A Tusványos örök
Egy házibuliban fogant meg az ötlet, amiből előbb a kommunistaellenes magyar fiatalok szabadegyeteme, mára pedig a csíksomlyói búcsú után a Székelyföld második legnagyobb tömegeseménye lett. A Tusványos a magyar–magyar párbeszéd legfontosabb fórumává és a Kárpát-medence egyik legjelentősebb eseményévé nőtte ki magát. A Demokrata helyszíni riportja az idén harmincéves fesztiválról.
David Campanale brit újságíró 1989-ben érkezett Romániába, hogy a Ceauşescu-rendszer bukását követő átmenetről tudósítson. Barátja, az Erdélyt már akkor is gyakran járó Németh Zsolt révén jutott el egy kézdivásárhelyi házibuliba. Itt vetette fel: szükség lenne egy olyan szabadegyetemre, ahol a politizáló anyaországi és határon túli fiatalok összegyűlhetnek, hogy megvitassák a fontos dolgokat. Mivel pedig a fiatalokat nem csupán a politika érdekli, érvelt David Campanale, a rendezvényt érdemes lenne koncertekkel is egybekötni. Ötlete nemcsak a szárnyait bontogató Fidesznek, de az erdélyi fiataloknak, köztük a költő Sántha Attilának is megtetszett, aki akkor társaival éppen a diktatúra alól felszabadult város életének újraszervezésével volt elfoglalva.
Így született meg a Bálványosi Szabadegyetem: kezdetekben egyetlen színpadból állt, amelyen nappal előadások sorozata futott, este pedig koncert volt. A rendezvény évről évre duzzadt, 1997-re kinőtte Bálványost, és a közeli Tusnádfürdőre költözött. Szintet igazán 1999-ben sikerült lépni, amikor megszűnt a székely fiatalságot addig leginkább megmozgató homoródi diáktábor, és emiatt komoly igény jelentkezett egy hasonló zenei rendezvényre. Beszállt a Tusványos szervezésébe a kolozsvári diákszövetkezet is, így született meg a fesztivál, ahol ma már a szervezők vannak annyian, mint egykor a résztvevők.
A lényeg viszont nem változott. A Tusványos megmaradt a magyar–magyar párbeszéd fő helyszínének és annak az ötletbörzének, amelyből sokszor az elkövetkező évek Kárpát-medencei konzervatív politikai irányzata is merítkezik.
– Sokan firtatják, hogy milyen hatással volt a Fidesz Erdélyre, de sokkal érdemesebb lenne azt vizsgálni, hogy milyen hatással volt Erdély a Fideszre. Alighanem az erdélyi levegőnek is köszönhető, hogy az egykor liberális párt nemzeti elkötelezettsége megerősödött, és azzá a konzervatív erővé vált, ami ma – mondta a Demokratának Sántha Attila.
A Tusványoson minden magyarnak helye van. A szervezők évről évre meghívnak ellenzéki politikusokat is különféle vitákra. Tavaly Ujhelyi István és Molnár Zsolt is jelen volt, az idén pedig Ungár Péter képviselte a liberális ellenvéleményt. A rendezvény ugyanakkor színtere az erdélyi–erdélyi párbeszédnek is. A rendezők igyekeznek mindenkinek lehetőséget adni a közös gondolkodásra. Igaz, a dolog nem mindig sült el jól. Emlékezetes esemény volt, amikor 2014-ben Orbán Viktor Tőkés Lászlóval és Markó Bélával szerepelt együtt a nagyszínpadon, és az akkoriban igencsak megosztó személyiségnek számító RMDSZ-elnök felkonferálását mérsékelt taps és annál hangosabb fütty fogadta. „Bélám, úgy látom, itt téged nem szeretnek” – hajolt oda a miniszterelnök Markó Bélához. Mivel azonban a mikrofon véletlenül be volt kapcsolva, szavát a közönség is hallotta, és tapsviharral jutalmazta.
A Tusványos közönségének arculatát azóta a kettősség jellemzi. Az anyaországi és határon túli rövidnadrágos politikusok, szakemberek és közszereplők mellett itt vannak a bulizni vágyó erdélyi fiatalok, akik három sör áráért a legnépszerűbb anyaországi zenekarokat hallgathatják meg. Noha a felhozatalban hagyományosan a konzervatív oldalhoz kötődő zenészek voltak többségben, ma már teljes egészében a közönség ízlése dönti el, hogy kit hívnak meg a szervezők.
