Fotó: Alapjogokért Központ
Hirdetés

A sajtótájékoztatón Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója számolt be arról, hogy a Központon belül egy új, európai uniós tematikával foglalkozó műhely jött létre, továbbá bemutatta a műhely kollégáit és a tanulmány íróit, Kurucz Orsolya projektvezető helyettest és Kovács Attila projektvezetőt. 

Elmondta, a tanulmány célja, hogy a Bizottság munkájának egy-egy, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert szegmensét mutassa be. Vizsgálja többek között az Európai Bizottság tagjainak aktivitását, elemzi az uniós biztosok vállalati és nem kormányzati szervezetekkel való találkozóit, a Bizottság nemzetközi szervezetekkel és európai uniós intézményekkel való kapcsolatát, valamint a nem-kormányzati szervezetek lobbitevékenységét is. 

A tanulmány megállapítja, hogy a von der Leyen vezette testületnek nem sikerült a célul kitűzött „geopolitikai Bizottság” koncepcióját tartalommal megtölteni. A Bizottság elnökének figyelme ugyanis az Európia Unió belső problémáira, valamint az EU szomszédságában lévő országokra korlátozódott. 

Korábban írtuk

Kovács Attila a tanulmány magyar vonatkozásával kapcsolatban kiemelte, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos az európai uniós biztosok aktivitását tekintve az előkelő, 8. helyet foglalja el, a visegrádi országok biztosai közül pedig az első helyen található. A tanulmány emellett kitér az Európai Bizottság tagjainak vállalati kapcsolataira is. Ezzel kapcsolatban elmondta, szerinte figyelemre méltó a német vállalatok jelentős túlsúlya a találkozókat illetően. 

Kurucz Orsolya hozzátette, a Bizottság lobbitevékenysége kapcsán további érdekes megállapításra jutottak. Kiderült ugyanis, hogy Věra Jourová, Ylva Johansson és Frans Timmermans voltak a leggyakoribb lobbicélpontok az Európai Bizottságban az elmúlt hat hónapban. Az egyesült államokbeli nagy technológiai vállalatok nyomasztó túlsúlya látszik a biztosokkal és kabinettagjaikkal folytatott lobbitalálkozók elemzéséből is, de feltűnik az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is. 

A tanulmány hamarosan a honlapjukon is elérhető lesz.