Megfelelő ismeretek kellenek a jó házassághoz
Tudománnyal a családvédelemért
Azon dolgozunk, hogy a család intézményéhez kapcsolódó tudományterületek egy összefüggő rendszerré álljanak össze – ezt nevezzük családtudománynak –, és ez az ismeretanyag széleskörűen bekerüljön az oktatásba. Több egyetemmel folynak a tárgyalások, remélhetőleg néhány éven belül lesz önálló családtudományi szak több hazai felsőoktatási intézményben is, és ennek köszönhetően lesznek olyan szakemberek, akik a családi életre nevelést a közoktatásban is hangsúlyosabban meg tudják jeleníteni – mondta a Demokratának Csabai Tiborné, a Családtudományi Szövetség elnöke.– Azt hiszem, értjük a szót, de kérem, magyarázza el: mi az a családtudomány?
– A család a társadalom alapsejtje. Jó működéséhez, lényeges funkcióinak megértéséhez sokrétű tájékozottságra van szükség. A család intézményének védelméhez számos tudományterület kapcsolódik. Ezek közös halmaza a családtudomány, amiben benne foglaltatik a pszichológia, a mentálhigiéné, a biológia, a szociológia, a filozófia, az etika, a kulturális antropológia, a demográfia, a közgazdaságtan, az orvostudomány, a jog, a vallástudomány és így tovább. A Családtudományi Szövetség célja a két nem kapcsolatát, a házasságot és a családot meghatározó fontosabb értékek tudományos alapon történő megfogalmazása és népszerűsítése, ami segít az egyénnek és a közösségnek a testi és lelki egészség megőrzésében és védelmet, kapaszkodót nyújt a káros hatásokkal szemben.
Jó házasságokat, stabil családokat szeretnénk látni, ennek érdekében munkálkodik a több mint 30 tagszervezetünk, amelyek között vannak életvédők, a családi életre nevelő sikeres modellek oktatói és alkalmazói, de velünk dolgozik a Magyar Bioetikai Társaság, a Csíki Anyák Egyesülete, a Jövője Van Alapítvány vagy épp a Professzorok Batthyány Köre is. Én magam eredetileg közgazdász vagyok, de Billings-oktatóként is tevékenykedem. Ez egy több mint 60 éves cikluskövetési módszer, amely tudományos vizsgálatok alapján segít a nőknek jobban megismerni a saját testüket, megőrizni egészségüket, tudatosítani, hogy mikor termékenyek és mikor nem. Szövetségünk konferenciákat, előadásokat és képzéseket is szervez, eredményeinket az Európai Családtudományi Szemle című folyóiratban is közzétesszük. A www.csaladtudomany.hu oldalunkon sok-sok tudományos kisfilm, dokumentumfilm is megtalálható, amelyeket magunk feliratoztunk. Legutóbb novemberben szerveztünk egy nemzetközi tudományos konferenciát Párkapcsolati kultúra és demográfia címmel. Májusban pedig afféle terepmunka keretében kifejezetten fiataloknak szóló rövid, 10-15 perces minielőadás- vagy tanúságtétel-sorozatot tervezünk.
– Az önökéhez hasonló küldetéssel működik a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért is. Miben különbözik a két intézmény tevékenysége?
– A KINCS a népesedéspolitikai megoldásokra fókuszál, mi pedig a jó család kialakulásának és fennmaradásának alapjait és útjait vizsgáljuk a tudomány segítségével. Azt szoktuk mondani, hogy a kormányzati családpolitika egy jó hardver, amihez mi jó szoftvert igyekszünk nyújtani a párkapcsolatok, a házasságok és a családok minőségének javítása érdekében. Keressük is a közös munkálkodás lehetőségeit. Világszerte vannak már hasznosítható tapasztalatok, működő megoldások, amelyeket itthon is meg lehetne honosítani a családok védelme, a hosszan tartó boldogság érdekében. Mert rövid távú gyönyöröket könnyű találni, a hosszú, stabil párkapcsolathoz viszont sokat kell tanulni. A statisztikák azt mutatják, hogy a kellő felkészültség, tudás nélküli hirtelen összeköltözések 70 százalékában néhány év múlva szétszakad a kapcsolódás. Ez érzelmileg, lelkileg mély sebeket okoz, és a megsebzettek tartózkodóvá válnak, nehezebben kezdenek új kapcsolatot, és végül lehet, hogy bár szeretnék, nem tudnak családot alapítani. Mi abban szeretnénk segítséget adni, hogy minél kevesebb ilyen sérülés történjen.
