Tündérország a magasból

Ha már Eötvös Károllyal kezdtünk, maradjunk is ennél a XIX. század végi polihisztornál, aki a Balaton szerelmeseként 1900-ban írta meg Utazás a Balaton körül című elbeszélésfüzérét, amely minden Balatont szerető embernek kötelező olvasmány. A kerettörténet szerint 1875-ben járunk, amikor is az író négy barátjával Balaton körüli utazásra indul. Az út során szerzett személyes élményeikből állt össze aztán a korának bestsellerévé lett kötet, amely amellett, hogy fontos történelmi és kultúrtörténeti dokumentum, útikönyvként is kiválóan használható. Eötvös Károlyt a tó körüli települések ma is nagy becsben tartják. Őt idézi például az az emléktábla, ami egy felújítás után idén tavasszal került vissza Balatongyörökre, az író által Szépkilátónak nevezett dombra, melynek panorámája egykor az írót is lenyűgözte: „Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne.”

Lady Hamilton fenyőfái

Ez, a közvetlenül a 71-es balatoni főút mellett található Szépkilátó utunk első állomása, ahová Eötvös mellett Festetics Tasziló felesége, Lady Mary Hamilton is rendszeresen kikocsikázott keszthelyi kastélyából. Talán igaz, talán nem, de a domb tetején magasodó feketefenyőket állítólag még ő maga ültette. A helyiek által „a szegények édesanyjaként” emlegetett grófné szobra ma is ott áll a Szépkilátó fenyőfái közt. Balatongyörökön járva egyébként érdemes felkeresni a felvilágosodás egyik legnagyobb költőjéről, Batsányi Jánosról elnevezett háromszintes kilátót is, amit 2014-ben építettek újjá a Pap-hegy csúcsán. Innen nemcsak a Szigligeti-öböl és a mögötte fekvő tanúhegyek felé nyílik csodálatos panoráma, de egy újabb kilátót is felfedezhetünk: a szomszédos Garga-hegyen álló Bél Mátyás-kilátót, melyet a Bélapi pihenőtől alig negyedórányi sétával érhetünk el.

A Balaton-felvidék egyik különleges oázisa a Folly Arborétum, amelyet Badacsonyörs fölött, a Kisörsi-hegy katlanszerű déli lejtőjén találunk. Ennek legmagasabb pontjára építették az arborétum egyik jelképét, a 2022-ben teljeskörűen felújított, öt méter magas, fenyőtobozt formáló kilátót. Ahhoz azonban, hogy felmászhassunk Kruppa Gábor Ybl-díjas építész forró gőzben hajlított faelemekből készített, már-már szobrászati alkotására, végig kell sétálnunk azon a kerten, aminek története 1905-ben dr. Folly Gyulával kezdődött. Ő volt az, aki ráérzett a terület egyedi, szubmediterrán jellegű klímájára, és olyan fenyőkülönlegességekkel népesítette be, mint a szír boróka, a japán és az óriásmagvú tiszafa, a sárgafenyő, illetve a valódi ciprus. A mintegy öthektárnyi, ma is a család tulajdonában lévő arborétum minden évszakban tartogat meglepetést: augusztusban például az örökzöld tűlevelek mellett óriásvirágú mocsári hibiszkuszokkal, a selyemmimóza borzas virágaival és mindezekhez hangos kabócaénekkel várja a látogatókat.

A vulkán gyomrában

„A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van” – írja Cholnoky Jenő. Arról, hogy igaza van-e a világjáró földrajztudósnak, a legegyszerűbben akkor győződhetünk meg, ha felkapaszkodunk a 22 méter magas Fülöp-hegyi Millenniumi kilátó tetejére. A különleges szerkezetű, őrtoronyra emlékeztető építmény 2020. február 13-án leégett, ám a következő nyárra újjáépítették. Legfelső szintjéről körpanoráma nyílik a Balatonra, de jól azonosítható a Gulács, a Csobánc és Badacsony hegye is.

Ha Révfülöp után egy kicsit elhagyjuk a 71-es főutat és a Balatont, a Nivegy-völgy felé kanyarodva Tagyon, Szentantalfa és Balatoncsicsó után érjük el az alig több mint 300 lelket számláló Mencshelyet. A falu egyik nevezetessége a közel 400 méteres Halom-hegyen épült kilátó, ami nem véletlenül kapta nevét Kossuth Lajosról: az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc bukása után ugyanis a település nyújtott menedéket a forradalmár üldözött gyermekeinek és feleségének, sőt, a helyi emlékezet szerint a kilátó közelében lévő régi kemencét egykor Kossuth kovácsa használta. A 2015-ben teljesen újjáépített kilátóhoz a közel két kilométer hosszú Vulkán tanösvény vezet, amelyet végigjárva nemcsak a vidék geológiai sajátosságait és élővilágát ismerhetjük meg, de még a kialudt Halom-hegyi vulkán gyomrába is besétálhatunk.

Jókai nyomában

Mencshelyről Dörgicse érintésével Balatonakalinál érjük el újra a Balatont és a főutat. Balatonfüred felé kanyarodva pedig hamarosan feltűnik a Tihanyi-félsziget, ahol a 216 méteres Apáti-hegyen már messziről látszik az Őrtorony kilátó, ami nemcsak nevével, de formájával is utal az egykor itt áthaladó római hadiút mentén álló őrtornyokra. Legegyszerűbb, ha autónkat az Árpád-kori Apáti templom hatalmas parkolójában hagyjuk, és innen egy könnyed túrára indulunk a 16,5 méter magas fából, illetve helyi terméskőből épült kilátóhoz, aminek tetejéről jól látszik az őslevendulás és a Külső-tó, de a Tihanyi Bencés Apátság, sőt tiszta időben a Kőröshegyi völgyhíd is. No és Balatonfüred, amit persze vétek lenne kihagyni! Itt a Tamás-hegyi Jókai-kilátó mellett szintén remek kilátópont az a nyolc méter magas fenyőfa kereszt, amit 2006-ban állítottak fel a helyiek. A kilátót és a keresztet az „Aranyember útja” tanösvény köti össze, melyen végigjárva megismerhetjük Jókai életének állomásait és regényének legfontosabb szereplőit.

Miután Alsóörsön megmásztuk a Somlyó-hegyi kilátót, Balatonalmádiban pedig megpihentünk a város egyik jelképévé vált Óvári messzelátónál, kilátótúránkat a Balatonkenese fölé magasodó Soós-hegyen fejezzük be. A 75 méter magas, függőleges löszfal, más néven magaspart oldalában ritka madárfajok költenek, tetején pedig tavasszal virágzik a löszpuszták maradványnövénye, a hazánkból már csaknem teljesen eltűnt tátorján. Szintén különlegesek a fal mesterséges barlangjai, az úgynevezett „tatárlikak”, amelyekben előbb a tatárok, majd a törökök elől menekülő helyiek találtak menedéket. A kilenc barlang közül néhányba a bátrabbak ma is bemászhatnak, a kevésbé bátraknak azonban legalább olyan élmény lesz az adótoronyként is funkcionáló kilátó, ahonnan egy utolsó pillantást vethetünk arra a Balatonra, amely Eötvös Károly szerint „ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre”.

További képek az alábbi cikkben:

Tündérország a magasból

A Balaton északi partjának legszebb kilátói. Képgaléria!