Turul a szoborparkban?

Bár a XII. kerületi Böszörményi úton lévő turulszobor lebontása sem Kovács Gergely programjában nem szerepelt, sem a választási kampányban nem esett róla szó, polgármesterré választása óta hirtelen ez lett a legfontosabb témája. A választások után ellentmondást nem tűrve jelentette ki, hogy a turulszobrot a Szoborparkba viteti, ahol többek között a kommunista gyilkosok emlékművei is állnak. Kovács Gergely olyan érveket sorakoztat fel a szobor eltávolítása mellett, amelyek finoman szólva sem felelnek meg a valóságnak. Nem tudni, hogy ebben tájékozatlansága vagy a turulmadár mint ősi magyar szimbólum iránti gyűlölete játszik-e inkább szerepet. „Nem tartom megfelelőnek, hogy egy kardot tartó turulmadarat emeltek a javarészt zsidó származású áldozatok emlékére” – mondja a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, akinek láthatóan fogalma sincs róla, milyen céllal készült a szobor, de arról sem, hogy az eltelt húsz év során milyen változásokon ment át a jelentéstartalma.

Viharos kezdet

2004-ben a XII. kerületi önkormányzat határozatot hozott arról, hogy emlékművet állít a második világháború kerületi áldozatainak. Levéltéri anyakönyvi kivonatok, a HM Hadtörténeti Intézete és a helyiek közreműködése alapján gyűjtötték össze az emlékműre felkerülő neveket. Az emlékmű megtervezésére Szmrecsányi Boldizsár szobrászművészt kérték fel, aki egy elesett katonát ábrázoló művet javasolt, azonban a fideszes Mitnyan György, a XII. kerület akkori polgármestere a turul mellett döntött. A Budapest Galéria zsűrije megfelelőnek találta az emlékművet, de felállítását nem javasolta, mert egyrészt a helyszínt a nagy forgalom miatt nem találta rá méltónak, másrészt felvetődött, hogy a turul polgári áldozatok emlékének szimbólumaként problematikus lehet. Bár a főváros liberális vezetése nem támogatta a szobor elkészültét, mondván, szélsőjobboldali és antiszemita szimbólum, valamint neonácik találkozóhelye lehet, és az I. kerületi építésügyi hatóság sem adott rá építési engedélyt, a kerület vezetősége csak felállíttatta és 2005. október 22-én felavatta.

– A különösen Erdélyben gyakori turul-, vagyis kerecsensólyom-szobor a nemzet létét jelképezi, az eredetmondák legfőbb alakja, amely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a történelmünket, sőt, a Szent István kardját tartó jelkép ma is használatos – mondta Mitnyan György a szobor avatásán. Az önkormányzat fennmaradási engedélyt kért, de a főváros megtagadta és bontást rendelt el. A döntés ellen az önkormányzat keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon. A 2006 őszén megválasztott új kerületi polgármester, Pokorni Zoltán kompromisszumos javaslattal állt elő, amelyet a szocialista és a szabad demokrata fővárosi képviselők is támogattak: minősítsék át a turult katonai emlékművé, és a polgári áldozatok tiszteletére készüljön új szobor. Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester mindvégig azért utasította el kategorikusan az emlékművet, mert ahogy egy közgyűlési ülésen hangsúlyozta, a turulmadár a múlt század első felében az antiszemita, szélsőjobb Turul-szövetség szimbóluma volt, amely szervezet „már tíz évvel Szálasi előtt teljes zsidótlanítást követelt”.

Az elbontásról 2008-ban jogerős bírósági döntés született, amelyre válaszul a Jobbik több ezer fős demonstrációt tartott. A főváros – tartva a további tüntetésektől – nem érvényesítette a bontási határozatot. A 2010-es kormányváltás után az országgyűlés elfogadta Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő törvénymódosítását, amely a kerületek jogkörébe adta a területükön felállítandó szobrok és emlékművek felállítására vonatkozó döntést, így 2011-ben a szobor megkapta a végleges fennmaradási engedélyt.

Nyilasok nevei

Kovács Gergely azt az érvet is felhozza a szobor lebontása mellett, hogy nyilasok nevei szerepelnek rajta. A Kétfarkú Kutya Párt elnöke minden bizonnyal átaludta az utóbbi öt évet, hiszen az emlékműről már régen lekerültek a vitatott nevek.

Elevenítsük fel, hogyan is történt ez! A szobor körüli vita Zoltán Gábor 2016-os, Orgia című, a hegyvidéki nyilasok rémtetteiről szóló dokumentumregénye kapcsán lángolt fel újra, illetve 2019-ben, amikor Rab László író, újságíró egy cikkében azt állította, hogy az emlékművön több olyan nyilas neve is szerepel, akik tevékenyen részt vettek a kerületi tömeggyilkosságokban, köztük Pokorni József, a hegyvidéki polgármester nagyapja is. Pokorni Zoltán a Maros utcai gyilkosságok helyszínén rendezett emlékkonferencián szimbolikusan bocsánatot kért a nyilvánosság előtt. Elmondta, hogy mivel nagyapja 1945. január végén gerinclövést kapott és meghalt, később nem folyt ellene eljárás, és ezért a családnak nem volt tudomása a tetteiről, így kerülhetett fel a neve a szoborra, ahol szerinte valóban nincs helye.

