Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Magyar Péter
Hirdetés

A szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége, mondta Hann Endre, a Medián igazgatója a 2022-es országgyűlési választások után.

– Remélem, ez hamarosan bekövetkezik – fűzte hozzá. A választások előtti mérések akkor ugyanis fej fej melletti küzdelemről szóltak. Az akkori utolsó kutatások szerint a Závecz Research 41 százalékot mért a Fidesz–KDNP-nek, míg az ellenzéki pártszövetségnek 39-et. A Publicus a választások előtti napon azt közölte, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz és az ellenzéki pártszövetség is 47 százalékon áll. A Republikon Intézet a pártválasztók körében 49 százalékot adott a Fidesznek, és 46-ot az ellenzéknek. A CEU Demokrácia Intézete publikálta a valóságtól leginkább távol álló adatokat, miszerint a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra. Emlékeztetőül: végül a Fidesz 53, míg az ellenzék 34 százalékot szerzett 2022-ben. A választások után Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója elismerte, azok a kutatások, amely szoros eredményt mutattak ki, „nem voltak megfelelő színvonalúak”, és „eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat”.

Mi a helyzet a mostani kutatásokkal, megtörtént-e a szakma önvizsgálata?

Jelentős eltérések

A közvélemény-kutató intézetek legfrissebb, októberi és novemberi adatai jelentős eltéréseket mutatnak a Fidesz és a Tisza Párt támogatottságában. Míg a Nézőpont Intézet, a Századvég és a Real-PR 93 a Fidesz jelentős előnyét jelezte, addig az Idea Intézet, a Medián, a Republikon Intézet és a 21 Kutatóközpont a Tisza Párt előretöréséről beszél. A Real-PR 93 kutatása alapján a Fidesz–KDNP-nek a biztos szavazók körében 44, a Tiszának pedig 35 százalékos támogatottsága van. A Nézőpont kutatása szerint a Fidesz a teljes népességben 38, a Tisza 25 százalékon áll, a legvalószínűbb listás eredmény alapján szerintük a Fidesz 49, míg a Tisza Párt 34 százalékot érne el. A Századvég október végi pártpreferencia-kutatása alapján a Fidesz–KDNP stabilan vezeti a pártok rangsorát. A politikailag aktív magyar lakosság körében jelenleg 43 százalékon állnak a kormánypártok, a Tisza Párt pedig kilenc százalékpontos hátrányban van. A Republikon Intézet felmérése szerint ugyanakkor a Tisza Párt vezet a kormánypártok előtt. Horn Gábor intézete a teljes népességben 24-26 százalékpontot mért a Tisza javára, a pártválasztók körében viszont két százalékponttal előz a kormánypárt. Az Idea Intézet kutatása szerint is megelőzte a Tisza a Fideszt, az ellenzéki párt a teljes népességben 30, míg a Fidesz 28 százalékot mondhat magénak, a biztos szavazók körében a Tisza Pártnak 41, a Fidesz–KDNP-nek 38 százalékot mértek. A legnagyobb különbséget a két párt között a Medián hozta ki. Kutatásuk szerint a Tisza Párt egy mostani választáson nemcsak legyőzné a Fideszt, de több szavazatot kapna, mint a Fidesz és a Mi Hazánk együtt. A biztos szavazók körében a Tisza Párt 46, a Fidesz–KDNP 39 százalékon áll. A Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Tisza Párt előnye hibahatáron belül van, de az ellenzéki párt már szerintük is vezet a Fidesz előtt. Mérésükben a Tisza Pártra 42, a Fideszre pedig 40 százalék szavazna a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között. A Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült felmérése szerint a Tisza Párt mind a teljes népességben, mind a biztos szavazó pártválasztók körében megelőzte a Fideszt. A teljes népességben a Tisza 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll, a választási részvételüket biztosra ígérők és pártot is választók csoportjában pedig 39-37 az arány Magyar Péterék javára.

