Tuzson Bence: A legbüszkébbek arra lehetünk, ha embertársainkon tudunk segíteni

A tárcavezető kiemelte: az áldozatsegítés nagyon nehéz munka, mert folyamatosan újratermeli saját magát, sosincs vége. „Akik ezzel foglalkoznak, különleges emberek. Olyan különleges emberek, akik elkötelezettek, mert ezt a munkát elkötelezettség nélkül, hivatástudat nélkül nem lehet végezni” – fogalmazott, hozzátéve: az áldozatsegítő központokban a bajba jutottak nemcsak gyors anyagi segítséget, de pszichés támogatást is kapnak, hogy minél előbb túljussanak a krízishelyzeten.

Elmondta az is, hogy az európai országok jelentős része a magyartól eltérő szemléletet vallva nem támogatja, hogy az áldozatok kártérítésében az állam szerepet vállaljon. „Számunkra furcsa ez a hozzáállás” – jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva: Magyarország az elmúlt években nagyon komoly előrelépést tett az áldozatsegítés intézményrendszerének fejlesztése terén. Európa több országában azonban ezeket az ügyeket még mindig kizárólag az elkövető és a sértett viszonyának tekintik – magyarázta.

Tuzson Bence kijelentette: az áldozat és az áldozat segítése nem büntetőjogi kategória, azt a büntetőjogtól teljesen eltérően kell kezelni.

A miniszter beszámolt arról, hogy országszerte már 15 helyszínen kaphatnak segítséget a bajba jutottak, de a központok és segítő pontok számát tovább szeretnék bővíteni. „Rendkívül fontosnak tartom, hogy ne álljunk meg ezen az úton, erősítsük meg az áldozatsegítő központok működését és minél több szervezetet vonjunk be az intézményrendszerbe” – hangsúlyozta.

Megjegyezte: az áldozatsegítés rendszere akkor működőképes, ha van összefogás, ha a társadalom „kis szegletei”, a civil szervezetek, a kormányzati szervek, az állami és nem állami vállalatok mind részt vesznek ebben a munkában. Jelezte azt is, hogy folyamatosan zajlik a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata is, de a legfontosabb feladat mégis az, hogy képesek legyenek eljutni az emberekhez és tudatosítani bennük: van segítség.

„Arra hívok fel az év végén mindenkit – karácsony előtt különösen – hogy gondoljunk azokra az emberekre, akik áldozatok, vagy akik áldozattá válhatnak, és segítsünk nekik abban, hogy eljussanak az áldozatsegítő központokba” – mondta a miniszter.

Tuzson Bence beszédében külön köszönetet mondott Király Nórának, aki október 15-i kinevezése óta miniszteri megbízottként segíti az áldozatsegítő központok munkáját.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára elmondta, hogy a családügyi ágazat az áldozatsegítés terén a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem elleni fellépésben vállal szerepet, főként a prevencióra helyezve a hangsúlyt. Az e területen elért eredményekről szólva közölte: 2023-ban mind az emberkereskedelem áldozatait fogadó védett szállások, mind a kapcsolati erőszak áldozatait segítő kríziskezelő ambulanciák működési támogatását növelni tudták, csaknem 48 millió forinttal.

A kapcsolati erőszak korai észlelésében kiemelt szerepe van a gyermekvédelmi jelzőrendszernek – folytatta, megjegyezve: 2019-2020-ban 4200 jelzőrendszeri tag (rendőrök, családsegítő munkát végzők, védőnők) részesült képzésben.

Hornung Ágnes közölte, folyamatosan bővítik az ellátórendszert: míg 2010-ben 12 krízisközpont, addig 2023-ban már 20 áll rendelkezésre. A félutas házak száma ugyanebben az időszakban 6-ról 20-ra, a titkos menedékházaké pedig a 2010-es egyről nyolcra emelkedett, és új intézménytípusként létrehozták a kríziskezelő ambulanciákat – sorolta.

„2023-ban a kormány 702,5 millió forintot biztosított a kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszerre” – rögzítette az államtitkár, hozzátéve: a segélytelefon támogatása négyszeresére emelkedett.

Megemlítette azt is, hogy az idén megnyitottak egy új védett szállást az emberkereskedelem férfi áldozatai számára. Jelezte továbbá, hogy jogszabály-módosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy a kapcsolati erőszak által érintett családok gyermekei a számukra védelmet nyújtó szülővel léphessenek ki a bántalmazó közegből.

Hornung Ágnes beszámolt arról is, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére minden uniós tagállamnak kötelező bevezetni egy ingyenesen hívható, európai segélyvonalat a nők elleni erőszak áldozatai számára. Ez a szám, a 116-016, nemsokára hívható lesz Magyarországról, a befutó hívásokat az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat fogadja majd – tudatta az államtitkár.

Király Nóra, az IM miniszteri megbízottja úgy fogalmazott: azt kell elültetni az emberek fejében, hogy az ellátórendszer elérhető a bűncselekmények áldozatai számára. Az áldozatsegítő központok munkáját azonban „óvatosan kell láthatóvá tenni”, hiszen szeretnék elkerülni azt, hogy a központokra hirtelen, túl nagy teher zúduljon, akadályozva a hatékony és gyors segítségnyújtást – tette hozzá Király Nóra, aki szerint folyamatos felvilágosításra van szükség a prevenció érdekében.

Az áldozatsegítő munka során kiemelten kezelik a kiberbűnözés és a kapcsolati erőszak elleni fellépést – rögzítette a miniszteri megbízott, és jelezte azt is, hogy a következő hónapok folyamán személyesen fog ellátogatni az ország összes áldozatsegítő központjába.