Túlélték az elhagyatottságot
Hosszú zárva tartás után május elsején nyithattak újra hazánk állatkertjei. A Covid-járvány miatti tavalyi és idei korlátozásokat az intézmények különböző mértékben szenvedték meg. A Demokrata Budapesten, Gyöngyösön és Debrecenben járt, önkormányzati fenntartású, illetve magánalapítású állatkertekben.
Magánadományokkal, önkormányzati és rendkívüli állami támogatással, a halasztható fejlesztések átütemezésével és új attrakciók előkészítésével sikerült átvészelniük a koronavírus okozta bezárást a hazai állatkerteknek. A Demokrata által felkeresett intézmények mindegyikében a látogatóktól származó bevételek drámai visszaeséséről számoltak be, de a munkahelyeket mindenhol sikerült megmenteni. Állami támogatás híján a legnehezebb helyzetbe a magánintézmények kerültek.
Budapest szívében
Hétköznap kora délután, sziesztaidőben is folyamatosan érkeznek a látogatók a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A nílusi vízilovak medencéjénél mindenki türelmetlenül várja, hogy Tücsök és Jusztina végre kidugják a fejüket a vízből a szikrázó tavaszi napsütésben. A messzi vidéken őshonos bűbájos vörös pandák egyenesen a gondozók kezéből majszolják az almafalatokat, de látunk pajkos oroszlánfókákat is, amint fáradhatatlanul róják a köröket a látványmedencében. A gyerekeket leginkább az április végén született kiselefánt nyűgözi le, ami egy pillanatra sem hagyja el anyja biztonságot jelentő közelségét, nem úgy, mint három és fél éves testvére, Arun, ami a webkamerás felvételek szerint is igazi labdazsonglőrnek számít…
Májustól hét kontinens több mint nyolcezer különleges állatával újra várja a látogatókat az idén 155. születésnapját ünneplő, műemléki védettség alatt álló intézmény, amelynek első egzotikus állatait még Ferenc József ajándékozta a pesti létesítménynek a schönbrunni császári állatseregletből.
Hanga Zoltán szóvivő tájékoztatása szerint az állatkert munkatársai embert próbáló időszakként élték meg a tavalyi és az idei járványügyi korlátozásokat, hiszen hosszabb ideje kizárólag a magyar történelem sorsdöntő időszakaiban fordult elő, hogy nem fogadhattak látogatókat, például az 1956-os forradalom idején vagy Budapest ostromakor, 1945–46 telén. Ezt a drámai lajstromot bővítette a tavaly tavasszal kitört pandémia.
– Az idei nyitás jól sikerült, persze a korábbi évek ilyenkor megszokott forgalmát nem értük el, amire számítottunk is, hiszen az állatkertet jelenleg csak a 18 éven aluli gyerekek, valamint a védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőttek látogathatják. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Covid-járvány jelentősen visszavetette a nemzetközi turizmust, ami minket is érzékenyen érint, hiszen vendégeink negyede-ötöde külföldről érkezett. 2020-ban 117 napon át, tehát lényegében a teljes év egyharmadában zárva kellett tartanunk.
Ebből adódóan hazánk leglátogatottabb kulturális intézményének vendégszáma tavaly a szokásos felére csökkent. Hanga Zoltán arról is mesél, hogy az emberek rengeteg online üzenetet küldtek, és még „Hiányzol, Állatkert!” feliratot is kitettek a főkapura. Az intézmény dolgozói pedig úgy próbálták meghálálni a megható ragaszkodást, hogy a cég honlapján, illetve közösségimédia-felületein a korábbinál is több hírt, képes beszámolót és kisfilmet tettek közzé, egyfajta kárpótlást nyújtva az elmaradt vizitekért.
