Új ECMO-berendezést kapott a Szegedi Tudományegyetem

Az orvosprofesszor kifejtette, a berendezés beszerzése – amit a járványügyi védekezési alap támogatása tett lehetővé – komoly előrelépés a szegedi betegellátásban, és illeszkedik abba a folyamatba, amelynek célja, hogy az egyetem technológiai felkészültségét a legmagasabb nemzetközi szintre emeljék.

A rektor elmondta, hogy a berendezés olyan beavatkozásokra nyújt lehetőséget, amelyekre tíz évvel ezelőtt gondolni sem lehetett. Így a szervezet oxigénellátása és a keringés biztosítása az eddigieknél lényegesen egyszerűbben megoldható fejlődési rendellenességek csecsemőkori műtéteinél, vagy a szíven végzett beavatkozásoknál – ismertette.

Az eszköz a koronavírus-fertőzöttek ellátásában is alkalmazható, még a tüdőfunkció teljes hiánya esetén is biztosítja a beteg életben maradását, segítve ezzel a legkritikusabb időszak átvészelését – fűzte hozzá.

Babik Barna, az SZTE Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Intézetének vezetője elmondta, a berendezés képes a keringési- és a légzőrendszert hetekre, vagy akár egy hónapra is tehermentesíteni. Ez a Covid-ellátásban nagyon fontos, mivel a koronavírus – egyebek mellett – az érbelhártyát is megbetegíti, ennek pedig más szervekhez képest a tüdőben a legnagyobb a felülete. A kezelés időt biztosít a páciens tüdejének a regenerációra – magyarázta a professzor.

Az eredményes betegellátáshoz önmagában azonban nem elég az eszköz, szükség van szakképzett egészségügyi személyzetre és szakmai háttérre – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Ezért visszatért az SZTE-re a németországi ECMO-ellátás protokolját készítő Lobozárné Szivós Brigitta, aki egy évtizeden át dolgozott a Deutsches Herzzentrum Münchenben. Ő végzi majd a szegedi munkatársak betanítását, képzését – közölte Babik Barna.

Az SZTE célja olyan ECMO-centrum létrehozása, amely az egész régió pácienseit képes ellátni – mondta a professzor.