– Hogyan tudná jellemezni a jelenlegi helyzetet az amerikai határon?

Hirdetés

– Az Egyesült Államok déli határán szó szerint invázió van. Egyszerre humanitárius és biztonsági krízis, de nagyon is megrendezett. Ez egy nagyon jövedelmező üzlet, amelyet a mexikói kartellek tartanak kézben.

– Melyik a jövedelmezőbb, az embercsempészet vagy a drogcsempészet?

– Nem tudom, de az biztos, hogy mindkettő busásan megtérül. És ez nagyon rossz az amerikai emberek számára, ugyanis az elmúlt három évben 11 millió illegális migráns jutott át a déli határon. Nem mindenki maradt közülük, de a legtöbbjük igen. És nemcsak emberek érkeznek, hanem fentanil is, ami a vezető halálokká vált a 18 és 45 év közöttiek körében.

Korábban írtuk

Gyakorlatilag minden állam határállammá vált, mert a probléma nem áll meg a határnál. Ezért lett a határbiztonság kérdése az idei választás egyik fő kérdése.

– És a Biden-kormányzat nem tud vagy nem akar tenni az ügyben?

– Azt mondják, hogy meg van kötve a kezük. Valójában azonban ugyanazok a jogszabályok, amelyeket Donald Trump alkalmazott, hogy az amerikai történelem során a legbiztonságosabbá tegye a határt, továbbra is rendelkezésre állnak. Csak hiányzik a politikai akarat. Ez megy már három éve. Csak akkor tesznek valami minimális lépést, amikor széles körű felháborodást tapasztalnak. Úgy tűnik, olyan mélyen gyökerezik a nyitott határok elfogadása, hogy nem hajlandók visszakozni, és visszahozni néhányat Trump intézkedései közül. Inkább abban reménykednek, hogy majd elsikkad a határkérdés a választásokon. De jelen pillanatban nem ez a helyzet.

– Mennyire van tisztában az átlagamerikai azzal, hogy mi zajlik a határon?

– Napi tíz-tizenötezer illegális migránst nem lehet elrejteni. Az elmúlt három évben ráadásul megváltozott a migránsok magatartása, merészebbek lettek. Rátámadnak a határőrökre, a Nemzeti Gárda tagjaira, a járőröző helyi rendőrökre. Ez nem az üldöztetés elől menekülő menedékkérők magatartása. Az emberek kihasználják a menedékkérelem rendszerét. És ez a jogtiprás világosan látható. Hajdan szép, négy-öt csillagos szállodákat változtatnak menekültszállássá.

Tragikus bűnesetek történnek. A progresszív baloldal ma az Egyesült Államokban többet törődik a migránsokkal, hogy kellemesen érezzék magukat, függetlenül attól, hogy jogellenesen vannak-e ott.
Ez azokat is sérti, akik legális úton vándorolnak be. Az Egyesült Államoknak nagylelkű bevándorlási rendszere van. Bonyolult és időigényes, de nagyon nagylelkű. Ehhez képest ha egy embercsempésznek fizetsz, ugyanúgy munkavállalási engedélyt és juttatásokat kapsz.

– New York kormányzója nemrég a republikánusokat hibáztatta a kialakult helyzetért, mert elutasították a szenátus által benyújtott határvédelmi törvényjavaslatot. Mi volt a probléma azzal a javaslattal?

– Több minden. Legfőképp az, hogy minden egyes nap ötezer illegális migráns léphetett volna át a határon. Ez őrületes szám. Összehasonlításképpen, Obama elnök idején az ő belbiztonsági minisztere a napi ezer illegális határátlépést már krízisnek nevezte. Elutasították az illegális migráció magas szintjének normalizálását, és nem csak a republikánusok.

A másik gond az volt a javaslattal, hogy engedélyezte volna az „elfogás és elengedés” (catch and release) gyakorlatát. Ezt azt jelenti, hogy ahelyett, hogy őrizetben tartanák az illegális migránst, amíg a bevándorlási bíró elé kerül, inkább szabadon engedik őket az Egyesült Államokban. Néha be kell jelentkezniük vagy kapnak valamilyen nyomkövetőt.