– Igyekeztünk úgy szervezni a mindennapi munkát, hogy az állatkert lakói lehetőleg semmit ne vegyenek észre a járványhelyzetből. Persze voltak olyan állatok, mint például az oroszlánok és a zsiráfok, amelyek egy idő után elszoktak a látogatók jelenlététől, és ha a gondozójukon kívül bárki más közelített a kifutójukhoz, felkapták a fejüket, és elcsodálkoztak a szokatlan látványon, de az újranyitás után gyorsan visszaszoktak korábbi életformájukhoz. És bár a világ több pontján, így például Bronxban, San Diegóban vagy Prágában a nagymacskák és a gorillák körében is megjelent az új koronavírus, a budapesti állatkertben a különleges óvintézkedéseknek is köszönhetően nem ütötte fel a fejét a járvány. A világ állatkertjeivel folytatott kiterjedt nemzetközi együttműködésünk sem szakadt meg, novemberben például Franciaországból érkezett hozzánk Taiko, a jegesmedve, decemberben meg mi küldtünk Spanyolországba ma már veszélyeztetett fajnak számító tarvarjakat az andalúziai visszatelepítési programhoz – sorolja Hanga Zoltán.
Majd hozzáfűzi, a látogatószám okozta bevételcsökkenés természetesen komoly hatással volt az intézmény pénzügyi egyensúlyára is, hiszen normális körülmények között a működési kiadásokat – a fenntartó Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett – főként saját bevételeikből fedezik. A járvány alatti stabil gazdálkodást végül fővárosi többletfinanszírozással, rendkívüli Emmi-támogatással, illetve magánadományokkal sikerült biztosítani, de szükség volt egyes halasztható munkálatok átütemezésére is. Ahogy a szóvivő mondja, szerencsére a korlátozások idején egyetlen munkatársuktól sem kellett megválniuk.
Gyöngyösi attrakció
– Lényegében a látogatók mentettek meg bennünket, nélkülük nem sikerült volna életben maradni, sokan fogadtak örökbe állatokat – jelenti ki Barcai Henrietta, aki 2004-ben alapította a ma már több mint 70 fajnak otthont adó Gyöngyösi Állatkertet. – Ötmillió forintot kaptunk a Mátrai Erőműtől, de Gyöngyös Város Önkormányzata is támogatott bennünket kettővel. A legmeghatóbb számomra talán mégis az volt, amikor egy idős, bottal sántikáló házaspár tért be hozzánk, és egy szatyor almát hoztak az állatoknak – meséli elérzékenyülve Kelet-Magyarország egyik legnagyobb magánállatkertjének tulajdonosa.
Barcai Henrietta két évtizede még az egyik fővárosi kórházban dolgozott, amikor végleg szögre akasztotta az ápolónői ruhát. Mindig közel álltak hozzá az állatok, korábban sportszerűen lovagolt, de sokat segített a szülei tehenészetében is. A családi birtokot az évek során állatsimogatóvá, majd állatkertté fejlesztette, és ma már többek között selyemtyúk, kanadai hiúz, emu, gyűrűsfarkú maki, Benett-kenguru, indiai sül, házi kecske, vaddisznó, láma, póni, négyszarvú juh, zebra, mosómedve, szibériai tigris és oroszlán népesíti be a vidéket. Személyes kedvencét, a hím oroszlánt ő maga nevelte fel.
– Az egyik szemünk sír, a másik nevet, mert nagyon örülünk ugyan a nyitásnak, de május elsején a korábbi számokhoz viszonyítva 40 százalékkal kevesebben jöttek el hozzánk. Igazságtalannak tartjuk, hogy például a vendéglátóipari egységek teraszaira bárki kiülhet, nekünk meg ragaszkodnunk kell a védettségi kártya felmutatásához. Az állatkertek jóformán márciustól novemberig tudják beszerezni azt a bevételt, ami a biztonságos téli működéshez szükséges. A pandémia pedig tavaly és idén tavasszal is megtépázta a legerősebb állatkerti szezonokat. Magánállatkertként eddig semmilyen állami támogatásban nem részesültünk, de az állandó költségként jelentkező munkabért, rezsit, állatorvosi díjat, az állatok takarmányozását és a rendkívüli kiadásokat akkor is ki kell gazdálkodnunk, ha egyetlen vendégünk sincs, pedig ez az összeg havonta a 4-5 millió forintot is eléri – sorolja az alapító.
Az ügyvezető azonban láthatóan azonnal elfeledkezik a gondjairól, amikor a féléves leopárdkölykök kifutójához érünk. Megtudjuk, hogy a nagymacskákat születésük után egy gondozó vette pártfogásába, akinek egyre több fondorlatra van szüksége, ha egyszerre akarja lekötni az energikus kölykök figyelmét játék közben. Hozzájuk hasonlóan most láthatták először a látogatók a pandémia alatt született kisvidrákat és a nőstény pumát is, amelyik a közelmúltban csatlakozott hím párjához.