Ennek persze nem mindenki örül. 2016-ban a Quimbyt valósággal keresztre feszítették liberális rajongói, amiért „Fidesz-rendezvényen” lépett fel. „A zenekar egy zenei fesztiválra utazott Erdélybe, hogy nagy szívvel muzsikáljon az ott élő magyar embereknek. A napközbeni politikai programoktól elhatárolódunk” – ütötte el akkor a vádat Facebook-oldalán a zenekar. A Quimby az idén sem hagyta cserben erdélyi rajongóit, sőt Kiss Tibi és csapata a fesztivál első estéjén még a nagyszínpad előtti teret dagonyává változtató esőt is elkergette.
A Tusványos mára jócskán kinőtte az év 360 napján egyébként csendes, 1700 lelkes várost. A rendezvény sok kilométeres közelében parkolóhelyet már alig találni, aki pedig nem eléggé szemfüles ahhoz, hogy már az év elején lefoglalja szállását, annak jó eséllyel csak a szomszédos települések valamelyikén jut hely.
– A szálláskérdés már harminc éve is gondokat okozott, amikor még Bálványoson volt a szabadegyetem – emlékszik vissza Toró T. Tibor. – A kérdés mindenkit érint. Egyszer, valamikor a kilencvenes évek elején az éjszaka közepén érkezett meg Orbán Viktor, aki akkor miniszterelnök ugyan még nem volt, de Orbán Viktor már igen. Kérdezte, hogy hol a szállás, mire Németh Zsolt mondta neki, hogy bizony már nincs szállás. Végül aztán csak sikerült megoldani a dolgot. Orbán Viktor Prőhle Gergellyel aludt egy matracon egy átépítés alatt álló vendéglő vakolatlan felső szintjén – meséli a szabadegyetem szenátusának társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Azóta változtak az idők. Mikor 1998-ban Orbán Viktor először érkezett meg miniszterelnökként, ráadásul egy NATO-tagország miniszterelnökeként Tusnádfürdőre, biztonságára már több ország rendőrei és titkosszolgálatai vigyáztak. Így van ez ma is. Bár az esemény csúcspontját jelentő hagyományos Orbán-beszéd közönségén végigtekintve feleslegesnek látszik az aggodalom. A miniszterelnök errefelé ünnepelt sztárnak számít.
– Minden évben itt a helyünk a színpad előtt. És amíg a Tusványos lesz, ez így is marad – mondja Nagy Károly, aki feleségével és immár felnőttkorba lépő lányával kora reggel indult útnak Marosvásárhelyről, hogy meghallgassa a miniszterelnököt. Jól tette, hiszen a beszéd előtt fél órával már alig találni helyet a színpad előtti réten.
A tusványosi beszédek arról híresek, hogy az itt elhangzó gondolatok hónapokon keresztül meghatározzák az anyaországi közbeszédet. Sőt, olykor a hatás nem áll meg a Kárpát-medence határainál. Így volt ez 2014-ben is, amikor a miniszterelnök illiberális demokráciáról szóló beszéde az egész nyugati világban hullámokat vert, majd egy évvel később, amikor Orbán Viktor a nyugati vezetők közül elsőként jelentette be, hogy Donald Trump elnökségét támogatja.
A szervezőknek kezdetektől célja volt, hogy olyan fórummá alakítsák a Tusványost, ahol a magyar és román politikusok kötetlenül vitathatják meg a problémás ügyeket.
– Ha volt valami az elmúlt harminc évben, ami magyar–román párbeszédnek nevezhető, akkor az éppen itt zajlott. Ez egyszerre ad okot arra, hogy büszkék legyünk a Tusványosra, és jelzi, hogy ami van, az nem kielégítő, hiszen ez ideig nem sikerült választ találnunk az erdélyi magyarság kérdéseire – mondta a Demokratának Németh Zsolt.
Hasonlóan vélekedik a másik alapító, Sántha Attila is, akinek visszaemlékezése szerint az alapítást követő években a fiatal román ellenzékiek és művészek örömmel mondtak igent meghívásukra. A román politikusok részvételi hajlandósága azonban mindig a két ország közötti aktuális viszonyon múlott.
– A román politika nehezen számítható ki, mert nem elvek, hanem pillanatnyi érdekek szerint rendeződik – állapítja meg Sántha Attila.
A hullámzó kapcsolatok ellenére az évek során számos magas rangú román politikus tette tiszteletét a táborban. Szereplésük persze nem mindig aratott kirobbanó sikert. 2009-ben hangos füttykoncert fogadta Traian Băsescu román államfő kijelentését, miszerint a román alkotmány nem teszi lehetővé a nemzetiségi területi autonómia megteremtését. Az elmúlt években a román résztvevők száma egyre apadt, az idén pedig, az úzvölgyi provokáció nyomán már egyetlen magas rangú román politikus sem tüntette ki jelenlétével a Tusványost. Mindez szemmel láthatóan keveseket zavar. A táboron végigsétálva egyértelműen látszik, a közönség román politikusok nélkül is remekül érzi magát.
