„Úgysem hisznek majd neked!”

Miután március 15-én zászlót bontott politikai mozgalma, felgyorsultak az események Magyar Péter körül. Alig múltak el ugyanis a „forradalmi” hosszú hétvége napjai, a nem éppen kormánypártiságáról ismert HVG.hu igencsak felkavaró cikket közölt, amely nem vet túl jó fényt Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter exférjére. Azt írták ugyanis, hogy a Magyar Péter és Varga Judit válását 2021 elején megszellőztető bulvárcikk előtt, 2020 végén rendőri jelentés készült a pár heves veszekedéséről.

„Megbánod még ezt”

A portál által ismertetett jelentés szerint a Varga Judit védelmét akkor ellátó rendőrt a miniszter kérte, hogy menjen el vele a lakásukhoz, így lehetett tanúja a pár egyre hangosabb szóváltásának. A rendőr állítása szerint úgy érzékelte, Varga láthatóan félt, és a jelenlétük nélkül kiszolgáltatott helyzetben lett volna. Magyar azt kiabálta, hogy Varga nem mehet sehova, nem viheti magával a gyerekeket (akik ekkor nem voltak a helyszínen). „Majd megbánod még ezt, úgysem hisznek majd neked. Az egész kormány bele fog ebbe bukni, óriási botrányt csinálok ebből”, fenyegetőzött Magyar Péter a rendőri jelentés szerint, amelyet a cikk még hosszan idéz. Azt is leírják ugyanakkor, hogy újságírójuk Magyarral többször találkozott és beszélgetett – az első találkozó után a férfi azt írta ki a közösségi oldalára, hogy „készülnek a hamis rendőri jelentések”, majd amikor – már a konkrét jelentés birtokában – az újságíró ismét órákat beszélgetett Magyarral, utóbbi a találkozó végén jelezte, hogy letiltja az elhangzottakat. Másnap viszont – noha cikk még nem is jelent meg az ügyről – úgy állt elő egy Facebook-bejegyzéssel, hogy a „suttogó propaganda” azt terjeszti róla, megverte a gyerekei anyját. A HVG.hu Magyar bejegyzését követően nyilvánosságra hozva a rendőrségi jelentést leszögezte: az általuk megismert szövegben ilyen nem szerepel. A portál egyébként azzal is hitelesítette cikkét, hogy nem kevesebb mint öt (!) szerzőt tüntetett fel a végén, mint akik közreműködtek elkészítésében.

„Megtévesztő ámokfutás”

Lemondása után Varga Judit éppen Magyar Péter „suttogó propagandás” és „nőverős” bejegyzése után szólalt meg először a nyilvánosságban. Facebook-oldalán az Ökumenikus Segélyszervezetnek a bántalmazó kapcsolatokat bemutató egyik kisfilmjét osztotta meg ezzel a kommentárral: „Mindig van kiút.” Múlt pénteken aztán a 444.hu őt kereső újságírójának küldött egy SMS-t, amelyet hozzájárulásával nyilvánosságra is hozott a portál. „Köszönöm szépen a lehetőséget, de inkább nem élek vele. Egyrészt mert már visszavonultam a közélettől, és bármilyen közéleti téma – akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának – értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el kívánok kerülni; másrészt korábbi házasságom annyi fájdalmat, bánatot és megaláztatást okozott, hogy a magánéleti téma megvitatásától kifejezetten elzárkózom. Remélem, volt férjem meggondolatlan és manipulatív nyilatkozatai később sem kényszerítenek arra, hogy a sebek feltépésével a nyilvánosság elé kelljen állnom.”

Mindezek után a Mandinernek a család egyik jó barátja azt is elárulta, hogy Magyar Péter gyakran beszélt tiszteletlen és megalázó hangnemben, bántó módon a feleségével. Mint mondta, ezek a dolgok annyira aggasztották, hogy elment egy országosan ismert pszichiáterhez is (ez elmondása szerint másfél évvel a botrány kirobbanása előtt volt), jóllehet tudta, hogy „a szülők nem fognak ilyen segítséget kérni, Judit meg pláne nem”, hiszen egy vezető politikus nem akarja, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek a férje ilyen jellegű problémái.

