Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

Felölteni a címeres mezt, kifutni a pályára, a hazát képviselve győzelmet aratni. Sok kisgyerek fogalmaz meg hasonló álmokat, de kevesen jutnak el aztán eddig. Hasonlóan volt Szűcs Tamás is, aki egy alföldi településről, Kisújszállásról készült a futballválogatottba. Célját nem érte el, de bekerült a sport világába, riporterként körbeutazta a világot, tudósított két olimpiáról, számtalan világeseményről, részese lehetett sporttörténelmi pillanatoknak.

Pályafutása alatt mindenhol az újítás jellemezte, és járatlan úton vágott neki a kalandjainak. Alapítója volt Magyarország első hírcsatornájának, a Hír TV sportriportereként vett részt az athéni olimpián, önköltségen, a tengerparton sátrat verve három hétre. Útjára indította a világ egyik legnagyobb techcége, a Samsung magyar sportoldalát, vezette a Digi Sport híradós csapatát, jelenleg (még) az ország legnagyobb sportegyesülete, az FTC klubmédiáját irányítja. A sport értékeit saját életében is érvényesnek gondolja, azt mondja, a sikerhez mindig kell egy jó csapat.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Számomra mindig fontos volt a csapategység, mert akkor tud hatékonyan működni minden, beszéljünk az élet bármely területéről. Egész életemben az értékes dolgokat kerestem, alkotni, megvalósítani, újat építeni, lehetett bármilyen reménytelen szituáció, ha láttam benne fantáziát, a végsőkig küzdöttem.

Számtalan élsportoló döntött úgy profipályafutása végeztével, hogy marad sportága kötelékein belül, mert továbbra is építeni és adni kíván valamit annak a közösségnek, amelytől sokat kapott. Hasonló a helyzet Szűcs Tamás esetében, a „hazaigazolásban” szerepet játszott, hogy elérkezettnek látta az időt, aktívan is tegyen azért a településért, ahonnan elindult, és ahova hosszú idő után visszatér.

Korábban írtuk

– Tizennyolc évesen kerültem el Kisújszállásról, bár soha nem fordítottam hátat az otthonomnak, hiszen heti rendszerességgel jártam haza. Mai napig nem egyértelmű a válasz, amikor a feleségem kérdezi, hogy hazafele tartasz, akkor ugyanarra a helyszínre gondolunk-e. Próbáltam megállni a helyem a világban, Budapesten is otthonra leltem, de azért azt tiszta szívből mondhatom, az igazi otthont mindig Kisújszállás jelentette. Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, milyen módon adhatok vissza valamit gyerekkori városomnak, mit tehetek azért, hogy másokban is hasonlóan erős belső kötelék alakuljon ki a környékkel, és a térségre jellemző nehézségek ellenére mégis még előrébb lépjünk.

Kecze István polgármester negyedik ciklusát tölti, 18 éve irányítja Kisújszállást, de egy ideje már kereste megfelelő utódját. Nem kérdés, hogy a hasonlóan polgári értékeket valló, igazi lokálpatrióta Szűcs Tamás élvezi a támogatását, aki a hagyományokat megtartva, de saját elképzelései szerint irányítaná a várost megválasztása esetén.

– Időnként szükséges a váltás, az új impulzusok, másfajta lendület, szemlélet, látásmód. Lehet egy csapat sikeres, de időről időre ajánlott újraépíteni. Maradva a sportos példánál, fociban lehet egy hosszan tartó sikerszéria, kell a folyamatos fejlődés, előrelépés, ami néha új játékosokkal vagy új edzővel érhető el. A keretemben vannak rutinos játékosok, akik több cikluson keresztül részt vettek a város vezetésében, érkeznek „légiósok”, akik hosszú idő után térnek vissza, és bár érettebb és tapasztaltabb lettem az elmúlt évtizedekben, inkább a fiatalos lendületet hozom magammal. Hiszem azt: minden poszton a legjobb és legeltökéltebb szakemberekkel lépünk pályára.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Szűcs Tamás azt mondja, minden oldalról igyekezett feltérképezni a lehetőségeket, körbejárta a civil szférát, konzultált a város és a környék vállalkozóival, és nagyon sokat beszélget a helyiekkel. Az utóbbi években elkezdte más oldalról szemlélni a várost. A végső döntést kisfiának köszönheti.