– Lassul a népességfogyás, tíz év alatt megduplázódott a házasságkötések száma, egyre kevesebb a válás és a magzatgyilkosság. Jól látjuk, hogy a magyar társadalomban óvatos életpárti fordulat kezdődött?
– Igen, és ez örömteli. A család felértékelődött, a családi életre nevelés is kezd meggyökeresedni a köztudatban. Ezért dolgozunk azon, hogy a kapcsolódó tudományterületek rendszerré álljanak össze, amelynek segítségével célzottan lehet ilyen irányú szakembereket képezni hivatalos, akkreditált felsőoktatási keretek között. Felvettük a kapcsolatot több egyetemmel ennek érdekében. Remélhetőleg néhány éven belül lesz önálló családtudományi szak több helyszínen is, és ennek köszönhetően lesznek olyan szakemberek, akik a családi életre nevelést a közoktatásban is hangsúlyosabban meg tudják jeleníteni. A fiataloknak meg kell tanítani, mi az, hogy konfliktus és miként lehet maradandó sérülések nélkül kezelni; hogyan lehet és kell együttműködni, ha kell, lemondani a nagyobb jó érdekében; mi az a felelősség; mit jelent várakozni, késleltetni a vágyainkat; és így tovább. Bár valóban csökken a válások száma, így is sok a csonka család, ezekben leginkább az egészséges apakép hiánya okoz nagy gondot. Ha féloldalas a minta, féloldalas lesz a gyerek életszemlélete is. Meg kell tanítani, mit jelent férfinak és mit nőnek lenni. Ez a természet és a tudomány szempontjából evidens, de ma már ezeket az alapvetéseket is súlyos támadások érik akár egyetemi keretek között terjesztett áltudományos hamisságok képében. A tizenéves magyar fiatalok többsége szeretne családot és gyermeket, elmondható, hogy a magyarok összességében családszerető emberek, de ha nem tanítjuk meg, hogyan is kell a családalapításig eljutni és hogyan kell a családot működtetni, akkor a harmadik, negyedik párkapcsolati válság után sokaknak elmegy a kedve a hosszú távú elköteleződéstől. Intő jel, hogy például Németországban ma már mindennapos látvány, hogy szeretetpótlékból emberek kiskutyákat tologatnak babakocsiban.
– Milyen szerepük lehet a családtudományban, illetve a jó családi életre való nevelésben a keresztény felekezeteknek?
– Nagy tanulság számomra, hogy bár mind a négy gyerekem katolikus gimnáziumba járt, nem tanítottak nekik életviteli kérdéseket, nem esett szó arról, hogy egy párkapcsolat milyen különböző irányokat vehet. Szent II. János Pál pápa szerint a „hit és az ész, fides et ratio két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére”. Akiben ott van a transzcendentális tapasztalat, az jobban érti, mit jelent az életre szóló elköteleződés és szeretetszövetség. Ezért erre a keresztény oktatási intézményekben sokkal nagyobb súlyt kellene fektetni. Szerencsére vannak már ilyenre példák Vácott, Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen, de jó lenne, ha ez minden egyházi iskolában a tanrend része volna. Sőt, a világi iskolák diákjai számára is hasznos lenne. Ehhez közakarat is szükségeltetik, a szülőknek kezdeményezőleg kellene fellépniük, hiszen ez a következő nemzedékek érdeke. Fogy az idő, gyorsuló ütemben ömlenek a családok lebontását célzó torz ideológiák, ezért nekünk nagyon tudatosan, szakszerűen kell védelmet és lehetőséget nyújtani a családoknak és jövendő családoknak.