A koncesszióért felelős miniszter bejelentette: a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. Az eljárás mindenben megfelel az uniós előírásoknak, egységes kiírás vonatkozik az új szakaszok építésére és karbantartásra. Az új építéseknek 317 kilométer hosszan 2032-ig kell megvalósulnia, a sávbővítéseknek 265 kilométer hosszan, az első tíz év alatt kell elkészülnie. A miniszter ezek között említette az M1-es bicskei, komáromi, tatabányai, illetve az M7-es székesfehérvári, balatonvilágosi szakaszait, az M3-as gödöllői, baki, gyöngyösi, hatvani, kerekharaszti részeit, az M3-ast a keleti határig, és az M85-ös egyes részeit. Az üzemeltetés-fenntartás a koncessziós időszak teljes 35 évében 1044 kilométer szakaszon valósul meg a szerződés szerint, valamennyi útszakasz munkálatai a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz tartozik – közölte.

Hirdetés

A projekt pénzügyi modelljéről elmondta, hogy az állam rendelkezésreállási díjat fizet, 35 év alatt fizeti ki a karbantartás-építés teljes összegét. A koncesszornak saját költségére kell felvennie a projekt megvalósításához szükséges hitelt. Ismertette, hogy az állam által beszedett útdíjaknak fedezni kell a 35 év alatt a teljes rendelkezésre állást. Elmondta, az állam rendelkezésére álló bevételek fedezni fogják a koncesszió költségét, a magyar állam az útdíjbeszedéssel kapcsolatos jogokat nem engedi át.

A RÁD összege a koncesszió szerint 1 évre és 1 kilométerre vetítve 96,2 millió forint. A meglévő autópályák végig állami tulajdonban maradnak, ahogy az újonnan építettek is – jelezte Rogán Antal.

A háttérbeszélgetésen Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke elmondta, az állam szempontjából rendkívül kedvezőtlen koncessziós szerződéseket kötöttek a 2010 előtti kormányok az M5-ös és az M6-os autópályák esetében a szerződések jogi és pénzügyi szakértői vizsgálata alapján, a Koncessziós Tanács ezért a kormánynak ezek egyes részeinek újratárgyalását javasolja.

Kiemelte, a hatóságon belül működő Koncessziós Tanács értékelte az 1994 és 2008 között kötött koncessziós szerződéseket. Megállapították: a koncessziós szerződések pénzügyi modelljei egyáltalán nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak, az állam számára kedvezőtlen rendelkezések komoly terhet rónak a költségvetésre. Számításaik szerint több százmilliárd forint takarítható meg az újratárgyalással.

Kitért arra is, hogy a koncessziós időszakok végéig, az euró-forint árfolyam eddigi alakulásával számolva, várhatóan több mint 880 milliárd forint többletkiadást okozna az államnak az, hogy az állam által a koncesszoroknak a koncessziós időszak végéig fizetendő rendelkezésre állási díj (RÁD) túlnyomórészt euró- és nem forintalapú, és az ebből eredő árfolyamkockázatot kizárólag az állam viseli.

Rogán Antal rámutatott, hogy a társasági adó mértékének kedvező változása miatt a jellemzően külföldi hátterű koncessziós társaságok mintegy 23,5 milliárd forint extra nyereséget realizálnak a koncessziós időszak végéig, míg a magyar állam mint koncesszióba adó, az adózási környezet kedvező megváltozásából semmilyen formában nem részesedik. A kormány a jelentést még nem tárgyalta, azt követően dönt a tanács javaslatairól – mondta.

Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke az eseményen közölte: a koncessziós beszerzés eredményeként közzétették az eljárás eredményét, ezzel együtt az ajánlattevőket is értesítették. A nyertessel a 10 napos szerződéskötési moratórium után írják alá a megállapodást. Kitért arra, hogy a döntés érinti a Magyar Közút karbantartó feladatait és az üzletágát. A kiírásban szerepelt, hogy a nyertes pályázó köteles megvásárolni a cég ezen részlegét és eszközeit.

Korábban írtuk