– A változásokat rendszerint megelőzi, amikor az ember elérkezik egy olyan határhoz az életében, amikor átértékeli, merre tart, mit szeretne megvalósítani. Negyvennégy évesen kétgyermekes apaként, napi szinten a budapesti dugókban órákat eltöltve és abban az életritmusban pörögve nálam is elérkezett ez a pont. Két éve történt egy fordulópont, amikor az akkor ötéves kisfiammal a kisúji Móricz gimi műfüves pályáján fociztunk egy jót. Utána egy héten keresztül mindennap megkérdezte, mikor ismételjük meg? Akkor döbbentem rá, mennyi minden kimaradt az életünkből, és a dugóban eltöltött időt másra is lehetne fordítani.

A polgármesterjelölt szerint példája nem egyedi. Sokan váltanának vagy költöznének vissza, csak a lehetőségek egy kisvárosban nem mindig adottak, ezért az elvándorlóknak alternatívát kell kínálni. A város lakossága jelenleg nagyjából tízezer-ötszáz körüli, az öt évvel korábbinál ötszázzal kevesebb. Amikor egy kisváros eléri a lélektani tízezres határt a csökkenés, elvándorlás miatt, megkongatják a vészharangot.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– A demográfiai kérdést nem lehet egy ciklus alatt megoldani, de arra igenis lehet vállalkozni, hogy olyan lehetőségeket kínáljunk, amik miatt vagy maradnak, vagy hazatérnek. Jellemző a fiatalok elvágyódása a kisvárosokból, amivel, úgy gondolom, alapjaiban nincs is semmi probléma. Lássanak világot, érjék el céljaikat. Ugyanakkor az már a mi feladatunk, hogy vonzó visszautat és alternatívát mutassunk nekik, mert az utóbbi évtizedek tendenciája rávilágít arra, hogy sokan nem térnek vissza. A nagyvárosokban látható, teljesen elrugaszkodott ingatlanárakkal szemben itt a környezet megfizethető, a dugókban eltöltött órák helyett egy család számára a nyugalom is felértékelődik. Az oktatás színvonala egyáltalán nem alacsonyabb, mint máshol, a továbbtanulási lehetőség is adott – azt gondolom, Nobel-díjas díszpolgárunk életútja mindannyiunknak példa lehet. A gyerekek elmehetnek egyedül iskolába, focizni vagy moziba, mert megfelelő a közbiztonság. Sőt, a térség települései közül a legjobb! Azért az elhelyezkedésünk is kedvező, egy óra alatt Debrecen, másfél óra alatt autóval Budapest is elérhető, az országbérlettel pedig a közösségi közlekedést választók is jól járnak. Ez a város igenis élhető minden korosztály számára, és azon dolgozunk majd, hogy a modern kor követelményinek még inkább megfeleljünk. Hogy ne csak visszaköltözők, ideköltözők is legyenek.

Sportos múltját nem tagadja meg Szűcs Tamás, a mozgás központi szerepet kap nemcsak a programjában, hanem megválasztása esetén a kisújszállásiak életében is aktívabb időszak következhet. Az elmúlt hetek eseményei is megmutatták, sport nélkül nincs élet. Mozduljon meg a város! – mondja a polgármesterjelölt.

