Tudományos megalapozottságú döntések segíthetik a családok megerősítését
A családok megerősítését tudományos megalapozottságú kormányzati döntések segíthetik, ezért fontos, hogy a demográfiával, családtudománnyal foglalkozó intézmények között rendszeres konzultáció és partneri együttműködés legyen – mondta a családpolitikáért felelős helyettes államtitkár egy szerdai budapesti rendezvényen.
Beneda Attila a Kopp Mária-intézet és a lengyelországi Család- és Társadalomtudományi Tanulmányok Intézete Alapítvány közötti együttműködési megállapodás aláírásán azt mondta, a két nép közös kihívásokkal küzd, és ezekre közösen kell választ találniuk. Szerinte a megállapodás azért fontos, mert a magyarok és a lengyelek hasonlóan élik, látják és érzik a mostani kihívásokat, köztük a demográfiaiakat.
Azt hangoztatta, hogy a magyar kormány elkötelezett a családok megerősítése mellett, és azt vallja, hogy a család a nemzet legfontosabb építőköve. Az egyik legfontosabb kihívásnak azt nevezte, hogy a vágyott, tervezett gyermekek megszülethessenek. Hozzátette, a kormány igyekszik a gyerekvállalás elől minden akadályt elhárítani, és az ezt segítő döntések meghozatalában a tudománynak kiemelt szerepe van.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke azt mondta, családtudományi kutatásokban való együttműködésről már több megállapodást kötöttek magyarországi egyetemekkel, legutóbb pedig a barcelonai egyetemmel.
Közölte, Lengyelország és Magyarország régóta természetes szövetségesei egymásnak, évek óta konzultálnak kormányzati és szakmai szervezetekkel családpolitikai kérdésekről, és sokat tanulnak egymástól. Példaként említette a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét, melyet lengyel mintára januártól Magyarországon is bevezetnek.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családpolitikának egyre több barátja van a világban és egyre többen érdeklődnek az eredményei iránt. Ez utóbbira utalva azt emelte ki, hogy a KSH adatai szerint 2021 szeptemberében 1,79-re emelkedett a teljes termékenységi arányszám (közismertebb nevén a gyermekvállalási kedv), ami 2010 óta – amikor 1,25 volt – a legmagasabb havi adat.
A biztató magyarországi demográfiai adatokat elemezve arra is kitért, hogy a németországi Max Planck demográfiai intézet mérése szerint a koronavírus-járvány idején Magyarország volt az egyetlen európai ország, ahol nőtt a születések száma a 2016 és 2019 közötti, tehát a járvány előtti időszakhoz képest.
Ez azt mutatja, hogy miközben Európa legtöbb országában kevesebb gyermeket vállaltak, Magyarországon a célzott családpolitikai intézkedések hatására a járványhelyzet ellenére is több gyermek született – jelentette ki a KINCS elnöke.
Ismertetése szerint csütörtökön rendezik meg a családi értékekkel foglalkozó nemzetközi szakértői hálózat harmadik ülését, melyre 17 országból félszáz résztvevőt várnak. Hozzátette: e rendezvényen a visegrádi országoknak külön szekciója lesz, ami szerinte nem véletlen, mert a „V4-országok, élen Magyarországgal és Lengyelországgal, a családbarátság erőközpontjaivá váltak Európában”.
Michal A. Michalski, a poznani Család- és Társadalomtudományi Tanulmányok Intézete Alapítvány elnöke a megállapodást értékelve azt mondta, az együttműködés nemcsak azért fontos, mert különböző kutatási eredményekre felhívja a figyelmet, hanem azért is, mert annak köszönhetően exportálhatják családpolitikájukat mások felé.
Közölte, várakozásai szerint számos intézet figyeli majd a közös tevékenységüket, ezért bízik abban, hogy más európai országokban is átveszik, bevezetik majd a bevált családpolitikai intézkedéseiket.
