Ugyanaz a lemez Brüsszelben

A magyar nemzeti ünnepet tartották a legmegfelelőbb időpontnak arra a brüsszeli balliberálisok, hogy követeljék az Európai Bizottságtól, továbbra se fizesse ki a hazánknak járó uniós forrásokat. A finn néppárti Petri Sarvamaa, a német zöldpárti Daniel Freund és a Momentum képviselője, Cseh Katalin közös sajtótájékoztatót tartottak október 23-án Brüsszelben. Egy általuk hivatkozott elemzés szerint Magyarország „nem teljesítette azokat a mérföldköveket”, amelyek az EU által Magyarországnak a „Helyreállítási és rezilienciaterv” (RRF) keretében folyósítandó forrásokhoz szükségesek.

Túl jól állunk

A három EP-képviselő azért is lendült akcióba, mert a Brüsszel és a magyar kormány közti végeláthatatlan tárgyalásokon most éppen előbbi térfelén pattog a labda. Néhány nappal korábban Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásokért, valamint Bóka János uniós kérdésekért felelős miniszter Brüsszelben tárgyalt a pénzekről. Navracsics Tibor újságíróknak elmondta, továbbra is az a szándékuk és abban bíznak, hogy sikerül olyan megállapodást kidolgozni az Európai Bizottsággal, amely mindkét fél számára előnyös, és amelynek értelmében az eredetileg tervezett menetrend szerint megérkezhetnek az összegek. Arra a kérdésre, milyen megegyezés várható, azt mondta, alapvetően a kondicionalitási eljárásról, az úgynevezett szupermérföldkövekről van szó, és a tárgyalások az igazságügy mellett más területeket is érintenek. A tárcavezető úgy fogalmazott, nagyon jól haladnak a megbeszélések, konkrét dátumot mindenesetre nem tudott mondani, mikor várható áttörés.

A Magyarországot szakmányban támadó Petri Sarvamaa, Daniel Freund és az igen dicstelen módon a nemzeti ünnepen is saját hazája ellen kampányoló Cseh Katalin azt követelték a bizottságtól, hogy ne lépjen előre a források megnyitásában. Szerintük ugyanis Magyarország nem teljesítette a kérdéses mérföldköveket. Daniel Freund azt mondta, a következő hetekben dönthet a brüsszeli testület a befagyasztott források felének folyósításáról, ez pedig szerinte „rendkívül káros” lenne. A képviselők mások mellett a Magyar Helsinki Bizottság véleményére alapozva aggodalmukat fejezték ki, hogy a kormány problematikus módon nevezheti ki az Országos Bírói Tanács tagjait, továbbá megkérdőjelezték a Kúria függetlenségét is. A sajtótájékoztatóval párhuzamosan a német Der Spiegel arról írt, hogy „mocskos alkura” készül Brüsszel a magyar kormánnyal, jöhetnek a források, ha hazánk hozzájárul az Ukrajnának szánt segélyekhez.

Cseh Katalin szigorú garanciákat sürgetett az Európai Bizottságtól, ellenkező esetben ugyanis szerinte nagy a visszaélések esélye. A fentebb említett négy mérföldkőből háromnak nem megfelelő a teljesítése, állította a momentumos politikus, emlékeztetve rá, már korábban javasolták, hogy a forrásokat – a kormány megkerülésével – az önkormányzatoknak juttassa el Brüsszel. A bizottságtól azt követelte, hogy a magyar szabályozások értékelésére kérjék fel az Európa Tanács mellett működő velencei bizottságot. Cseh Katalin szerint „Orbán Viktor zsarol a forrásokkal; ha a zsarolónak engednek, akkor a zsaroló visszatér, és újra és újra még több pénzt kér”.