Nehéz kilépni

Mindezek ellenére természetesen nem tudhatjuk, mi történt pontosan Magyar Péter és Varga Judit között. Magyar hirtelen kibontakozó politikai karrierjének kifutásával kapcsolatban mindenesetre éppen egy baloldalhoz köthető elemző, Somogyi Zoltán adott velős okfejtést: „A kérdés az, volt-e családon belüli erőszak, és ha volt, akkor azt gondolom, Magyar Péter mozgalmának úgy vége is van.” Ugyanakkor a szakma nem csak a fizikai erőszakkal terhelt kapcsolatot tartja bántalmazó kapcsolatnak, a lelki terror, a megaláztatás ugyanúgy szerepet játszik benne. Hal Melinda klinikai szakpszichológust kérdeztük, aki általánosságban is beszélt a Demokratának a bántalmazó kapcsolatról.

– Annyit meg lehet állapítani, hogy itt olyan lelki bántalmazás történhetett, aminek nincs helye semmilyen kapcsolatban – fejtette ki lapunknak Hal Melinda, hangsúlyozva ugyanakkor: ezt úgy mondja, hogy kevés konkrét, objektív információ áll rendelkezésre, ő pedig szakemberként kizárólag a lelki megközelítésről alkothat szakmai véleményt, a jogi kérdésekről nem.

Ami pedig előbbit illeti, Hal Melinda rámutatott, hogy vannak a bántalmazásra utaló tipikus mondatok, jellemző szóhasználat, mint például hogy a másik nem fog tudni élni e nélkül az ember nélkül, ő tartja életben, ő az egyetlen, aki mellette áll, vagyis a védelmét ő, csakis ő biztosítja.

– Azt a fordulatot, ami meg is jelent az online térben, hogy „úgysem hisznek majd neked!”, szintén nagyon sok bántalmazó használja. Olyan manipulatív technikáról van szó, amelynek eredményeként az áldozat tényleg azt hiszi, hogy egyedül van, azt érzi, hogy életképtelen a másik nélkül, és még nagyobb veszélybe kerülhetne nélküle. Végeredménye ennek a folyamatnak, hogy az áldozat már tényleg úgy él, hogy a lelki terror az egyetlen, ami még egyben tartja. Éppen ezért is nehéz kilépni az ilyen kapcsolatból, az ilyen helyzetből – mutatott rá az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója. – Az elmúlt évtizedben a szakemberek rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy a bántalmazó kapcsolat nemcsak a fizikai agresszió, a tényleges verés, hanem a lelki terror is, és ez a jelenség – angol szóval bullying, illetve a különféle online zaklatásoknál a cyberbullying – a gyerekek, a fiatalok körében is egyre gyakoribb.

Varga Judit: Kukákat döntött az autója elé, késsel járkált a lakásban Magyar Péter

Varga Judit házassága mélypontjairól beszélt Hajdú Péter Frizbi című műsorában.

A gyerekek is megisszák a levét

Ha bántalmazó kapcsolatról beszélünk, mindenképpen szólni kell a gyermekekről is, különösen hogy a gyermekvédelem kérdése ennyire fókuszba került mostanában.

– Bármelyik szülő bántalmazza is bármelyiket a családban, az a gyerekekre nagyon komoly pszichés terhet rak akkor is, ha közvetlenül nem ők az áldozatai. Nemcsak azzal, hogy adott esetben látják, hallják, részesei annak, amit apa és anya művel, de az ilyen légkör egy gyereknek hosszú távú mentális gondokat okozhat. A problémát tehát rendszerszinten kell kezelni – mutatott rá a klinikai szakpszichológus, hozzátéve, hogy súlyosbítja a helyzetet, amikor mindez a nyilvánosság előtt történik. Amikor már nem arról van szó, hogy pletykálnak egy családról a faluban, mint régen, hanem súlyos mondatok kerülnek ki a család történetéről a közösségi portálokra, amiket több százezer ember olvas, és ez különösen megterhelő egy kiskorúnak. Éppen ezért szokták szakemberként azt javasolni, hogy semmi esetben se a közösségi oldalakon akarják megtárgyalni, kibeszélni az emberek a problémáikat, mert ennek a kimenetelét nem lehet igazán felmérni.