Emellett a javaslat a meghallgatásokra is új rendszert vezetett volna be. Nem tudom, kik ültek a szobában, amikor az a javaslat született, de biztosan nem beszéltek olyanokkal, akik ténylegesen foglalkoznak a bevándorlás kezelésével. Az egész úgy nézett ki, mintha a javaslat csak azért született volna, hogy úgy tűnjön, hogy csináltak valamit.

– Mit jelent a jelenlegi helyzet nemzetbiztonsági szempontból?

– Azt mondanám, hogy szeptember 11. óta most van leginkább kitéve az ország egy terrortámadás veszélyének. Egyre több valószínűsíthető terrorista tűnik fel a déli határon. Tudjuk, hogy az elmúlt három évben több száz ilyen egyén jutott be az országba, azt viszont nem, hogy mi lett velük. Azt a Biden-kormányzat nem mondja meg az amerikai embereknek.

Emellett 1800 százalékos növekedés tapasztalható a határon keresztül érkező kínaiak számában, ami példa nélküli. Obama és Trump elnökök hivatali ideje alatt ezek a számok állandók voltak. Aztán jött a Biden-kormányzat, és a számok kilőttek. És ez csak azért lehet, mert Kína rájött, hogy ez a legjobb alkalom, hogy bejuttasson embereket az Egyesült Államokba, talán azért, hogy a kritikus infrastruktúrát befolyásolják, talán azért, hogy szellemitulajdon-lopást kövessenek el, ami a legálisan érkező kínaiak esetében is probléma. Tehát ez nem csak nemzetbiztonsági, de közbiztonsági fenyegetés is.

– Miért döntöttek az Alapjogokért Központtal való együttműködés mellett?

– Intézetünk, az America First Policy Institute mottója, hogy mindig az Egyesült Államokat tesszük az első helyre. Az Alapjogokért Központtal való kapcsolat során az derült ki számomra, hogy az ő hozzáállásuk hasonló, ők Magyarországot teszik az első helyre. Amikor az én szakterületemről, a határbiztonságról van szó, világos, hogy ha nincsenek határaid, nem vagy ország.

A problémánk, bár más nagyságrendben, de ugyanaz: a szervezett embercsempészet. És látjuk, hogyha azokat a politikákat, amelyek mellett az Alapjogokért Központ központ kiáll, a magyar politikai vezetés megvalósítja, az sikeres lehet. Ez nem csak elmélet.

Tudja, már a Trump-kormányzat idején kezdtük látni az Egyesült Államokban, hogy egy ilyen típusú szabályozás valóban működhet, de aztán jött a kormányváltás, és minden félresiklott.
Ezt a problémát nem lehet a régi módszerekkel, gondolkodásmóddal kezelni. Sokkal összetettebb, és az Egyesült Államok esetében sokkal nagyobb léptékű, mint amit valaha is tapasztaltunk. Tehát kreatívnak kell lennünk. Azt hiszem, részben az a cél az America First Policy Institute és az Alapjogokért Központ közötti partnerséggel, hogy tanulhassunk néhány politikájukból. Nem tudunk mindent átemelni, de tanulhatunk, és megpróbálhatjuk a saját országunkra alkalmazni. A cél az, hogy megosszuk egymással a legjobb gyakorlatokat és a kudarcokat is, mert nem minden politika működik.

Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy idejöhettem, és közvetlenül láthattam, mert semmi sem hasonlítható az első kézből tapasztaláshoz. Az Egyesült Államokban sokszor azt látom, hogy a nyitott határok szószólói közül sokan soha nem mentek le a határra, hogy a saját szemükkel lássák általuk támogatott káros politikák valós következményeit. Inkább a homokba dugják a fejüket, és azt hiszik, jobban értenek a kérdéshez, mint azok, akik ezzel foglalkoznak vagy akik ebben élnek.

A teljes interjút IDE kattintva tekintheti meg.