– A gyerekektől a családosokon át az idősebbekig mindenkit szeretnénk megszólítani és rendszeres testmozgásra ösztönözni. Nem véletlenül szakítottunk május elsején a „sör-virsli” hagyománnyal, és helyette mozgó majálist tartottunk bringázással, futással, egész napos rekreációs lehetőséggel. A városban szinte minden adott: a rekortán futópálya a ligetben, lehet sakkozni, kosarazni, asztaliteniszezni, salakos teniszpálya is rendelkezésre áll. A Kisúj SE számtalan választási lehetőséget nyújt, és a megye I.-es labdarúgócsapatunkat is meg kell említenem. Több meccsükre is kilátogattam, élmény látni azt a küzdeni tudást, ahogy a srácok mindent megtesznek egymásért, a sport valódi élménye hajtja őket, és mellette eredményesek is. Ezt kéne megőrizni és továbbvinni. A tízezer-ötszáz lakosú településben 120 gyerek focizik, amit rendkívül jó aránynak gondolok, ráadásul sok köztük a hátrányos helyzetű, ami példaértékű. A sport a közösségépítés szempontjából különös jelentőségű, nem a profizmust, végképp nem a profitot látom benne. Persze segítenénk azokat a gyerekeket, akik mernek nagyot álmodni, elsősorban mégis a tömegsport szerepét emelném ki.

A város sportolási lehetőségei ugyanakkor bizonyos szempontból korlátozottak, az iskolák tornatermeit nagyobb rendezvényekre már kinőtték. Évek óta várnak a kisújszállásiak egy sportcsarnok megépítésére, de ez idáig nem történt előrelépés ezen a területen.

– Az egész település várja, hogy megépüljön egyszer az új sportcsarnok, a tervek rég elkészültek, eddig csak ígéretet kapott a város, a szükséges támogatást nem. Három közép- és két általános iskolánk van, egy gyerekfocitorna megrendezése is kihívás a jelenlegi szűkös helyszíneket illetően. A létesítmény hatalmas segítség volna, de nem csupán a sport kihasználására gondolok, hanem közösségi programokra, koncertekre. Tárgyalásaim alapján azt tapasztaltam helyi vonatkozásban a cégvezetőknél, hogy amikor a szponzoráció szóba került, inkább programokat, mintsem egyesületet finanszíroznának. Élményt szeretnének nyújtani az embereknek, akár családi napok szervezésével, támogatásával. Nemcsak egy-egy társadalmi réteget vagy a sport közösségét, hanem mindenkit megszólítva.

Kisújszállás a Nagykunság Kulturális Fővárosa cím büszke birtokosa. A magyar irodalom egykori nagyságai, a múlt szellemi öröksége meghatározza a város képét és jövőjét is. A településhez kötődik Arany János, Móricz Zsigmond, Csukás István életének egy-egy jelentős szakasza, amit a központban sétálva is megtapasztal az ember. Itt tanult és innen indult el a város díszpolgára, a Nobel-díjas Karikó Katalin. Hazánk híres alkotói azt is megmutatják a helyieknek, hogy a lehetetlen nem létezik, Kisújszállásról is el lehet jutni a nemzetközi elismertségig.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Kisújban sokkal több lehetőség rejlik, a mi feladatunk, hogy városmarketing szempontjából még nagyobbat lépjünk előre. Az Alföld közepén nem a leggazdagabb térség a mienk, de a városunk belső erejét megfelelően felhasználva megmutathatjuk, mi rejlik bennünk. A környék meghatározó nagyvállalataival egy újfajta kapcsolaton és kommunikáción alapuló társulás létrehozása is nagyot lendíthet a városon. Az adottságaink megvannak, a wellnessközpontunk gyógyvize pontosan olyan, mint akár Hajdúszoboszlóé vagy Berekfürdőé, de jelenleg még nem ezen a szinten tartanak számon minket. Hiszek abban, hogy vissza kell térnünk a személyes találkozásokhoz, beszélgetésekhez, egymás meghallgatásához, állampolgárok, civilek, városvezetők, cégvezetők szintjén. Egykor a közösség összetartása adta egy város igazi erejét; úgy gondolom, most sincs másként, az álmainkat csak együttes erővel tudjuk megvalósítani.

Szűcs Tamás új pályán, új csapatban, új célokért küzd, de most már nem a saját álmait váltaná valóra, hanem a közösségét, amelyet képvisel, ahonnan elindult és a világot bejárva visszatért. Ami nem változik: a sport alapértékei határozzák meg mindennapjait, alázattal, hittel, elhivatottsággal, a fair play szellemét betartva küzd céljaiért. Új jelmondata: előre, eltökélten, együtt, egymásért!