Ünnepélyes keretek tették le az alapkövét annak az új kiállítói térnek, amelyhez a Fővárosi Növény- és Állatkert több mint 895 millió forint uniós támogatást nyert el a Közép-Magyarországi Operatív Programból. A mintegy 1,2 milliárd forintos beruházás olyan interaktív kiállításnak fog helyet biztosítani, amely a földi élet fejlődésének, gazdagságának, összetettségének egyedi és látványos bemutatást tűzte ki céljául. Az ünnepélyes eseményen Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának köszöntő beszéde után lerakták az alapkövét annak a beruházásnak, amelynek keretében új kiállítói térrel gyarapodik a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az 1,2 milliárd forintot meghaladó értékű beruházáshoz az Európai Unió Közép-Magyarországi Operatív Programja több 895 millió forinttal járult hozzá, amelyhez az állatkert 135 millió, a Fővárosi Önkormányzat pedig 200 millió forintos önerőt biztosít.

A jelenlegi fejlesztés során egy majd’ 100 éves elképzelés válik valósággá, hiszen Lendl Adolf, zoológus akadémikus már 1912-ben megálmodta azokat a terveket, amelyek során a Nagyszikla belsejében 3000 négyzetméternyi területén egy különleges élményt adó kiállítást hoznak létre, amely a földi élet fejlődésének, gazdagságának, összetettségének egyedi és látványos bemutatást tűzte ki célul. A látogatók olyan interaktív és kalandos játékokkal, élő állatok bemutatóival, óriási állatok modelljeivel, felfedező- és előadótermekkel gazdagon felszerelt kiállítást láthatnak, amelyhez hasonló máshol nem található Közép-Európában.

A „Varázshegy” projekt keretében már elkészült két attrakció: a Bölényház és a Zsiráfház műemléki rekonstrukciója. Mindkét fejlesztés az eredeti Kós Károly – Zrumetzky Dezső-féle tervek alapján valósult meg. A műemléki részletek mellett mindkét építmény korszerű, a mai kor állattartási igényeinek megfelelő kialakítású belső állattartó térrel és újjáépített kifutó-együttessel egészült ki. Az épületek fűtését részben megújuló energia felhasználásával oldják meg, amelyre egy másik uniós projekt keretében kaptak támogatást.

Fónagy János beszédében az intézményt a magyar tudomány és kultúra egyik legértékesebb pontjaként említette, hozzátéve, hogy a kultúrának pedig méltó környezetre, jól használható és esztétikus közösségi terekre van szüksége, ahol az emberek kikapcsolódhatnak, és a családi és baráti kötelékek megerősödhetnek.