Persze a képviselőnő analógiáját némileg gyengíti a tény, hogy az uniós forrásokat a magyar kormány nem „kéri,” azok ugyanis az uniós szerződések szerint járnak hazánknak. A politikai nyomásgyakorlás sokkal inkább tetten érhető a brüsszeli oldalon, hiszen mihelyst a kormány teljesíti a követeléseiket, újabbakkal állnak elő, attól sem riadva vissza, hogy olyan abszurd kifejezéseket teremtsenek, mint a „szupermérföldkő”. Szintén efelé mutat az is, hogy európai parlamenti képviselők sokadjára követelik hazánk szigorúbb szankcionálását, holott nincs szerepük a tárgyalásokban. Az már csak hab a tortán, hogy mind a parlament, mind pedig a bizottság rendszeresen fogalmaz meg követeléseket olyan kérdésekben, amelyek abszolút nemzeti hatáskörbe tartoznak.

Balsors

Nem hagyta szó nélkül a konzervatív oldal sem Cseh Katalinék akcióját. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az X közösségi portálon azt írta, a momentumos politikus nyugodtan vegye magára az Orbán Viktor ünnepi beszédében elhangzottakat: „Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban.”

A Fidesz európai parlamenti delegációja szerint a brüsszeli balliberálisok „a magyar dollárbaloldal által tollba mondott hazugságokkal és rágalmakkal” vagdalkoznak „annak érdekében, hogy Magyarország továbbra se kaphassa meg a neki jogosan járó uniós forrásokat”. A Daniel Freund által hivatkozott elemzést koholmánynak nevezték, valamint a közleményükben úgy fogalmaztak, „a baloldali képviselőcsoportok durván és antidemokratikus módon egyenesen megfenyegették a bizottságot, hogy a magyaroknak jogosan járó uniós források folyósítása esetén az Európai Bizottságnak súlyos politikai következményekkel kell számolnia”. Kitértek arra is, hogy a baloldali képviselők még az idén újabb plenáris vitát akarnak tartani Magyarországról, ami szintén ahhoz szokott platformot biztosítani, hogy a magyar ellenzéki képviselők a források további befagyasztását és egyéb szankciókat követeljenek hazánkkal szemben.

Az Alapjogokért Központ megfogalmazása szerint a már említett elemzés „újabb fércmű, egy politikai pamflet Soros György globalista-progresszív boszorkánykonyhájából. Az írás lábjegyzetében hivatkozási alapként a Soros fizette Magyar Helsinki Bizottság – a pedofilmosdatásba keveredett Kőszeg Ferenc szervezete –, az Amnesty International és az Eötvös Károly Intézet anyagai találhatók meg.” „Ne legyen kétségünk afelől sem, hogy a tanulmány szerzőinek tollát a hazai dollárbaloldal brüsszeli képviselői fogták” – írták.

Régi nóta

Az Európai Parlamentben tehát „business as usual” – mintha mi sem történt volna, a balliberális képviselők ugyanazokat a harcokat vívják. A rendszeres magyarviták, meghallgatások, a határozatok és jelentések gyártása a brüsszeli és strasbourgi mindennapok részeivé váltak az elmúlt tizenhárom évben. Választások közeledtével rendre felpörögnek, majd csalódnak, amikor az újabb és újabb „atomfegyverek” bevetésének belengetése sem hozza el annak a magyar baloldalnak a győzelmét, amely messiásként várja a brüsszeli – vagy éppen washingtoni – beavatkozást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pár nappal a negyedik kétharmadot hozó 2022-es választás után jelentette be az új csodafegyvernek tartott – a pénzeket jogállamisági feltételekhez kötő – kondicionalitási eljárás elindítását, egy rendkívül frusztrált hangulatú plenáris ülésen, ahol a balliberális képviselők dühösen mentek neki a német hivatalnoknak, miért nem akadályozta meg valami hasonló csapással már előbb a Fidesz győzelmét. Mindezt úgy, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelni hivatott helyreállítási forrásokat már akkor is visszatartották, ami, figyelembe véve az alaphoz társított célokat, morálisan már eleve megkérdőjelezhető.