Az önkormányzat felkért egy történészi szakmai bizottságot – Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatóját, Ungváry Krisztián történészt és Kovács Tamást, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját –, hogy vizsgálják felül az emlékművön szereplő névsort, és tegyenek javaslatot a turullal mint szimbólummal kapcsolatos ellentmondások feloldására. A kutatások során kiderült, hogy a kerületben elhunyt nem idevalósi polgárokat is hozzászámítva közel négyszáz névvel kellene bővíteni az áldozatok listáját, valamint hogy tizenhét olyan személy neve szerepel az emlékművön, akikkel kapcsolatban dokumentálható a nyilas párttagság, négyüknél pedig a tömeggyilkosságokban vagy a kifosztásokban való aktív részvétel is. Pokorni Józsefen kívül az utóbbiak közé tartozik Novák András, Horváth Zoltán és Szédelyi Gábor. Az utóbbi négy nevet a szakmai bizottság ajánlása alapján a Hegyvidéki Önkormányzat törölte a szobor talapzatáról.

Új emlékmű

Az önmagában, hogy a II. világháborúban történteknek, vagy az áldozatoknak, vagy a kerületben lezajlott eseményeknek legyen valamiféle emlékműve a XII. kerületben, ahol a nyilas mozgalom a legerősebb volt szinte az egész országban, rendben van, nyilatkozta Kovács Gergely.

– De hogy az áldozatokról pont egy turullal kell megemlékezni, az nincsen rendben – fűzte hozzá. Szerinte új második világháborús emlékműre van szüksége a kerületnek.

Az újdonsült polgármester figyelmét nemcsak az kerülte el, hogy a hegyvidéki turul többé nem a világégés áldozatainak emlékműve, hanem az is, hogy már létezik a kerületben új második világháborús emlékmű. A fenti történészi kutatások fényében ugyanis az önkormányzat revideálta a szoborral kapcsolatos álláspontját. „A XII. kerületi turulszoborral kapcsolatban az a további gond fogalmazódott meg, hogy szimbolikája szerint az összmagyarságért történő önfeláldozó magatartást örökíti meg, de a katonai és a polgári áldozatokra is emlékeztetni kíván, ugyanakkor a polgárok passzív elszenvedői voltak az erőszaknak, amit részben éppen a turulszimbólumot használó nyilasok követtek el” – olvasható az önkormányzat honlapján. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy a turulszobor első világháborús emlékmű legyen és az áldozatok rajta szereplő javított névsora egy új, második világháborús emlékműre kerüljön, amely 2022 tavaszán készült el. A városmajori Jézus szíve templom előtti parkban felállított emlékmű két hasábból álló gránittömb, amely egyszerre szimbolizálja a hiányt és a megtörést. A kerületi áldozatok neveit a két oszlopon tüntették fel.

Az ünnepélyes átadáson a kerület kormánypárti és ellenzéki politikusai is részt vettek, Kovács Gergely kivételével, aki akkor már a hegyvidéki testület tagja volt. Mivel a szobor első világháborús emlékművé történő átnevezése ellenére sem szűntek meg a viták, Pokorni Zoltán polgármester úgy határozott, hogy a szobor és környezete emlékezettörténeti kiállítóhely legyen, ahol mindenki megismerheti a turul mint szimbólum, valamint a hegyvidéki emlékmű történetét.

– Erkölcsileg leginkább az vállalható, ha ez a turul nem lesz emlékműve sem katonának, sem civilnek, sem az első, sem a második világháborúnak – mondta Pokorni Zoltán.

Kovács Gergely nyilatkozatai a 2010-es évek előtti időszakot idézik, ő még mindig ott tart, hogy a turulszobor nyilas szimbólum, amit le kell bontani. Láthatjuk, milyen heves viták kísérték a szobor két évtizedes történetét, míg végül békés állapotokat nem teremtett az új emlékmű és – mint Pokorni Zoltán fogalmazott – az, hogy a turulszobor már nem emlékműve semminek, csupán önmaga mementója…

Pedig a turul mint a magyarság első szimbóluma időtlen, akármilyen mozgalmak és ideológiák próbálták is kisajátítani. Csak reménykedhetünk abban, hogy Hegyvidék új polgármestere mégsem kíván visszatérni az 1945 utáni világba, amikor a kommunisták üldözték e jelképet, hiszen amióta Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke megüzente, hogy a szoborbontást élőlánccal fogják megakadályozni, a Kutya Párt elnöke egyre békülékenyebb hangot üt meg. Toroczkai László szerint a turul „a magyar eredetmondák legendás madara, a magyarság szimbóluma”, amelyből nem illik gúnyt űzni. Mint mondta, Kovács Gergely szellemi elődei, az SZDSZ-esek ezt már megpróbálták korábban és „nagyon nem jártak jól”.

Kovács Gergely június végén ígéretet tett arra, hogy olyan megoldás születik, ami minél több embernek jó. „Nem én fogom eldönteni, megkérdezünk szakértőket, történészeket, és igyekszünk konszenzusos megoldást találni” – nyilatkozta az Indexnek. Hozzátette, nem akarja, hogy „egymásnak essenek az emberek”. A Telexnek pedig azt mondta, nem szeretné úgy kezdeni a polgármesterséget, hogy utcai harcot vív Toroczkai Lászlóékkal. A Mi Hazánk elnöke arról is beszélt, hogy ősszel első dolguk lesz az országgyűlésnek benyújtani egy olyan törvényjavaslatot, amely megakadályozza, hogy nemzeti jelképeket eltávolítsanak, így jogszabályi védelmet kaphat a turulszobor.