– Majtényi László távozott az ORTT éléről, de előtte még bejelentette, hogy az ügyészséghez fordult, mert szerinte fel kell függeszteni a két új országos kereskedelmi rádió sugárzását. Mikorra nyugodhatnak meg a kedélyek?

– Jól látszik, hogy nagyon erős gazdasági lobbiérdekek mozgatják a szálakat. Szerintem előbb-utóbb elcsitul majd a csatazaj, de a jogorvoslati eljárások, mint tudjuk, Magyarországon jó ideig eltartanak. Erről személyes tapasztalataim is vannak: a TV2-vel és az RTL Klubbal még 2005-ben hosszabbított szerződést a testület, amit a magam részéről törvényellenesnek gondoltam, de a bírósági eljárás a mai napig sem zárult le… Ami pedig a volt elnök lépését illeti, az ORTT felett az Országgyűlés rendelkezik felügyeleti joggal, az ügyészség csak akkor járhatna el, ha közigazgatási döntést hoztunk volna. A frekvenciapályázat viszont nem ilyen típusú ügy. Ráadásul peres eljárás is folyik, a vesztes rádiók bírósághoz fordultak, és a gyakorlat szerint az ügyészség nem folytat párhuzamos vizsgálatot.

– Mindezek fényében Majtényi bejelentése inkább kommunikációs lépésnek látszik…

– A volt elnök mostani álláspontja azért érthetetlen, mert ő kormányozta a testületet ebbe a helyzetbe. Majtényi László javaslata alapján született ugyanis az a pályázati kiírás, amely szerint lényegében egyetlen szempont döntött a jelentkező rádiók között: az, hogy ki mennyi pénzt kínál a frekvenciákért. Én nem szavaztam meg ezt a kiírást, mert más szempontokat is fontosnak láttam volna. De ha már ez a többségi döntés született, akkor én sem tehettem mást, mint hogy a pályázatok beérkezése után megnéztem, ki mennyit ajánl a hullámsávokért, és a kiírásnak megfelelően a két legjobb ajánlattevőt támogattam a döntésnél. Ez pedig a Class FM és a Neo FM tulajdonosa volt. Amennyiben a Sláger vagy a Danubius ígért volna többet, rájuk szavazok. Mivel ez volt a pályázati kiírás, nem mérlegelhettem mást.

– Ön mit vizsgált volna még?

– A tartalmi oldalt. Hogy egy példát mondjak, pluszpontot kaphatott volna, aki százalékos arányban a legtöbb magyar zene játszására tesz ígéretet. De a testület többsége ezzel nem értett egyet a pályázati kiírás vitájában, így az elbírálásnál csak az anyagi oldal döntött.

– Mindenesetre az ügynek nemzetközi visszhangja is volt, még az amerikai kongresszusig is eljutott a hír. Számított ilyesmire?

– Nem gondolkodtam a reakciókon, ez nem lehetett szempont a döntésnél. De hogy értsük az összefüggéseket: a Sláger rádiót birtokló Emmis nevű cég tulajdonosa annak az indianai képviselőnek a kampányát támogatta, aki a kongresszus elé vitte az ügyet. Persze az Egyesült Államokban van törvényes lehetőség arra, hogy magánszemélyek támogassák pártok vagy jelöltek kampányát, csak ezután furcsa, ha Magyarországot emlegetik rossz példaként, mint ahol összefonódik a gazdasági szféra és a politika. Ám nemcsak ez a vád volt alaptalan: a döntés óta eltelt lassan három hét, és azóta már kiderült, hogy nem igazak például azok a rémhírek sem, amelyek szerint a két új rádión zenék helyett politikai beszélgetős műsorok lesznek majd hallhatóak.

– A másik hír, ami az ORTT kapcsán megjelent a sajtóban az elmúlt hetekben, hogy a testület irodája 54 órás elsötétítést javasol az RTL Klub, 105 millió forintos kötbért pedig a TV2 esetében a két délutáni talkshow miatt. Mikorra várható döntés?

– Ez megjósolhatatlan. Pedig már rég határozni kellett volna, hiszen van a megállapított jogsértések között februári, márciusi is, ehhez képest most, decemberben sem tudni, mi lesz a kiszabott büntetés. A szolgáltatókkal többször konzultáltunk, ígéretet tettek arra, hogy változtatni fognak a délutáni beszélgetős műsorokon, így a Mónika show-n és a Joshi Bharaton, de a kontrollvizsgálatok azt mutatják, a témaválasztás, a témák feldolgozása és a szereplőválogatás is ugyanolyan, mint korábban volt. Van olyan testületi tag, aki azt mondja, most kisebb büntetést szabjunk ki, és ha továbbra sem lesz pozitív változás, csak akkor alkalmazzunk szigorúbb szankciót, a magam részéről viszont az 54 órás elsötétítést és a 105 millió forintot is kevésnek tartom. Hiszen nem egyszeri alkalmakról, kivételes ballépésekről van szó, hanem egy folyamatról, amelyet már többször szóvá tettünk, még sincs javulás.

