Új nemzedéket nevelnek

– Nem túlzás azt mondani, hogy ilyen intellektuális vállalkozás még nem volt a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon – mondta Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese annak kapcsán, hogy az Országgyűlés a 25 éve működő MCC-t jelölte ki az egységes szakmai elvek alapján működő Kárpát-medencei tehetséggondozás bázisává. Az Ország­gyűlés által nyújtott támogatás keretében az MCC kezelésébe került a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százaléka, amelynek hozamából az államtól és az egyetemektől független, az egész Kárpát-medencére kiterjedő tehetséggondozó hálózat épülhet. Orbán Balázs egy interjúban kifejtette, arra kaptak megbízást az Országgyűléstől, hogy vállalják fel a XXI. századi magyar politikai, gazdasági, kulturális elit felnevelésének feladatát a Kárpát-medencében.

Nemzetstratégiai jelentőség

A Mathias Corvinus Collegium olyan tehetséggondozó intézmény, amely oktatást kiegészítő, magas színvonalú ingyenes képzéseket nyújt az általános iskola felső tagozatától kezdve az egyetemig. Az intézményt érintő változásokról a múlt héten tartottak sajtótájékoztatót, ahol Orbán Balázs kifejtette, Magyarország számára nemzetstratégiai jelentőséggel bír a tehetséggondozás. Úgy látja: szükség van egy tehetséggondozó rendszerre, egy olyan programra, ahonnan „a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit ki tud nőni”. Az Országgyűlés erre a feladatra azért az MCC-t jelölte ki, mert ott a tehetséggondozás nem adott egyetemhez vagy képzéshez kötődik.

Az intézmény mögött álló alapítvány a nyáron közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult, függetlenné válva az államtól és az alapító családtól is, széles körű mozgásteret biztosítva az MCC működéséhez.

Jelenleg tíz helyszínen 2500 fiatal tehetséggondozása zajlik az általános iskolától egészen a felnőttképzésig, ősztől azonban jelentős változások várnak az intézményre. Idén már ösztöndíjat is tudnak adni, emellett erős alumnirendszert építenek ki, és karrierirodával segítik a tanulók elhelyezkedését. Az eddigi szakirányok – jogi, társadalomtudományi, közgazdasági, pszichológiai és médiaiskola – angolszász típusú iskolákká alakulnak át. Megújul az MCC gellérthegyi, Somlói úti épületegyüttese is, az intézmény budapesti központja addig a belvárosba költözik.

A népi kollégiumok útján

Szalai Zoltán az MCC igazgatója kérdésünkre elmondta, az intézményi megújulás egyik legfontosabb eleme, hogy a Fiatal Tehetség program (10–14 évesek), a középiskolás program (12–18 évesek) és az egyetemi program létszámkereteit megemelik, az intézményhálózatot pedig földrajzilag is kibővítik. Bentlakásos kollégium még csak Budapesten található, de a tervek szerint Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Győrben, Kolozsváron és Bécsben is létesítenek diákotthonokat. Az MCC a Kárpát-medencében jelenleg tíz településen működtet tehetségközpontokat, ahol a képzések zajlanak. A jövőben mind a 19 megyeszékhelyen és további 16 magyarlakta településen lesz hozzáférhető a képzés, így mintegy tízezer fiatal vehet részt a tehetséggondozásban.

Az egyetemi programra minden évben öt-hatszoros a túljelentkezés, ezért az intézményvezető abban bízik, hogy az új lehetőségekkel ki tudják bővíteni a kapacitásokat. Az intézmény vezetése folyamatos kapcsolatban van az általános és középiskolákkal, pedagógusoknak és szülőknek is tartanak továbbképzéseket, konferenciákat, így ez is segíti a tehetségek, a leendő diákok felkutatását.

– A legjelentősebb változás az egyetemi programot érinti. Az oktatók eddig csak meghívásos alapon, óraadóként tanítottak nálunk, ősztől azonban főállású, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanárok heti negyven órában tudnak a diákokkal foglalkozni – mondta Szalai Zoltán.

Az oktatók a tanítás mellett kutatásokat is végeznek, amelyekbe bevonják a diákokat is. További fontos változás, hogy a Vezetőképző Akadémia irányítását dr. Porkoláb Imre veszi át, aki a Pentagon és a NATO egykori munkatársaként régóta kutatja, milyen képességekre van szüksége egy sikeres vezetőnek, és ezeket hogyan lehet fejleszteni. A tehetséggondozás során nagy súlyt fektetnek arra, hogy a diákok interdiszciplináris tudást kapjanak.