A tulajdonos arról is mesél, hogy bár az állatkert üzemeltetése napi 24 órás elfoglaltságot, ő nem bánja az extra terhelést: dolgozik a büfében, eteti az állatokat, takarítja a helyüket, vagy éppen traktort vezet a szántóföldeken. Azzal foglalkozik, amivel mindig is szeretett volna.
Kultúrpark Debrecenben
A pápaszemes pingvinek nagyerdei látványetetése és a pingvinóvoda idei növendékének napi sétája kicsiknek és nagyoknak egyaránt különleges élmény, az ide-oda totyogó madarak igencsak falánknak mutatkoznak.
A májusi újranyitás óta nemcsak velük és a park többi jól ismert lakójával, hanem számos új fajjal, köztük az álcázás nagymestereivel, a falevélre megszólalásig hasonlító, zöld színű óriás vándorló levelekkel is találkozhatnak a látogatók. A szinte észrevehetetlen rovarok több mint 1600 kilométert utaztak Hollandiából a debreceni pálmaházba. De többek között szenegáli fülesmakik, himalájai fényfácánok, Anthony-nyílméregbékák, egy nandukakas és nagy marák is érkeztek külföldi állatkertekből Hajdú-Bihar megyébe.
A gyűjtemény születések nyomán is szépen gyarapodott: saját nevelésűek a jávorantilopborjak és a lassan egyéves recészsiráf-lány, Zahara is, ami szülei példáját követve egy pillanat alatt egészben tünteti el a gondozója által délutáni csemegeként felkínált banánt.
Öt földrész 176 fajának, így összesen mintegy 900 egyednek ad otthont a debreceni Nagyerdő fái között 1958-ban – hazánk első vidéki állatkertjeként – megalapított létesítmény. Az állatkert 1961 óta a Vidámparkkal egyesülve Nagyerdei Kultúrpark néven működik. Az ország egyetlen állandó szórakoztatóparkját üzemeltető intézmény európai mércével mérve is különleges, mivel állat- és egyben vidámparkból csupán kilenc másik működik a kontinensen.
– 1994-től teljes jogú tagja vagyunk a földrész legrangosabb szakmai szervezetének, az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének, amely több mint 400 fajmegmentő programot koordinál – hangsúlyozza Nagy Gergely Sándor ügyvezető igazgató. – A Nagyerdei Kultúrpark húsz projektben vesz részt, amelyek többek között a Fülöp-szigeteki leopárdmacskát, a sörénytelen zebrát és a hazánkban egyedül Debrecenben látható recés zsiráfot is érintik. Bár az állatszállítás a Covid-járvány alatt sokkal komplikáltabbá vált, a nemzetközi együttműködés a pandémia ellenére is sikeresen folytatódott.
Az intézményvezető vegyes érzésekkel tekint vissza a májusi nyitásra, hiszen ahogy fogalmaz, törzsközönségük harmadát veszítették el a védettségi igazolványhoz kötött beléptetés miatt.
– A fenntartó Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatása mellett az elmúlt hónapokban magánszemélyek, cégek és üzleti partnerek is segítettek nekünk. Év elején egyszeri állami dotációban is részesültünk, ami egyhavi működési költségünket fedezte, de igénybe vettünk ágazati bértámogatást is. Ezek a tényezők együtt járultak hozzá, hogy a Covid-járvány idején sem álltunk le teljesen a fejlesztésekkel. Idén adtuk át például a szenegáli fülesmakik új bemutatóhelyét.
Nagy Gergely Sándor hozzáteszi, hogy az állatkertek 2008-ban a megszorító kormányzati intézkedések következtében kerültek ki az államilag támogatott kulturális közintézmények köréből. Az akkori intézkedés hatásait a mai napig megérzik az intézmények, a pandémia pedig a végletekig kiélezte a helyzetet. Az ügyvezető úgy véli, hogy hosszú távon a rendszerváltás után bevezetett állami normatíva visszaállítása biztosítaná az állatkertek stabil pénzügyi működését.