– Súlyosabb ügyben például hátráltathatja a nyomozati szakaszt, ha az online térben rengeteg minden nyilvánossá vált, vagy ha az egyik fél egy újságírónak sok mindent elmond a kapcsolatról – mutatott rá Hal Melinda. Összességében kijelenthető, hogy ami kijut a nyilvánosságba, annak sajnos a gyerekek is megisszák a levét. Akiknek egy ilyen családban amúgy is van épp elég bajuk. Általában nem stabilak lelkileg, már csak azért sem, mert például folyamatosan döntési helyzetbe kerülnek, hogy az egyik vagy a másik szülő mellé álljanak-e. Ezt a konkrét esettől függetlenül gyakran tapasztalom.

A klinikai szakpszichológus a konkrét ügyben egyébként nagyon visszásnak tartja, hogy Magyar Péter azzal érvel, ő azért nem lehet bántalmazó, mert a gyerekeket közösen nevelik.

– Ez teljesen nevetséges érvelés, hiszen a bíróságon a felek megállapodnak a közös nevelésben, és ez néhány nagyon súlyos esetet kivéve mindig így van. Ennek a szempontnak tehát semmi köze ahhoz, hogy korábban egyébként milyen volt a kapcsolat – magyarázta Hal Melinda, kitérve a „tejfölös” videóra is. – Érdekes, hogy néhány héttel ezelőtt én is pont ismét megosztottam az Ökumenikus Segélyszervezet kisfilmjét, amelyet a múlt héten aztán Varga Judit tett ki újra a közösségi oldalára. Zseniális kisfilm, mert pontosan bemutatja azt a lelkiállapotot, amikor a bántalmazott fél fejében már folyamatosan az jár, hogy el fogok késni, el fogom rontani; ha ezt mondom neki, az se lesz jó, ha azt, az se, mindenből csak baj lesz. Ilyenkor már az identitásunk legalapvetőbb kérdéseire, például arra, hogy ki vagyok én, sem találja a választ az áldozat. Azon túl, hogy valaki felesége, férje, anyja, apja vagyok, mást már nem is tud magának válaszolni. Így zilálja szét a mélylélektani struktúrákat a bántalmazás. A videó megosztása a korábbi igazságügyi minisztertől, aki az Áldozatsegítő Központok létrehozatalának legfőbb támogatója volt, számomra azt jelzi, hogy továbbra is elkötelezetten kiáll a bántalmazottak mellett. Arra is felhívja a figyelmet az ügy, hogy a bántalmazás társadalmi probléma – mondta Hal Melinda.

Nemzetstratégiai kérdés

A klinikai szakpszichológus szerint „mentális egészségügyi vészhelyzetben vagyunk”, társadalmi szinten ezért egyáltalán nem szabad tovább tűrni a bántalmazást.

– A fizikaival kapcsolatban valamivel jobban állunk, de a lelki bántalmazás nagyon kényes terület. A valós megoldás csak a megelőzés lehet, hogy mindenki fejében bekapcsoljon a vörös lámpa a kezdeti lila köd, a nagy szerelem ellenére is. Az emberek figyelmét fel kell erre hívni, tanítani kell őket, hogy lehet azt érzékelni, amikor valami már nem marad a normális kapcsolat szintjén. És ha ilyet tapasztal valaki, hogyan tudja jelezni, kihez tud fordulni. Először csak a másikhoz, őszintén elmondva, hogy ezt nem érezte korrektnek, ez most feldühítette. Rosszabb esetben pedig igenis külső segítséget kérve – mondta Hal Melinda.

– Rendet kell tenni a fejekben és a lelkekben! A lelki egészség megóvása nemzetstratégiai kérdés – hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus, hozzátéve, annyi traumát kezelünk drága pénzen, hogy ha csak a felére tudnánk ezek számát, előfordulási esélyét csökkenteni, már sokkal előrébb volnánk.

– A magyar egészségügyben nagyon jó szakemberek dolgoznak, nagyon sok lelkiismeretes, jól felkészült kolléga. De hiába adják tudásuk legjavát, hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt, ha tömegével jelentkeznek ezek a problémák. Ma már számtalan áldozatsegítő központ, alapítvány tud segíteni komoly szakértelemmel ilyen esetekben.

– A megelőzésre, a figyelemfelhívásra viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, csak akkor lehet ebben érdemi, társadalmi szintű változást elérni – szögezte le Hal Melinda. Egyúttal mindenkit arra kér, legyen maga is része a jelzőrendszernek, és segítsen a szemléletformálásban.