Tuzson Bence: Egy bírósági döntés vagy egy ügyvédi beadvány korlenyomatnak számít
Egy bírósági döntés vagy egy ügyvédi beadvány korlenyomatnak számít – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara megalapításának 150. évfordulója alkalmából csütörtökön tartott rendezvényen, a Magyar Nemzeti Múzeumban.Tuzson Bence kifejtette: ha valaki kezébe vesz egy bírósági döntést vagy egy ügyvédi beadványt, mindig a kor lenyomatát látja; nem kell történésznek lenni annak megértéséhez, hogy a korabeliek mit gondoltak, hogyan éltek, és milyen jogvitáik voltak.
Ezért a mai jogászoknak és ügyvédeknek is nagy a felelősségük, mert döntéseik, beadványaik a jövő nemzedékének fogják elmesélni azt, hogyan éltek a mai emberek – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.
Tuzson Bence úgy fogalmazott: „egyszer majd Gutenberget és Zuckerberget egy lapon fogják emlegetni”, mert mindketten nagy változásokat indítottak el. A mostani kommunikációs világ megváltoztatta a társadalmat, az online térben mindenki „aktorrá válik”, emellett megjelentek új eszközök is, és a mesterséges intelligencia az ügyvédi hivatást is átalakítja – jegyezte meg a tárcavezető. Ugyanakkor csak ember tud segíteni embernek, és az emberek legfontosabb kérdéseiben csak emberek dönthetnek, ez soha sem változik meg – fűzte hozzá az ügyvédi szakma jövőjéről szólva.
A miniszteri beszédet megelőző köszöntőjében Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a modern Magyarország megteremtésének egyik sarokköveként beszélt az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikkről, amelynek révén másfél évszázaddal ezelőtt létrejött a Budapesti Ügyvédi Kamara.
A 150 éves jubileumra emlékező, Ügyfelem érdekében című időszaki kiállításról elmondta: a magyarországi ügyvédség történetét az ország történetével párhuzamosan mutatják be.
Tájékoztatása szerint szerepel benne a szegedi boszorkányper, a tiszaeszlári per, a frankhamisítási botrány, Matuska Szilveszter biatorbágyi viaduktrobbantásának ügye és a kommunizmus sötét koncepciós pereinek világa is. Emellett bemutatnak egyéni ügyvédsorsokat, köztük az első magyar női ügyvédet, Ungár Margitot is megismerhetik a látogatók a kiállításból.
Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt: az ügyvédség több ezer éves múltra tekint vissza. Felelevenítette a magyarországi ügyvédség történetének legfőbb állomásait, kiemelve: 1874. december 12-én éppen a jubileumi ünnepség helyszínén, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében fogadták el az ügyvédi rendtartásról szóló törvényt.
A kamarai elnök hangsúlyozta: a Budapesti Ügyvédi Kamara napra pontosan 150 éve tartotta alakulóülését, és első elnökükké Ghyczy Gyulát választották. A fővárosiak mellett az esztergomi, a kalocsai és a pest-vidéki királyi törvényszéken jelen levő ügyvédek is ehhez a kamarához tartoztak – tette hozzá.