– Mindig arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy ne csak a saját szakterületük óráit látogassák. Szerintünk egy jogász akkor sikeres, ha vannak megfelelő közgazdaságtani ismeretei, jártas a nemzetközi kapcsolatokban, és jól kommunikál – tette hozzá. Szalai Zoltán szerint az MCC az egyetlen intézmény az országban, amely általános iskolás kortól az egyetem végéig és az alumnirendszeren keresztül utána is foglalkozik a diákjaival. Úgy véli, a társadalmi mobilitás záloga az, hogy ha valaki tehetséges, dolgozni vagy tanulni akar, akkor teljesen mindegy, milyen családi, iskolai háttérből érkezik, az MCC felkarolja és megadja számára azt a plusztudást, képzést, amire szüksége van.

Szepesi Balázs, a Közgazdasági Iskola vezetője a sajtótájékoztatón három célt jelölt meg: a magyar gazdaság jövőbeni vállalatvezetőinek, irányítóinak képzését, a magyar gazdaság működésének kutatások általi megértését, valamint hogy az iskola a gazdaságról szóló diskurzusnak szolgáljon platformként. Egy korábbi interjúban pedig arról beszélt, hogy az MCC egyszerre szeretne tudást, közösséget és értékrendi alapokat adni, valamint olyan vezetőket nevelni, akiket egyszerre vezérel „a tisztesség, a minőség, a továbblépés vágya és a hazaszeretet”. Hozzátette, a hagyományos elitképző kollégiumok, a népi kollégiumok, a szakkollégiumi mozgalom hagyományait fejlesztik tovább.

Új nemzedék

Dr. Demkó Attila, a Geopolitikai Műhely vezetője a Demokratának elmondta, céljuk olyan új nemzedék kinevelése, amely mély kül- és biztonságpolitikai, valamint védelempolitikai ismeretekkel felvértezve otthonosan mozog a nemzetközi szervezetekben, nyelveket beszél, de egyben jól ismeri Magyarország közvetlen térségének összetett problémáit is.

– Olyan fiatalok képzését szeretnénk segíteni, akik nemcsak a nyugat-európai és amerikai nézőpont érveit ismételgetik, hanem magyar és közép-európai szemmel nézik a világot. Ismerik a kárpátaljai, erdélyi, a délvidéki magyarság problémáit, de azt is, hogy Pozsonyból, Belgrádból, Bukarestből vagy éppen Kijevből hogyan látják Magyarországot és közös ügyeinket. Fontos, hogy legyen biztos tudásuk tágabb térségünkről is, például Lengyelországról, Moldováról vagy Észak-Macedóniáról, az ott zajló politikai folyamatokról. Nem hanyagoljuk el ugyanakkor a NATO-t vagy az EU-t sem, hiszen kulcsfontosságúak – magyarázta Demkó Attila.

Boris Kalnoky, a Médiaiskola vezetője a Demokratának arról beszélt, a gyakorlati műhelymunkán lesz a hangsúly, az elméleti oktatás csak minimális szerepet kap.

– Ellátogatunk a hallgatókkal Mohácsra, ahol riportokat készítünk az ásatásokról. Elkísér minket a volt ankarai magyar nagykövet is, aki a magyar–török politikai-gazdasági kapcsolatokról oszt meg értékes információkat a diákokkal, amelyről szintén cikkeket kell írniuk. A politikai kiegyensúlyozottság jegyében a hallgatók cikkeit a polgári és a liberális médiumokban is szeretnénk megjelentetni, ugyanis egy releváns témájú, jól megírt cikk a szerkesztőség világnézetétől függetlenül bárhol megjelenhet. Továbbá kormánypárti és ellenzéki politikusokat fogunk meghívni, akikkel az interjúkészítést gyakoroljuk, a jól sikerült anyagokat közölni is szeretnénk – sorolta a kurzus jövőbeli terveit.

A médiaoktatás különös figyelmet fordít a külföldi médiumokra. A Daily Telegraph egykori haditudósítója a nemzetközi médiáról, azon belül főként az angolszász médiumokról, valamint a haditudósításról tart majd előadásokat.

– Fontos, hogy a diákok megismerkedjenek a haditudósítás műfajával, mert az emberi sorsok, a különféle tragédiák ezekben az írásokban mutatkoznak meg a legélesebben. Megtanulják azt is, hogyan kell egy konfliktuszónában logisztikailag megszervezni a tudósítói munkát, ami azért hasznos, mert az az újságíró, aki ilyen körülmények között is képes alkotni, az bárhol, bármilyen helyzetben megállja a helyét – mondta a Die Welt és a Die Presse egykori külföldi tudósítója. Hozzátette, a szerkesztői munkát egy bal- és egy jobboldali újságíró fogja segíteni.