családjuktól, a nemzetüktől, a szülőföldjüktől és végső soron önmaguktól, hogy – mint Kövér László hozzátette – „már szó szerint azt se tudják magukról, hogy fiúk- e vagy lányok”.

A másik cél – a házelnök értékelése szerint – az általános emberi értéktudat elsorvasztása, mert annak hiányában az emberek nem képesek az érdekeik felismerésére, és azok védelmére sem. Kövér László úgy vélte: ezen célok eléréséhez például a „teljesen eltorzított gendertant” használják, amely aláaknázza a fiatalok nemi identitását „azzal, hogy míg a homoszexualitást érinthetetlen biológiai adottságként kezeli, addig a férfi és női nemi identitást tanult, tehát megváltoztatható társadalmi szerepnek tartja, és igyekszik már az óvodákban a fiúkból lányokat, a lányokból pedig fiúkat faragni”.

A házelnök további ilyen eszközöknek nevezte a család jogi fogalmának és érzelmi tartalmának tudatos és módszeres kiüresítését, a családnak az erőszak forrásaként való ábrázolását, a multikulturalizmus elkerülhetetlenségének és felsőbbrendűségének, illetve a nemzeti eszme veszélyességének és idejét múltságának hirdetését, a globalizmus üdvözítő voltának és a világkormányzás szükségszerűségének megkérdőjelezhetetlenné tételét, vagy a világnézeti értéksemlegesség leple alatt hirdetett keresztényellenességet.

Kijelentette: ami napjainkban az európai politikában, gazdaságban, kultúrában, oktatásban, demográfiában, családpolitikában vagy migrációs politikában történik az csak ennek az új harcmodornak, az Európával szemben alkalmazott tudatmegszállási kísérletnek a keretei között értelmezhető és érthető.

Kövér László ugyanakkor arra figyelmeztetett: Magyarországon és Közép-Európában sokan kiismerték már ezt a harcmodort, és egyre többen fogják felismerni mindezt Európa többi részén is. Példaként megjegyezte: Franciaországban idén bevezették a hazafias nevelést célzó Egyetemes Nemzeti Szolgálatot, amelynek keretében 2020-ban a tervek szerint negyvenezer, 2021-ben pedig már százötvenezer 16 és 18 év közötti fiatal francia vesz részt egyhónapos kötelező polgári szolgálatot hajtanának végre azért, hogy erősödjön a hazafias értékrendjük.

Az 1918 és 1920 közötti időszakot felidézve hangsúlyozta: száz évvel ezelőtt felelőtlen magyar politikusok cselekvésképtelenné, és önvédelemre képtelenné tették Magyarországot, így a magyarok történelmi értelemben elveszítették a teljes XX. századot.

„A XXI. századnak azonban nem akarunk a vesztesei lenni” – jelentette ki.

Úgy értékelt: az elmúlt néhány évben, de különösen az elmúlt néhány hónapban újra egyre hangosabbak és magabiztosabbak lettek azok a politikai erők, amelyek „a száz évvel ezelőtt végrehajtott, nemzeti sorstragédiába torkolló bomlasztás idegen sorban álló tetteseinek örökébe léptek”.

Úgy vélte: Magyarországnak ezért nemcsak a politikai cselekvőképességét, a katonai önvédelmét, hanem a szellemi ellenállóképességét is biztosítani kell, a szellemi önvédelem pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése, azaz a haza, a nemzet és a család iránti elköteleződést és áldozatvállalást középpontba állító értékrend továbbadása biztosított.

A konferencia házigazdája, Simicskó István a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke arról beszélt: kidolgozták a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájának tervezetét, amely a 2020-2030 közötti időszakra szól. A stratégia céljaként a hazáját szerető, nemzetéhez kötődő, anyanyelvét, kultúráját, hagyományait tisztelő nemzedékek felnevelését határozta meg.

A közel 200 oldalas tervezetről szólva fontosnak nevezte a tanárok továbbképzését és azt, hogy a hazaszeretetre nevelés hangsúlyosabb szerepeljen a nemzeti alaptantervben. Kiemelte a közösségi terek és a sport szerepét a hazafias nevelésben, jelezve, hogy eddig öt Honvédelmi Sportközpont felépítéséről döntöttek, és egynél már az alapkőletétel is megtörtént.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: Magyarország megújítása nem képzelhető el a honvédség megújítsa nélkül. Hozzátette: a kormány tisztában van azzal, hogy ha a XXI. századi geopolitikai kihívásoknak meg kíván felelni, saját jogon akarja alakítani sorsát és méltó módon akar együttműködni szövetségeivel, akkor ez a feladat nem halogatható tovább. Bízott abban, hogy a „számítógép előtt üldögélő, és virtuális világban szocializálódó fiatalok megszólítása” nem reménytelen ügy. A stratégia szerinte komoly hiányokat pótol, és reményeik szerint egy egész nemzedék előtt nyitja meg az újfajta közszolgálat és újfajta összetartozás lehetőségét.