Korábban írtuk

A legnagyobb eltérés tehát a Nézőpont Intézet és a Medián adatai között van: ameddig előbbi a Fidesz tizenkét százalékos előnyét mutatja, addig a Medián szerint a Tisza Párt vezet hét százalékkal a biztos szavazók körében. Abban mindegyik kutatóintézet egyetért, hogy a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció támogatottsága stabilan alacsony, de minden mérés szerint bejutnának a Parlamentbe. Az eltérések adódhatnak abból, hogy az intézetek különböző időpontokban és eltérő módszerekkel készítik felméréseiket. Például az Idea Intézet online adatfelvétellel dolgozik, a Nézőpont ezzel szemben telefonos megkérdezést alkalmaz. Magyarázat lehet az is, hogy nem egységes kérdéseket tesznek fel, és az adatok értelmezése is eltérő, emellett az egyes intézetek különböző súlyozási módszereket használnak, hogy a minta reprezentatív legyen a teljes népességre nézve.

Különböző módszerek

A Reál-PR 93. a biztos szavazók bázisán közli adatait, amelyek tartalmazzák az azonosított, pártot nem választókat is. A közvélemény-kutató cég az idei EP-választások előtt készült felmérésében a Fidesz–KDNP választásokon elért eredményével pontosan megegyező, 45 százalékos várható eredményt mért, míg a Tisza, a DK–MSZP–P és a Mi Hazánk tekintetében legfeljebb egy-két százalékkal tért el a választási eredmény a felmérésükben jelzettől. Sóvágó Sándor, a Real-PR 93. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, az EP-választások óta a Fidesz támogatottságában nem tapasztaltak elmozdulást, a Tisza híveinek száma azonban növekedett néhány százalékkal, aminek forrása a többi baloldali párt korábbi szavazói és a korábban pártot nem választók voltak. Megjegyezte, ez utóbbi változások azonban nem befolyásolták azt, hogy a Fidesz előnye továbbra is szignifikáns, akár a teljes lakosságra, akár a biztosan szavazókra vonatkoztatják az eredményeket. A Pártpreferencia.hu című elemzőoldal arra a furcsaságra hívja fel a figyelmet, hogy a 21 Kutatóközpont alulbecsüli a Fidesz szavazótáborát, hiszen a teljes népességben közölt 29 százalékos adatsoruk azt mutatja, hogy a Fidesznek csak 2,2 millió szimpatizánsa van. Hetvenszázalékos részvétellel számolva ez azt jelenti, hogy 1,56 millió aktív szavazója lenne a kormánypártnak, márpedig 2022-ben a Fidesz listája hárommillió voksot kapott. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Demokratának elmondta, a Századvégnél telefonos megkeresésekkel dolgoznak, és ahhoz, hogy ezerötszáz válaszadójuk legyen, három-négyezerszer kell hívást indítani.

Kiszelly Zoltán

– A 21 Kutatóközpont az októberi felmérését SMS-ek alapján végezte. A szétküldött üzenetek egy linket tartalmaztak, de az idősebb korosztályhoz tartozók ezt kevesen nyitják meg. A legtöbb baloldali intézetnél azt tapasztaljuk, hogy gyakran folytatnak online kutatásokat, amelyek reprezentativitását súlyozással érik el. Az ilyen kutatások azonban nem feltétlenül tükrözik a teljes lakosság véleményét, mivel elsősorban baloldali szavazókat kérdeznek – tette hozzá.

Önbeteljesítő jóslatok

Kiszelly felidézte a 444.hu egyik 2022 őszén megjelent cikkét, ez arról írt, hogy a baloldal kampányközpontjában Márki-Zay Péter mellett egy közvélemény-kutatói tanács is működött, amelyben több baloldali intézet képviselője is helyet kapott. A cikkben megszólaltatott Hann Endre elmondta, voltak olyan kutatások, amelyek leginkább közlemények formájában jelentek meg, és céljuk az volt, hogy befolyásolják a közvéleményt.

