Magyar kistermelők arab piacra jutásáért
Ugródeszka az Öböl-térségbe
Jelentős érdeklődés kísérte a Mi Hazánk által hagyományteremtő szándékkal megrendezett, a magyar mezőgazdasági termelők és az Öböl Menti Együttműködési Tanács gazdag arab államainak összekapcsolását célzó I. Hungulf Expó és Konferenciát. Az esemény azért is különleges, mert korábban nem volt példa arra, hogy politikai párt szervezett volna hasonló kereskedelmi seregszemlét és tanácskozást.
Előképként felsejlik ugyan az egykori Magyar Demokrata Fórum által szervezett MDF-piacok hálózata, de annak nem volt külpiaci vonatkozása.
A szombati Hungulf Expón 90 kiállító kínálta portékáit. A legtöbben a 38 termelőt felvonultató hazai méhészetek voltak, de gyümölcslevek, szörpök, teák, kozmetikumok is helyet kaptak a Hungexpó Kongresszusi Központjában felsorakozott standokon. Találkozhatott a szép számú érdeklődő továbbá csiliszószkészítővel, bőrössel, cipésszel, szabósággal, üvegművésszel, magyaros ruhákat alkotó divattervezővel, agrotechnológiai és agroinformatikai vállalkozással is. A seregszemle résztvevői között régóta működő cég és startup egyaránt akadt.
– A világ nem csak Európából és a Nyugatból áll, fontos, hogy a magyar termelők, a magyar startupok nyitni tudjanak az Öböl-térség felé – foglalta össze a rendezvény alapgondolatát nyitóbeszédében Toroczkai László. A Mi Hazánk elnöke, egyben a magyar Interparlamentáris Unió Magyar–Öböl-térség Országai Baráti Tagozatának alelnöke a politikai innovációnak számító kezdeményezésről felidézte, hogy amikor tavaly részt vett az IPU (Interparlamentáris Unió) 146. ülésén Bahreinben, elképesztő gazdasági fejlődéssel és dinamizmussal szembesült az arab királyságban.
– Megérintett ez a világ, és ez az érzés csak erősödött, amikor később az Öböl Menti Együttműködési Tanács többi országában: Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Ománban is jártam. Megértettem, mi ezeknek az országoknak a titka: a határozott vezetés, a hagyományok tisztelete és a bátor, okos tervezés. Csodálom a bölcs rendszereikkel működtetett rendet és szervezettséget – mondta Toroczkai László.
A pártelnök hozzátette, hogy nekünk, magyaroknak is van mire büszkének lennünk, hiszen szorgalommal, tehetséggel ki tudjuk használni a Kárpát-medence páratlan adottságait, a gazdag, jól termő földjeink alkalmasak a GMO- és vegyszermentes termelésre, és képesek vagyunk prémium minőségű késztermékeket előállítani.
– Innovációval és kreativitással nagyon jól állunk, az exportfejlesztéshez viszont több segítség kell az állam részéről – hangsúlyozta Toroczkai László, aláhúzva, hogy a kölcsönös tiszteleten és a előnyökön alapuló együttműködéssel az Öböl-térség országai és hazánk egyaránt jól jár.
A méhészeti szakmai konferenciának, illetve mezőgazdasági és kereskedelmi tapasztalatokról szóló eszmecserének is helyet adó Hungulf Expón, amelynek megnyitóját Omar Bashir iraki–magyar lantművész arab és magyar dalokat előadó produkciója is színesítette, tapintható volt az érdeklődő várakozás a kiállítók és az érdeklődők részéről egyaránt. Jellemző az érdeklődésre, hogy májusban le kellett állítani a jelentkezéseket, miután alig egy hét alatt több mint ötszáz különböző termelő jelezte részvételi szándékát. A rendezvény finanszírozási lehetőségei végesek voltak, ezért szombaton végül kilencven kiállító jelenhetett meg a Hungexpón.
– Amikor először hallottunk a Hungulf Expóról, egyből felkeltette az érdeklődésünket. Sajnos az utóbbi években nagyon alacsonyra zuhantak a piaci árak, a hamis méz elöntötte a piacot kínai vagy ukrán méz fedőnév alatt. Egy kiló akácmézért legalább hatezer forintot kellene fizetni annak érdekében, hogy a családi méhészetek meg tudjanak élni. De ma jó ha feleannyit kapunk érte. Reméljük, hogy sikerül új piacokra is kilépnünk – mondta lapunknak a felvidéki Asbóth Bee Farm tulajdonosa, Asbóth Sándor. Felesége, Szandra hozzáteszi: a méhészet sajnos kihalóban lévő hivatás. Ezért is jó lehetőség, hogy összefogással eddig feltáratlan piacok képviselőinek is be tudnak mutatkozni.
– Az a lényeg, hogy a méz méz legyen, ne pedig cukorsziruppal etetett virágpor – nyomatékosította Asbóth Sándor.
Hasonlóan látja az orgoványi Borzák Méhészet tulajdonosa, bár szerinte egy kiló akácmézet még háromezer forintért sem lehet eladni ma.
– A nyugati piacok haldokolnak, az ukrán és a kínai import elárasztotta őket. Reménykedünk benne, hogy új piaci lehetőségek nyílnak – összegezte a Demokratának Borzák Attila. Úgy látja: a multik a magyar piacra is behozták a gyenge minőségű importmézet, jelentősen rontva a hazai termelők esélyeit.
– Itt kifejezetten kistermelők mutatkoznak be, akik a nagy piacokon nehezen tudnak megjelenni mennyiségi problémák miatt. Az itt kitelepült harmincnyolc méhészet egyáltalán nem sok, az Öböl-országok legnagyobb kereskedelmi hálózatainak vezetői azt kérték, hogy minden kiállítóról készítsünk promóciós videót és küldjük el nekik, mert egy ennyi termelőt felvonultató egynapos rendezvényért nem utaznak ide. Ott olyan nagy rendezvényekben és akkora mennyiségekben gondolkodnak, hogy egy magyar kistermelőnek egyedül nincs esélye kijutni. Ezért fontos, hogy becserkésszük ezeket a területeket – mondta a forgatagban a Demokratának Toroczkai László.
Úgy tűnik, a kezdeményezés iránt a megcélzott Öböl-országok részéről is van érdeklődés, hiszen több tucat diplomata vett részt az eseményen, a térség országainak nagykövetein kívül ott volt Tunézia, Pakisztán és Ruanda diplomáciaiképviselet-vezetője is.
A Hungulx Expó és Konferencia illeszkedik a magyar állam által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájába. Ha ezen a területen a kormány és az egyetlen jobboldali, nemzeti ellenzéki párt képes lesz okosan együtt dolgozni, abból a magyar vidék profitál majd.