– Egyes médiumokban megjelent, hogy az elsötétítéssel legalább annyira büntetik a nézőket, mint a csatornákat…

– Az 54 órás elsötétítést nem úgy kell elképzelni, hogy mondjuk hétfőn reggel megszűnik a műsor, majd szerdán délután áll helyre a rend. Azt tartanám helyesnek, ha a büntetést úgy kellene végrehajtani, hogy abban az idősávban ne legyen adás, amikor az érintett műsorszám menni szokott. Tehát ha mondjuk, 54 órás lenne a büntetés a Mónika show miatt, akkor az 54 órás elsötétítést elosztva, a sorozatosan törvénysértő műsorszám sugárzásával azonos időszakban, azaz hétköznaponként délután napi 45 percen át kellene végrehajtani. Így a sorozatok, filmek, egyéb műsorok nézői semmilyen kárt nem szenvednének. Biztosan lesz, akinek nem tetszik az elsötétítés, de véleményem szerint szigorú büntetésre van szükség, mert láthatjuk, hogy az eddigi elmarasztalásoknak, büntetéseknek nem volt hatásuk. A délutáni beszélgetős műsorokban ugyanúgy az erőszak, a normálistól eltérő szexualitás, például a vérfertőzés a kedvelt téma, s ezeket a témákat ráadásul rosszul dolgozzák fel. És mivel mindez délután kerül adásba, számos gyerek ülhet éppen akkor a képernyő előtt. Még egy érdekességet hadd említsek meg: egy célvizsgálatból kiderült, hogy ezekben a műsorokban negyven százalék felett van a roma származású szereplők aránya, és őket olyan helyzetben mutatják be, amellyel erősítik a velük kapcsolatos sztereotípiákat. Furcsa, azok, akik leghangosabban tiltakoznak a cigánysággal szembeni előítéletek miatt, ezt nem szokták szóvá tenni.

– Mint arra utalt is, úgy tűnik, hogy az ORTT által kiszabott büntetéseknek nincs visszatartó erejük. Nem lenne szükség új médiatörvényre?

– Új médiatörvény valóban kell, de nem azért, mert az RTL és a TV2 nem változtat a gyakran kifogásolt műsorok tartalmán. A jelenlegi jogszabályban meghatározott szankcióknak ugyanis lehetne kedvező hatásuk, ha a jogalkalmazó nagyobb szigorral alkalmazná ezeket és komolyabb büntetéseket róna ki. Azért van szükség új médiatörvényre, mert a jelenlegi előírás felett eljárt az idő, a technikai fejlődés következtében már most is vannak olyan tartalmak, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni, mert nem tér ki ezekre a jogszabály. Ilyenek például a televíziók teletext oldalain folytatott chatek, beszélgetések, amelyekkel kapcsolatban egyszerűen nincs szankció, pedig a különböző szexuális aberrációk itt is kedvelt témát jelentenek. Indokolttá teszi az új törvényt a két éven belül bekövetkező digitális sugárzásra való átállás is. A harmadik ok pedig az, hogy a médiafinanszírozás rendszere összeomlott. A közszolgálati televízió a csőd szélén áll, a finanszírozása egyébként is a Medgyessy-kormány óta, vagyis több éve törvénytelen, a közszolgálati médiumokat rövid pórázon tartják. Egyszer az egyiknek kedveznek, máskor a másiknak, s hol ez, hol az a nagy vesztes, amelyiktől elvonnak, mindenféle szakmai indok nélkül. Ráadásul már át kellett volna vennünk a televíziózásra vonatkozó új európai irányelveket, de eddig ezek sem kerültek be a törvénybe, és erre a választásokig nincs is esély. Úgyhogy olyan új törvény kell, amely igazodik a technika fejlődéséhez, a tartalmak bővüléséhez, pontosan meghatározott szabályt tartalmaz a finanszírozással kapcsolatban, valamint mind a médiahatóság, mind a közmédiumok vezetői esetében világosan meghatározza a jogköröket, kötelességeket és felelősségi pontokat.

– A választást követően tehát ön szerint minél előbb új médiatörvényt kell alkotni?

– Mindenekelőtt tűzoltásra van szükség, hiszen a közmédiumok ilyen költségvetéssel nem képesek hosszabb távon működni. Az pedig nem lehet érdek, hogy ezek a csatornák ellehetetlenüljenek, mert akkor végképp átengedünk minden nézőt a kereskedelmi televízióknak. A tűzoltás után pedig valóban neki kell kezdeni az új médiatörvény megalkotásának.

Bándy Péter