Fotó: MTI/Demecs Zsolt (archív, szerk.)
Hann Endre

– A közvélemény-kutatások tehát kampányeszközzé váltak a baloldal kezében, mert a média gyakran csak a szalagcímek olvasására korlátozza az embereket, és azért van szükség kutatásokra, hogy alátámasszák a közleményeket, ahogyan ezt Hann Endre is megfogalmazta – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Emlékeztetett rá, hogy a 2021-es baloldali előválasztás előtt is ellentmondó kutatások jelentek meg, az ellentmondás főként az eltérő súlyozási módszereiknek köszönhető. A Publicus azt közölte, „Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye a végső győzelemre Orbán Viktor ellen”, míg a Závecz Research szerint „csak Dobrev Klárának van esélye legyőzni Orbán Viktort”. Utalt arra is, hogy a Závecz Research idén október közepén azt publikálta, a Tisza Párt támogatottsága a biztos szavazók körében négy százalékkal megközelítette a Fideszét, majd október 23-án a 21 Kutatóközpont már azt közölte, hogy a Tisza Párt átvette a vezetést. Figyelemre méltónak tartja, hogy ez az eredmény éppen azon a napon látott napvilágot, amikor Orbán Viktor és Magyar Péter is nagygyűlést tartott, mint ahogy azt is, hogy Magyar Péter már a nemzeti ünnep előtti napon hírt adott minderről.

– Nem lehet bizonyítani, hogy a közvélemény-kutatók koordinálnák a tevékenységüket, de a közleményeik egy minikampány jeleit mutatják. A baloldali pártok rendszeresen készíttetnek közvélemény-kutatásokat, amelyek eredményei gyakran az ő érdekeiket tükrözik. A trendek azt mutatják, hogy a Fidesz stabilan tartja a Századvég által mért 42-43 százalékos támogatottságát, és Magyar Péter egyesítette a korábban széttöredezett baloldali szavazóbázist, ezért van az MSZP és a Jobbik egy-két százalékon. A Tisza Párt az EP-választásokig folyamatos növekedést mutatott, de a Századvég és a Nézőpont számai alapján nem tud tovább bővülni. Magyar Péter arra számít, hogy ezek az önbeteljesítő jóslatok valóra válnak. Azt reméli, hogy ha a bizonytalan vagy a kormánnyal elégedetlen szavazók azt olvassák, hogy a Tisza Párt támogatottsága megelőzte a Fideszét, akkor melléállnak, és így áttörheti a jelenlegi harminc-harmincöt százalékos üvegplafont, ami egy féléves párt esetében magasnak tekinthető, hiszen a Jobbik húsz százaléknál ragadt be, mert Vona Gábor nem tudta bevonzani a baloldali szavazókat – magyarázta Kiszelly Zoltán.

Szerinte Magyar Péternek a folyamatos növekedés bemutatása helyett inkább arra kellene koncentrálnia, hogy megtartsa meglévő szavazóit, amire ezek a kutatási eredmények és az általuk sugallt szalagcímek kiválóan alkalmasak. Hozzátette, az ilyen kommunikációs stratégia azt a célt is szolgálja, hogy az ellenzéki oldalon megőrizze vezetői pozícióját, és a kormányváltásban reménykedők ne gondolkodjanak a DK-ban vagy más ellenzéki pártokban.

Vezet, de nem úgy

Figyelemre méltó az is, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek Tisza-vezetést mérnek, óvatosságra intik a kormányváltásban reménykedőket. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Partizán stúdiójában azt fejtegette, hogy az általuk mért Tisza-előny hibahatáron belül van, majd hozzátette, a teljes népességben a Fidesz népszerűbb, mint a Tisza Párt, és ha most lennének a választások, a Fidesz szerezné a legtöbb mandátumot. Elmondta azt is, hogy Magyar Péter mindössze háromszázaléknyi szavazót tudott lecsípni a kormánypártoktól. Hasonló magyarázkodásba kezdett Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, hangsúlyozva, hogy a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbségek hibahatáron belüliek, és a kutatás alapján döntetlenre állnak, ugyanakkor ha most lennének a választások, „a magyar választási rendszer sajátosságait figyelembe véve” a Fidesz győzne. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés szerint a magyar társadalom, de még talán az ellenzéki érzelműek többsége sem gondolja azt Magyar Péterről, illetve a pártjáról, hogy kormányzóképes erő volna.

Fotó: MTI/Mohai Balázs (archív)
Horn Gábor

Röviden és tömören: úgy vezet a Tisza Párt, hogy nem vezet, a kutatók azonban ezt valamiért csak az apró betűs részben közlik, miután a terméket eladták. Mindenesetre közvélemény-befolyásoló céljukat így is elérték, hiszen a felületes hírolvasó csak annyit jegyez meg, hogy a Tisza Párt átvette a vezetést. Nagyon átlátszó trükk, és eddig egyik választáson sem vezetett eredményre.